Emlékeztek még Forgó Morgóra, aki a '80-as években próbálta energiaspórolásra rábírni a magyarokat. Konkrét, gyakorlati tanácsokat adott. Nem gondoltam volna, hogy a már 2021 őszén kibontakozó új energiaválságban a hivatalos közmédia azért pellengérezi ki Nyugat-Európát és az egyesült ellenzéket, mert energia-takarékosságra próbált ösztönözni. Minek, amikor itt van nekünk ez a jó kis rezsicsökkentés!
Az egyes számú hazugság, hogy az energiaválságot az orosz-ukrán háború idézte elő. Valójában az energiahordozók drasztikus áremelkedése már csaknem egy éve tart, amiből a magyar kormány egyetlen kiutat látott: az orosz gázszállítások növelését: 2021. szeptember 27.-én új, 15 évre szóló földgázszerződést kötöttünk Oroszországgal, egyúttal kizártuk Ukrajnát a szállítási útvonalból, szerintem már sejthettünk valamit abból, ami készül. 2022. február 1.-én, pár héttel a háború kitörése előtt a szállítási kapacitás növelésének reményében tárgyalt Orbán Putyinnal, aki lakonikusan csak annyit ígért, hogy meglátják, mit tehetnek. Pár napja, július 22.-én, a háború kellős közepén, amikor uniós vezető már nem ül le tárgyalni orosz politikussal, Szijjártó Péter Lavrovval, az orosz külügyminiszterrel tárgyalt további 700 millió köbméter gáz beszerzésérő, melyre megint csak azt a választ kaptuk, hogy meglátják, mit tehetnek.
Jóval az április 3.-i választások előtt tudni lehetett, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi formában nem tartható, de csak egyetlen becsületes, ámde amatőr politikus merte nagykorúként kezelni a választókat, és elmagyarázni, hogy az energiahordozókat külföldről szerezzük be, világpiaci árért, ezért a rezsicsökkentés jelenlegi formájában szociálisan igazságtalan és nem ösztönöz spórolásra. Márki-Zay Péter meg is kapta érte a magáét jobbról is, balról is. Az egyesült ellenzék profi politikusai éppúgy lapítottak (emlékeztek még Lendvai Ildikó szavaira: Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: Nem lesz gázáremelés!), mint a kormánypárti propaganda. De azért az a véleményem, hogy akit váratlanul ért a rezsicsökkentés felpuhítása, az nagyon nem követi az eseményeket.
Július 13-án aztán a kormány energia-vészhelyzetet hirdetett (tessék, már megint egy vészhelyzet) kiegészítve egy hétpontos intézkedési javaslattal, amelyre a fogyasztók pánikkal, viszont a forint hirtelen erősödéssel reagált (mert hogy végre megjött a kormány esze). A hét pont a következő volt:
- Magyarország a 1,5 milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai gázkitermelést. - Hát ez nem fog máról holnapra menni. Lezárt kutakat kell megnyitni vagy újakat feltárni?
- A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. - El is ment Szijjártó Lavrovhoz, mert hirtelen jobb nem jutott eszébe.
- A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára (a bértárolás kivétel). - A bértárolás fontos kibúvási lehetőség: Évek óta adunk el gázt Szerbiának, mert nekik alig van tárolókapacitásuk, ezt tekinthetjük bértárolásnak is.
- A hazai szénbányászatot a lehető legnagyobb mértékben megnövelik. - Istenem, a '70-es évek elhalt eocén-programja, a csak torzóként felépített bicskei szénerőmű!
- A Mátrai Erőmű jelenleg nem üzemelő blokkjait minél gyorsabban újra kell indítani. - Műszakilag újraindítható állapotban vannak?
- A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról már korábban döntött a kormány, ezt most megerősítették. - A további 10 + 10 év hosszabbításhoz nagyon sok alapberendezés felújítása szükséges, hogy ne legyenek állandó üzemzavarok. A cégem örül neki, mert ebből születnek a megbízásaink.
- Aki az átlag felett fogyaszt, azt arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztását. A kormány a rezsicsökkentést csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig tartja fenn. Aki ennél többet használ, az a piaci áron vehet energiát. - Na ez volt az a pont, aminél az emberek bepánikoltak.
Már 13-án közzétettek két számot: gáznál havi 144 m³ -ig marad a rezsicsökkentés, villanynál havi 210 kWh-ig. Szinte mindenki kétségbe esett:
- A csak elektromosságot használók;
- A villanyautósok;
- A nagycsaládosok;
- A családi házban élők;
- A régi, rosszul szigetelt lakásban élők.
Azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a részletszabályozások kidolgozása még várat magára. Ezek a részletszabályozások aztán július 21-én napvilágot láttak:
- Maradtak az eredetileg meghirdetett limitek 36 Ft/kWh illetve 102 Ft/m³ rezsicsökkentett árakkal;
- A limit fölött fogyasztók villanynál 70 Ft-os kWh-nkénti illetve 747 Ft m³-enkénti árral kell, hogy számoljanak;
- A H-tarifa (a hőszivattyús fűtéshez használt villamos energia) korlát nélkül marad 36 Ft;
- A házi erőművek (alapvetően napelemek) elszámolása szaldós marad 2023. december 31.-ig mindenképpen. Hogy utána a bruttó elszámolás csak az új szerződőkre vagy mindenkire vonatkozni fog-e, az számomra rejtély. (Szaldós elszámolásnál a villanyóra előre forog, ha fogyasztok, visszafelé, ha termelek [valójában két óra van, amit kivonnak egymásból], az elszámolási időszak végén a fennálló szaldóért fizetek. Bruttó elszámoláskor az MVM külön fizet a megtermelt energiáért a termelés időpontjában érvényes díjszabás szerint).
Valószínűleg minden család elkezdte tanulmányozni a közüzemi számláit. Mi egy 20 évvel ezelőtt épített, jó állapotban lévő nyílászárókkal rendelkező jó hőszigetelésű lakásban a fűtéshez és meleg vízhez évi átalányban havi 100 m³-t használunk, de nagy kérdés, hogy marad-e a havi átalány, mert a téli fűtési időszakban egészen biztosan túllépjük a 144 m³-es havi limitet. Villanynál viszonylag közel vagyunk a limithez (199 kWh/hó), de ennek nem nagyon van szezonális függése.
A csak villamosenergiát használók sem igazán panaszkodhatnak, hiszen a fűtésre és meleg vízre használt H-tarifa marad. Villanyautó töltéséhez a 70 Ft/kWh is jóval olcsóbb, mint a benzin. Akik igazán ráfaragtak, azok a nagy családi házat gázzal fűtők, mert ők egészen biztosan belecsúsznak a hétszeres tarifába. 1 m³ földgáz kb. 9,4 kWh villamos energiának felel meg (mert 1 m³ gáz fűtőértéke átlag 34 MJ, 1 kWh pedig 3,6 MJ [1 kWh = 3600 kWs = 3600 kJ = 3,6 MJ]). Ha egy hőszivattyú átlag COP-je 3, vagyis 3-szor több hőt termel a környezeti hő kiszivattyúzásával, mintha tisztán elektromos energiával fűtene, akkor 1 m³ gázzal ugyanannyi hőmennyiség állítható elő, mint 3,1 kWh villamos energiával, előbbi esetben a rezsicsökkentett ár 102 Ft, utóbbi esetben 112 Ft, vagyis majdnem ugyanannyi. Viszont a limitet túllépve a gázzal fűtőknek hétszeresére ugrik a rezsiköltsége, míg a villannyal fűtőknek a H-tarifa miatt marad.
Ha megnézzük egy korábbi posztomban a hazai villamosenergia-termelés energiamixét, láthatjuk, hogy sok, világpiactól kevésbé függő tétel van benne: a Paksi Atomerőmű, amelyben a fűtőelemek ára a működési költségeknek csak egy töredékét teszi ki, a Mátrai Erőmű, melyben helyben kitermelt lignitet tüzelnek, illetve a 3 GW-nyi - igaz, hogy csak nappal rendelkezésre álló - naperőmű-kapacitás. Vagyis a hazai villamos energiát csak a gázerőművek és az import drágítják igazán.
Ezzel szemben a földgázfogyasztásunk túlnyomó többsége import, és ez az, ami nagyon megdrágult. De miért is? Deák Dániel, a Fidesz hülyegyereke nem azt posztolta ki, hogy Orbán sikeres tárgyalásai után a világpiaci ár ötödéért kapjuk az orosz gázt?
- Már a választások előtt tudták, hogy ez szükségszerű lépés lesz, de titkolták;
- Az orosz gáz, ami miatt az Unió páriáivá válva Putyin legutolsó uniós csatlósa vagyunk, semmivel sem olcsóbb, mint másoknak;
- A jelenlegi árképzés változatlanul nem érzékeny szociálisan, méltatlanul sújt egy többgyermekes családot ahol állandóan megy a mosógép azokkal szemben, akik egy- vagy kétszemélyes háztartásban élnek;
- A "piaci árnak" hazudott képződmény valójában nem létezik, hiszen a villamos energiának legalább három fajtája létezik (zsinóráram, menetrend, kiegyenlítő áram) különféle határidős opciókkal, ugyanígy a gázra is a legkülönfélébb határidős ügyletek köthetők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése