Európa néhány optimista éve - 40 évvel ezelőtt

40 évvel ezelőtt éppen katona voltam, meg egyébként sem igen érdekelt a külpolitika, ezért nem nagyon vettem észre, hogy Európában elkezdődött egy folyamat, amit helsinki folyamatnak nevezünk azóta. A Helsinki Záróokmány aláírásának 40. évfordulóját pedig az európai menekültválság szorította ki a hírek közül. Pedig 1975 eleje és '79 vége között volt egy fél évtized, mely optimizmussal töltötte el az öreg kontinenst és talán Európa mostani képére is hatással volt.
Gerald Ford, az USA 38. elnöke furcsa módon került az elnöki székbe. Fél évvel korábban a korrupció és pénzmosás vádja miatt lemondani kényszerült Spiro Agnew-t váltotta az alelnöki tisztségben, pedig már az akkor regnáló elnök, Richard Nixon feje fölött is gyülekeztek a felhők a Watergate-ügy miatt. 1974 augusztusában Richard Nixon - elsőnek az amerikai elnökök közül - lemondásra kényszerült a botrány miatt, így Ford a Huszonötödik Alkotmánykiegészítés alapján az elnöki székbe ülhetett, akárcsak egy évtizeddel korábban Lyndon Johnson, aki Kennedy elnök meggyilkolása után szintén alelnökből vált az Egyesült Államok 36. elnökévé. Johnsontól eltérően - akit '64-ben újra megválasztottak elnöknek - Gerald Ford igazi választásokat sohasem nyert.
Ennek ellenére a hadászati politikában a SALT-II tárgyalások elindítása fűződik a nevéhez, az európai békefolyamatban pedig egyike volt a Helsinki Záróokmány aláíróinak, a helsinki folyamat elindítóinak. 1974. november 25-én írták alá Brezsnyevvel Vlagyivosztokban a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalások második lépcsőjének megkezdését. Az USA és a Szovjetunió közeledésének olyan szimbolikus gesztusai is voltak a világpolitikában, mint a Szojuz-Apollo program, amikor is egy amerikai és egy szovjet űrhajó kapcsolódott össze a világűrben. Számunkra, akik ma látjuk a két nagyhatalom együttműködését a Nemzetközi Űrállomáson, furcsának tűnhet, milyen jelentőségteljes volt ez a gesztus 40 évvel ezelőtt. A program összeállítói még arra is gondot próbáltak fordítani, hogy Leonov és Slayton történelmi kézfogására pont akkor kerüljön sor, amikor a két űrhajóból álló űrkomplexum az Elba fölött repül, utalva az amerikai és szovjet hadsereg második világháborút lezáró találkozására. Egyébként a szovjet legénység másik tagja az a Valerij Kubaszov, aki az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan társa is volt, és tavaly halt meg 71 éves korában.
A Helsinki Záróokmányt 1975 augusztus 1-én írta alá 35 ország vezetője, de mivel az európai enyhülési folyamatnál a nagyhatalmak is ott bábáskodtak, Gerald Ford is az aláírók között volt. A helsinki folyamat három fő területe (a három kosár) az európai biztonság, a gazdasági, tudományos és technikai együttműködés valamint a humanitárius, emberi jogi kérdések.
Ahogy én visszaemlékszem, Magyarországon a helsinki folyamat elsősorban a televízióban és a sajtóban tükröződött vissza. A televíziós vitaműsorok kezdtek többszempontúak lenni. Hajdú János Nemzetközi Stúdió című műsorában nyugat-európai és kelet-európai újságírók élőben vitatkoztak - ez abban az időben nagyon bátor lépés volt, és példátlan is a béketáboron belül. Nemcsak a vélemények, de a vitakultúrák is ütköztek, a vitához nem szokott kelet-európai újságírók brossúra-szövegei a nyugat-európaiak logikus érveivel.
Hirtelen könnyebb lett nyugat-európai útlevélhez jutni, így tehettem 1978-ban barátaimmal nyugat-európai körutazást. Évek óta dobozban lapuló, betiltott filmeket vetítettek le, például Bacsó Péter A tanú-ját. Kádár végigjárta Nyugat-Európa vezetőit, még a pápa is fogadta.
Az optimista folyamat 1979 végén, a Szovjetunió afganisztáni inváziójával megszakadt. Az iráni Iszlám Forradalom győzelme és az afgán uralkodó elűzése után felerősödött az iszlám előretörésének veszélye - akárcsak napjainkban. Vagyis az oroszok ugyanazért vonultak be Afganisztánba, amiért két évtized múlva az amerikaiak. Bár Carter és Brezsnyev 1979. június 18-án még parafálták a SALT-II megállapodást, az soha nem lépett érvénybe. A demokrata Cartert az amerikaiak gyengének és túlzottan engedékenynek tartották, a Bécsben közte és Brezsnyev között elcsattant csókot Amerikában csak Júdás-csókként emlegették.

Reagen Carter és Brezsnyev csókjával kampányol

1981-ben Cartert Ronald Reagen követte az elnöki székben, aki 8 éves kitartó katonai és gazdasági politikájával végül térdre kényszerítette a Szovjetuniót. De a nagyhatalmak '80-as évekbeli szembenállása véget vetett az öt évig tartó optimista hangulatnak Európában. Akkor még nem sejtettük, hogy tíz év múlva úgy omlik majd össze a szocialista világrend, mint egy belülről korhadó fa.