Magyar korona vagy Szent Korona

A napokban ismét apósomék könyvtárának egy kötetét, Bertényi Ivántól A magyar korona történetét olvastam. A neves heraldika (címertan) professzor könyve ezen a címen 1978-ban, a Szent Korona visszaadásának évében jelent meg, majd a rendszerváltásig még további két kiadást is megélt, majd 1996-ban - némileg bővítve - már a korszellemnek megfelelően A Szent Korona története címen jelent meg újra.

Több aktualitása is van a könyvnek, illetve a Szent Koronának:

• 43 éve, 1978 január 6-án kaptuk vissza az USA-ban őrzött nemzeti ereklyénket. Pár nap múlva megnyílt a Nemzeti Múzeumban a koronázási ékszereket bemutató kiállítás, és az első napon tekinthettem meg a koronát.
• 21 éve, 2000. január elsején kerültek át a koronázási ékszerek a Parlament kupolatermébe, nekem január 2-án sikerült megtekintenem (ekkor jártam először a Parlamentben).
• Három éve, 2018 január 6-án - a visszaszolgáltatás 40. évfordulóján - ismét ingyen megtekinthető volt nemzeti ereklyénk, ekkor Petrával közösen néztük meg (ekkor jártam másodszor a Parlamentben).
• Két hét múlva - a leköszönő Trump tüntető távollétében - beiktatják Joe Bident, az USA 46. elnökét. Csak nemrég derült ki hogy Bidennek nagy szerepe volt a Szent Korona visszaszolgáltatásában. 1977 nyarán nászútját töltötte Magyarországon, de fiatal szenátorként és a külügyi bizottság tagjaként tárgyalt külügyminisztériumi tisztviselőkkel, és azt ígérte, karácsonyra visszakapjuk a koronát. Bár a karácsonyból vízkereszt lett, ígéretét megtartotta, hiszen a visszaszolgáltatás alapja éppen Biden hazánkról szóló igen pozitív hangú jelentése volt. (Ahogyan korábbi posztomban írtam, a '70-es évek második felét egyfajta demokratizálódás jellemezte, amely '79-ben az afganisztáni bevonulással megtört. Ha '78-ban nem került volna sor a korona visszaadására, akkor valószínűleg egy újabb évtizedet várni kellett volna rá.)

A könyv foglalkozik magával a koronával, avval, hogy hányféle elmélet van a két koronafél származásáról és összeillesztéséről. Az sem biztos, hogy van olyan része a koronának, mely illette Szent István fejét, hiszen az alsó ún. görög korona biztosan nem, hiszen zománcképein olyan személyeket ábrázol - Dukász Mihály és fia, Konstantin bizánci császárokat és I. Géza magyar királyt - akik később éltek. A felső, szintén zománcképekkel díszített keresztpántról pedig azt sem tudni, milyen tárgy lehetett eredetileg. Csak nyolc apostol van rajta, hol a többi négy? A pánt tetején lévő zománcképen a Világ trónusán ülő Krisztus (Pantokrátor) hasából tör elő a kereszt, mint a Nyolcadik utas a halál, nem tűnik valószínűnek, hogy a zománckép alkotójának ez lehetett az eredeti szándéka.

Ráadásul az összeillesztés miatt a pánton látható két apostol képét teljesen takarják a görög korona oromzatának zománcképei (elöl a görög korona Pantokrátora, hátul Dukász Mihály), oldalt pedig féltakarásban van további két apostol az oromdíszek miatt.

A korona ferde keresztjére úgy tűnik egy 2012-es levéltári kutatás adott magyarázatot: Pálffy Géza történész arra vonatkozó feljegyzést talált, hogy III. Ferdindánd feleségének, Mária Annának a királynévá koronázása alkalmával - 1638. február 14-én - nem tudták kinyitni sem a koronázási ékszereket őrző ládát, sem pedig a koronát tároló réztokot. Előbbit lakatosok, utóbbit tőre segítségével Esterházy Miklós nádor (na tessék, már megint egy Esterházy) törte fel. Ekkor sérülhetett meg a korona és ferdült el a kereszt, hiszen egy nem sokkal korábbi ábrázolás még egyenes kereszttel mutatja.

Természetesen a kereszt ugyanúgy visszaegyenesíthető lenne, mint a pisai Ferde Torony, melynek dőlését olasz építészek megállították, majd megkérdezték, hogy visszaegyenesítsék-e, de természetesen az olaszok hallani sem akarnak erről. Mi is így szeretjük a koronánkat, ferde kereszttel, ez a mi pisai Ferde Tornyunk.

A korona egybeépítésének időpontja is a XI. és XVI század körül szóródik a különféle elméletekben. Nagy valószínűség szerint öt részből épült egybe:

• Az alsó görög korona;
• A görög korona oromzata;
• A latin korona;
• A kereszt, mely egyesek szerint az első országalmáról származik, ezt váltotta fel a kettőskereszt;
• A kilenc függődísz.

Természetesen nem kell a Parlamentbe menni a koronázási ékszerek részletes tanulmányozásához, hiszen ott 2 m-nél közelebb úgysem kerülhetünk az ereklyékhez, legfeljebb aurájukban fürödhetünk meg. (Pl. nagyon fájlaltam, hogy a koronázási kardot a koronát tartó díszpárna alá helyezték, de megtudtam, hogy a kard pengéjét csak a markolatnál, közvetlenül a hárítóvas alatt díszíti véset, az pedig még pont látható). Vannak nagyon jó 3D-s modellek is:

Szent Korona by monetarium on Sketchfab

Nagyon izgalmas leírásokat olvasunk a Szent Korona kalandos utazásairól, elrejtéseiről. Például az V. Lászlóval várandós özvegy Erzsébet királyné (nem volt még ultrahang, nem tudhatta, hogy fiúgyermeknek ad életet) Visegrádról ellopatta a koronát, hogy azzal koronázzák meg a csecsemőt, melyre Székesfehérváron sor is került, de egy ellenkirályt, I. Ulászlót is megkoronáztak. Ekkor az ország oligarchái - így a Hunyadiak is - még Ulászló-pártiak voltak, de halála után átpártoltak Lászlóhoz ("Országunk élni fog, mert László nagy király" - rémlik?). Közben a királyné a koronát Sopron városával együtt elzálogosította, Mátyás koronázására csak súlyos pénz ellenében adták vissza. A korona így Sopronban néhány napra közszemlére volt téve, ahogyan általában minden koronázás után. Az 1978-as visszaadás előtt utoljára 1938 augusztus 20-a előtt volt közszemlén a Várpalota márványtermében, utána 40 évig még kutatók sem láthatták, mert az amerikaiak senkit sem engedtek be Fort Knoxba.

A Szent Korona-tannak is szentel néhány fejezetet a szerző. Már rögtön egy nyelvtani problémába botlunk, mert a történész még úgy említi "szentkorona-tan". Amennyiben a "korona" egy köznév, a "szent" pedig a jelzője, akkor ez tökéletesen megfelel az összetett szavak képzési szabályainak (ún. mozgó szabály). Amennyiben azonban a Szent Korona tulajdonnév, már helyesen "Szent Korona-tan", akárcsak például a "Szent István-rend". Mostanában már nem is írják másképpen.

Egy érdekes jogtörténeti vitát is említ a szerző, mely a 1931-ben zajlott le: Eckhart Ferenc alkotmányjogász és jogtörténész egy munkájában sérelmezte, hogy a magyar jogfejlődést nagyon akadályozza, hogy leragadtunk a Szent Korona-tannál, lám Csehországban vagy Lengyelországban, ahol az alkotmányjog ugyanolyan régóta kapcsolódik a koronához, már túlléptek ezen. Volt nagy felzúdulás, Eckhartot meg akarták fosztani katedrájától, végül Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a szólásszabadságra hivatkozva megvédte a jogtörténészt. 

Tény, hogy kilencszer foltozott Alaptörvényünk Nemzeti Hitvallás fejezetében így szerepel a Szent Korona: "Tiszteletben tartjuk történelmi alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos folytonosságát és a nemzet egységét."