Na de ki az a Bob? Hát Bori régi e-könyv olvasója, amit még 12 éve kapott a születésnapjára, egy PocketBook Touch 622. Ő nevezte el Bobnak. Akkor Bori Erasmussal készült Amszterdamba, és egyszerűbb volt egy könyvolvasót, mint könyveket vinni magával. A könyvolvasó sok kalandot megért Borival, de nemrég vásárolt magának egy Kindle-t, és Bobot visszaadta nekünk.
Egy hasonló könyvolvasót egy év múlva Orsi is kapott, amikor kivándorolt Izraelbe. A kiutazása előtti hetet Balatonbogláron töltöttük, és elég érdekes látványt nyújtottunk ott a parton. Míg Kati Petrával Uno-zott, addig Orsi a könyvolvasóján olvasott egy Rejtő-regényt, Bori egy angol könyvet olvasott, talán a Trónok harcát, én pedig épp akkor olvastam Spiró Györgytől A messiást. Érdekes, hogy most, a visszakapott Bobon is pont egy Spiró-kötetet olvastam elsőnek.
Mindhárom lányom szenvedélyes könyvolvasó, és úgy tűnik, hogy unokám is belép a könyvszeretők táborába, legalább is az alábbi felvétel ezt bizonyítja:
Szóval megkaptam Bobot rajta jópár könyvvel, sokat még én töltöttem rá fel 2012-ben. Ma elektronikus könyv olvasására az alábbi lehetőségek vannak:
- A legtöbb könyv megvásárolható e-könyv formában, nem sokkal olcsóbban, mint a nyomtatott változat.
- A Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában működő Digitális Irodalmi Akadémián nagyon sok kortárs magyar szerző nagyon sok műve fent van. Ezek korábban letölthetők voltak, ma már csak az online olvasás lehetséges. Ez otthoni olvasásra megfelelő lehet, arra azonban mégsem alkalmas, hogy az ember egy útra magával vigyen néhány művet.
- A klasszikus magyar irodalom alkotásai elérhetők az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban és ezek nemcsak helyben olvashatók, hanem le is tölthetőek.
- És természetesen nemcsak a mozifilmeknek és zenéknek, de az elektronikus könyveknek is megvannak az illegális - vagy inkább szürke zónába tartozó - letöltő oldalai. Bori adott is tippet ilyen oldalhoz.
Édesapám életének alapvető, talán legmeghatározóbb élménye az volt, hogy tagja volt az Györffy István Népi Kollégiumnak. Ez az összetartó társaság nagyon szoros baráti kapcsolatot ápolt életük végéig, és mivel legtöbben a társadalom különféle vezető pozícióiba kerültek, ez egyben életen át tartó informális kapcsolatot is jelentett közöttük. Apám barátai között volt miniszterelnök (Hegedűs András), tábornok, pártalapító író, elítélt '56-os szabadságharcos.
Bár Spiró hű krónikása az Eötvös '60-as évekbeli életének, azt maga is elismeri, hogy kevés hír jutott el hozzájuk a prágai tavaszról és a lengyelországi eseményekről. (Bevallom őszintén, én is csak most, Spiró könyvéből tudtam meg, hogy1968 márciusában a diákok által vezetett varsói tüntetések ürügyet adtak a Gomułka-kormánynak arra, hogy a zsidókat eltávolították a Lengyel Egyesült Munkáspártból, valamint az iskolákban és az egyetemeken a tanári pozíciókból. 1967 és 1971 között a gazdasági, politikai és titkos rendőrségi nyomásra több mint 14 000 lengyel zsidó úgy döntött, hogy elhagyja Lengyelországot, és lemond lengyel állampolgárságáról).
"Akik a Kilencekről írtak, jobboldali ellenállónak próbálták beállítani őket... A Kilencek költői azt kapták, amit a magyar lakosság zöme: a konszolidálódott Kádár-rendszer fantáziátlan, szürke, unalmas elnyomását, a megélhetés szűkösségét, a hivatalok packázását, a féltehetségek diktatúráját..."
1964-ban az Eötvös Collegium költői, írói kiadták egy irodalmi folyóirat 1. számát, a Tiszta Szívvelt. Aztán megjelent a 2., majd '66-ban az összevont 3. és 4. szám. Ez utóbbiban Haraszti Miklós és Kis János írásai is szerepeltek, ezt már betiltották Aczélék. '69-ben Spiróék elérkezettnek látták az időt a következő szám megjelentetésére. Ez hosszas küzdelmek árán sikerült, 1970 tavaszán - négy évvel az előző szám után - jelent meg. Jelenleg egyetlen példány sem fellehető belőle. Petri György, Szilágyi Ákos, Bereményi Géza írtak bele.
Posztom végén álljon itt egy részlet Rózsa Endrének, a Kilencek egyik tagjának Az elsüllyedt csatatér című verséből annak érzékeltetésére, hogyan élte meg a Nagy Generáció a '60-as évek ideológiai küzdelmeit:
sosem halunk meg ezen a csatatéren
mert nem csatatér ez s mi nem harcolunk
csak kínjában megrepedt a föld ez itt dehogyis lövészárkok mesebeszéd hogy ágyú tátog csak kitárt szánkat szövi be a pók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése