Nem táncolunk úgy - negyedik tétel (vivace)

A szuverenitásvédelmi konzultációról írt posztom első tételében a korábbi nemzeti konzultációk nyomán született dalaimat idéztem fel, a második tételben a Brüsszel által állítólag  hazánkra erőltetni kívánt intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket tekintettem át, az intermezzóban azt a vicces helyzetet képzeltem el, ahogyan a plakátfelelősök megpróbálják eltűntetni a Kissoros figyelmeztetően feltartott mutatóujját, a harmadik tételben pedig az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket vettem sorba. Következzék a zárótétel, ahogyan az egy jó szimfóniához illik, élénk (vivace) tempóban.

5. Brüsszelnek be kéne fejeznie a palesztin szervezetek támogatását.

Pár nappal a Hamász orvtámadása után az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér bejelentette, hogy az EU beszünteti a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatást. Lett is felzúdulás a tagországok külügyminiszterei körében, mert Várhelyi nem volt jogosult ilyen döntést hozni.

Nos, létezik a Palesztin Hatóság, vagy ahogyan magukat nevezik, Palesztin Állam, mely képviselteti magát nemzetközi szervezetekben, hazánkban már 1975 óta van nagykövetsége, és természetesen kapcsolatban áll az Európai Unióval is. És vannak az egyes palesztin területeken hatósági-közigazgatási jogköröket gyakorló szervezetek, Ciszjordániában a Fatah, Gázában a Hamász. Ez utóbbiról már régóta tudjuk, hogy terrorszervezet, mely saját népét is folyamatos elnyomásban tartja.

Az EU régóta segélyezi a Palesztin Hatóságot éppen abból az elvből kiindulva, amit Orbán is mindig hangoztat a migrációval kapcsolatban: a migráció okát helyben kell megszűntetni. A palesztin népet gazdaságilag kell felemelni, különben állandó háborús és terrorista tűzfészek lesz. Az Európai Bizottság a terrorakció után felülvizsgálta a palesztinok támogatását abból a szempontból, hogy ez valóban a terrorszervezetekhez jut-e. Ursula von der Leyen november 11.-én sajtóközleményében azt írta: az október 7-i szörnyű események után szükségessé vált pénzügyi támogatásunk alapos felülvizsgálata. Ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy a meglévő biztosítékok hatékonyak. Jelenleg a palesztinoknak nyújtott jövőbeli támogatásunk kialakításán dolgozunk, figyelembe véve az állandóan változó helyzetet.

Vagyis ugyanaz a helyzet, kedves barátaim, hogy a Fidesz által feltett egyik alternatívára sem lehet válaszolni. Mert nem kéne befejezni a palesztin szervezetek támogatását, de a támogatást nem szabad a terrorfenyegetettségtől függetlenül folytatni, hanem pont olyan felelősen kell eljárni, ahogyan azt az Unió teszi.

10. Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt.

A gyermekvédelmi törvény már két éve úgy terebélyesedik, mint egy igazi szappanopera. Ez év februárjában bejárta a kormánysajtót egy hír, hogy egy melegségét nyíltan hirdető kisegítő pedagógus viszonyt folytatott egy nem az ő iskolájába járó 15 éves fiúval, és ezt a tényt a közösségi médiában is nyilvánosságra hozta. A kormány őszre a gyermekvédelmi törvény további szigorítását ígérte (arra gyanakodtam, hogy a beleegyezési korhatárt fogják felemelni), de egyelőre nincs benyújtva ilyen törvényjavaslat, viszont a kérdésben feltett két alternatíva érdekes, mert az elvárt válasz az, hogy szigorítani kell a törvényt, a másik válasz pedig, hogy enyhíteni. Érdekes, hogy az pont nincs, hogy maradjon meg a már amúgy is elég szigorú szabályozás.

Az év során büntettek meg könyvesboltokat, mert kiskorúak számára hozzáférhető helyen volt LMBTQ tartalom, fóliáztak le könyveket (melyeknek ezáltal jelentősen megnőtt a forgalma), megtiltották, hogy kiskorúak a könyvesboltok nem ifjúsági részlegét is látogathassák, egyes településeken centivel kezdték méregetni a könyvesboltok távolságát a templomtól illetve az iskolától. Két fotókiállítás egyes képeit is cenzúrázták: a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo négy fényképét, melyen egy fülöp-szigeteki transzvesztita idősotthon életét mutatják be (itt ki is rúgták a főigazgatót, L. Simon Gábort), a néprajzi múzeumban pedig indián őslakosok fényképei között találtak homoszexuális indiánokról készült felvételeket.

Szóval ezen szeretne még szigorítani a Fidesz.

11. Brüsszelből és a tengeren túlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát

A jelenleg hatályos pártfinanszírozási törvény (1989. évi XXXIII. törvény) az alábbiakat mondja:

"4. §  (1)  A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira."

2021 őszén választásokra készült az ország, beindult a kampány ezerrel. A kormányoldali kampány résztvevői az alábbiak voltak:

1. A Fidesz és a KDNP, melyek a fenti törvény szerinti anyagi keretből helyeztek ki plakátokat;
2. Az állam, mely "társadalmi célú hirdetés" gyanánt olyan plakátokat helyezett ki, hogy "Gyurcsányék tönkretették az országot, ne hagyjuk, hogy újra hatalomra jussanak.". Amikor feljelentették őket, hogy ez állami pénzen folytatott pártpropaganda, Polt széttárta a karját, hogy hát a társadalomnak ezt joga van megtudni;
3. A Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyet leginkább állami tulajdonú cégek (Szerencsejáték Zrt., MVM, MOL stb.) pénzelnek, ők helyezték ki az ominózus lila plakátokat, például a Miniferi-s plakátot is;
4. A Megafonos fiúk a közösségi médiában harsogták a kormánypropagandát szintén állampénzen.

Ezzel szemben az ellenzéki összefogás számára csak az 1-es variáció állt rendelkezésre, ezért támogató civil szervezeteket hoztak létre, hogy akárcsak a CÖF a Fidesznek, ezek kampányoljanak helyettük. A civil szervezetek ugyanis fogathatnak el külföldről pénzt, mert az Unió bírósága a szabad tőkemozgás elvével ellentétesnek találta ennek korlátozását. Márki-Zay megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, Karácsony pedig a Kilencvenkilenc Mozgalmat. A két szervezet pénzhez juttatásához más-más modellt választottak. A MMM-nek egy Action for Democracy nevű szervezet grundolt pénzt főleg Amerikában (nem csak az MMM, de ellenzéki hírportálok is kaptak a pénzből). A 99-nek a számlájára készpénzben fizette be a magánadományokat a PM egy politikusa, Perjés Gábor.

A két civil szervezet és a hírportálok összesen mintegy 4,5 milliárd forintot kaptak, ennél a Fidesz nemcsak a választási kampányra költött el jóval több pénzt, de még ez a mostani szuverenitásvédelmi konzultáció is sokkal többe kerül. Sőt, még a Megafon is majdnem ennek az összegnek a kétszeresét kapta.

Most, hogy benyújtották a Parlamentnek a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot, és egy Szuverenitásvédelmi Hivatal fogja védelmezni a magyar politikát a külföldi befolyásolástól, Petra lányom megjegyezte: Eddig az ellenzék mankóval indult a futóversenyen, most ezt is el akarják venni tőle.

Elnézést kérek, ha a szuverenitásvédelmi konzultációról tartott eszmefuttatásom kicsit hosszúra sikerült.