Lopakodó olimpia

Na, ti kígyóvállú ajvékoló belvárosi libernyákok, ugye, hogy tudunk mi is olyan atlétikai világbajnokságot rendezni, hogy az egész világ a csodájára jár! Az egész olyan volt, mintha megengedhettük volna magunknak ezt 350 milliárdot a gazdasági recesszió kellős közepén. De egy dzsentri már csak ilyen. És ha pénz nem számít akkor aztán mehet minden, ami a csövön kifér. Szóval lássátok be, lipsik, hogy világszínvonalú volt a rendezés, zökkenőmentes a lebonyolítás, a létesítmények impozánsak (itt nem csak az új Budapesti Atlétikai Központról van szó, mely a stadionon kívül magába foglalja az edzőpályákat is, de pont a vébére elkészült új sportközpontról a Testnevelési Egyetem kampusza mellett a Csörsz utcában).

A Csörsz utcai új sportközpont

Még a dollárbaloldal által úgy kritizált kabalafigura, Youhuu, a rackajuh is aranyos volt. Tahó, de aranyos. Minket magyarokat azért szeretnek, mert ilyen aranyosan vagyunk tahók.

Budapest sok nemzetközi atlétikai versenyt rendezett már, de világversenyt csak hármat. Az 1966-os és 1998-as Európa-bajnokságot még a Népstadionban, most meg ezt a világbajnokságot. Készítettem egy kis táblázatot a három budapesti verseny versenyszámairól.

X-szel jelöltem azokat a számokat, amelyekben korábban a nők nem versenyeztek. A nyugati feminista woke-ista lobbicsoportok nyomására a nők a fakanalat félre téve már olyan sportokat is űzhetnek, mint a kalapácsvetés vagy a rúdugrás! Szodoma és Gomora! Azt tudtátok, hogy az 50 km-es gyaloglást pont a nők miatt kellett megszűntetni, így lett a leghosszabb gyalogló táv a 35 km? 2021-ben, a tokiói olimpián volt az utolsó 50 km-es gyaloglás. Pedig régen gyakori kvízkérdés volt, hogy melyik a leghosszabb atlétikai táv, és persze mindenki a maratont mondta. Hát most megint a maraton.

Apropó maraton, ebbe a számba is belerondítottak a feministák! Az első női maratonfutó, Kathrine Switzer 1967-ben a Boston Maratonon a szabályokat kijátszva állt rajthoz. Jock Semple versenyigazgató megpróbálta indulását megakadályozni, de a lány barátja, aki történetesen amerikaifocista volt, leállította a hőbörgő igazgatót. 

Tudjátok, hogy az atlétikai stadionok küzdőteréről közvetlenül az utcaszintre kivezető kaput miért hívják maratoni kapunak? Mert régen ezen keresztül futottak be a maratonfutók a stadionba, hogy a futópályán körbe futva tegyék meg a táv utolsó 400 méterét. Micsoda marhaság, a stadionok általában külvárosban vannak, rozsdás gyárak mellett kéne futni a maratonistáknak. Utoljára a 2008-ban pekingi olimpián volt a maraton befutója a stadionban, egyébként mindenhol a város idegenforgalmi nevezetességei közelében futnak az atléták, így volt nálunk is. Persze nem zárhattuk le az egész várost, ezért aztán négyszer kellett lefutni a Hősök tere - Vártkert Bazár távot oda-vissza. Pedig a felcsúti Pancho Aréna és az Atlétikai Stadion közötti távolság pontosan 42,195 km!

Ki is mentünk nekik szurkolni az Alagút szájához.

A nők versenye

A férfiak versenye

Na, ti bérsivalkodók, még mindig úgy gondoljátok, hogy nem tudnánk egy világraszóló olimpiát rendezni? Már szinte minden megvan hozzá! Jó-jó, nincs még evezőspályánk, kerékpár-csarnokunk, és kéne még egy olimpiai falu is, amiről még nem döntöttük el, hogy odaadjuk-e A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N. Karácsony Gergőnek diákváros gyanánt, vagy megkapják kínai barátaink az új Fudan egyetem kampuszaként. Schmitt Pali bácsi is megmondta, hogy a magyargyűlölő ellenzék a "minél rosszabb, annál jobb" jelszavával akadályozná az olimpiát, pedig reális cél egy 2036-os budapesti rendezésű olimpia. Miniszterelnökünk addigra pont ereje teljében, 73 évesen fogja erős kézzel kormányozni az országot, talán addigra már az infláció is újra egyszámjegyű lesz, és budapesti központtal létrejön a Balkán-Nyugat-Ázsia Szövetség! Száz évvel a berlini olimpia után végre ismét egy igazi harcos nemzet rendezhet majd olimpiát!

(A poszt szerzője sportszerető, de az ország teljesítőképességét meghaladó versenysport-kultusz egyre növekvő térhódítását látva a történelmi analógia ismeretében kissé aggódik, és aggodalmának iróniával ad hangot)