Szubjektív gondolatok Aszódi Attila menesztéséről

Már többször is írtam ebben a blogban Aszódi Attila előadásairól. Először 2011-ben a fukushimai baleset kapcsán tartott előadásán vettem részt. Előadásában Aszódi azt fejtegette, hogy a fukushimai erőmű gondosan volt tervezve, hiszen a telepítési magasság több mint kétszeresen meghaladta a környéken valaha mért legmagasabb szökőár magasságát, és elismerését fejezte ki, hogy a fellépő igen súlyos üzemzavart milyen magas szaktudással és emberi élet veszélyeztetése nélkül kezelték a szakemberek.
A fukushimai baleset fordulópont volt az atomerőművek tervezésében: tervezési alapokon túli üzemzavari körülményeket is figyelembe vesznek az egyes biztonsági berendezések megtervezésekor. Aszódi Attila 2014 és 2017 között kormánybiztosi minőségben évente adott tájékoztatást a Paks II. beruházás állásáról. 2014-es előadásában hitet tett amellett, hogy:

• Az erőmű rentábilis lesz, de ehhez persze a megtérülést a teljes élettartamra, nem pedig a finanszírozási időszakra kell számolni;
• Az erőmű biztonságos - már a fukushimai tapasztalatokat is figyelembe vevő - tervezési kritériumoknak megfelelően kerül megtervezésre.

2016-ban is jelen voltam egy előadásán, ahol részletesen is ismertette a biztonsági rendszereket, a kettős falú feszített csarnokot, a hidrogénrobbanás elkerülésére fejlesztett hidrogén-rekombinátorokat, a segédenergiát nem igénylő passzív biztonsági rendszereket, mint például a reaktor és csarnokhűtés vagy a reaktor alatti olvadékcsapda. Arra a négy kérdésre is megnyugtató választ adott, hogy kell-e nekünk atomerőmű, elég olcsó-e az atomenergia, biztonságos-e az atomenergia és feltétlenül orosznak kell-e lennie az új atomerőműnek.
Információs blogjában, a Láncreakcióban is rendszeresen foglalkozott a magyar és nemzetközi villamosenergetika helyzetével. Utolsó posztjában is arra hívja fel a figyelmet, hogy hazánk villamosenergia-igénye folyamatosan nő, ezért egy új, nagy teljesítményű alaperőmű mindenképpen szükséges:
"A 2030-as években a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját is fokozatosan le kell állítani, így Paks II. Atomerőmű 5-ös és 6-os blokkjainak megépítése, vagyis az atomerőművi kapacitás-fenntartás az ország alapvető érdeke ellátásbiztonsági szempontból is.
A Paks II. Atomerőmű alacsony szén-dioxid kibocsátású erőműként az évszázad végéig fogja biztosítani Magyarországon a klímabarát, megfizethető árú, alaperőművi villamosenergia-ellátást."
Aszódi előadásaira és cikkeire a közérthetőség és a nagyon magas szintű szakmaiság a jellemző. Szívesen vállalt szereplést vitaműsorokban, gyakran adott interjúkat ellenzéki rádióknak és televízióknak. Érveit nemigen tudták cáfolni a zöldek és az atomenergia-ellenesek. Ő a magyar atomenergia-program egyszemélyes nehéztüzérsége.

Egy VVER-1200-as erőművi blokk, két ilyenből áll majd Paks II.

2017-ben Orbán Viktor kinevezte Süli Jánost a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszterré, Aszódi a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára lett. Süli Jánost jól ismerem, mert egyrészt évfolyamtársam volt az egyetemen, másrészt húsz évvel ezelőtt azt a villamos szakterületet felügyelte, amelyen mi cégünk is végezett feladatokat. Sülit még a szocialista-szabaddemokrata kormányzat idején nevezték ki vezérigazgatónak, legnagyobb meglepetésre a Fidesz-kormány menesztette. '14-ben a fideszes jelölttel szemben indulva nyerte el a polgármesteri címet Pakson, ezért 2017-es miniszteri kinevezése általános meglepetést keltett. Sülinek is alkalma volt 30 éves erőművi működése alatt jól megismerni egy atomerőmű műszaki és szervezeti felépítését, másrészt polgármesterként is sokat tett a paksi bővítés érdekében. Örültem, hogy végre egy műszaki szakember is miniszteri posztot kapott, és úgy gondoltam, hogy a Süli-Aszódi tandem jó páros lesz: előbbi a szervezési/szervezeti dolgokban jeleskedik, utóbbi pedig a nukleáris szakterületen az erőművi biztonságért és a tervezésért felel.
Általános meglepetésre a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára január 15.-i hatállyal felmentette Aszódi Attilát államtitkári megbízatása alól. Hivatalos indoklás hiányában persze megindultak a találgatások, hogy mi lehetett a felmentés oka. Sokan a "két dudás egy csárdában" elméletre tippelnek, hogy az eltérő temperamentumú két vezető nem tudott együtt dolgozni. Mások szerint maga Putyin kérte Aszódi felmentését Orbántól. Nekem az a gyanúm, hogy a hatalmas cárnak gőze sincs arról, ki az az Aszódi Attila, de felelősségre vonta Orbánt, mi ez a teszetoszáskodás a beruházás körül. Még egy kapavágás sem történt, késik a tervek honosítása, túl sok az üzembiztonsági aggodalmaskodás.
Ha valóban az oroszok kérésére kellett az államtitkárnak távozni, akkor Orbán most túlzott szervilizmusról tett tanúbizonyságot. Az erőműnek amúgy sem túl jó az ellenzéki sajtója, nem vet túl jó fényt a beruházásra, ha pont az üzembiztonságért felelős hiteles szakembert menesztik.
Erről Leonyid Brezsnyev 1972-es váratlan budapesti látogatása jut eszembe. A főtitkár egy listát adott át Kádárnak, hogy kiknek a menesztését várja el a Szovjetunió (elsősorban reformközgazdászokról volt szó). Kádár erre azt válaszolta: Akkor engem is írjon fel a listára, Brezsnyev elvtárs. Nem tudom, hogy ugyanilyen bátran áll-e ki Orbán Putyinnal szemben a magyar érdekekért, vagy csupán az oroszok által beígért régiós vezető szerep lebeg nagyravágyó miniszterelnökünk lelki szemei előtt, amelyért semmilyen áldozat nem drága (pl. CEU, magyar-ukrán kapcsolatok).