Az ellenzék és az új épületek

Ahogy közelednek a választások, sorra adnak át új épületeket, létesítményeket. Karácsony előtt Katival a Mikulásgyárnál jártunk, hogy megunt játékokat és gyerekkönyveket adjunk le, és ha már ott jártunk, kicsit körülnéztünk a Városligetben.

Leparkoltunk az Ötvenhatosok tere alatti mélygarázsban, mely végre valahára megoldja azt az áldatlan parkolási mizériát, ami a Városligetet jellemezte.

Tilosban parkolók az Olof Palme sétányon

Új mélygarázs a Városligetnél

Egy hónappal az átadása előtt kívülről megcsodáltuk a Zene Házát, mely az egykor Hungexpo elhanyagolt területén, bokrokkal és magonc (nem telepített) fákkal körbevett romos épületek helyére épült.

Az egykori romos Hungexpo épület

Az épületre nemzetközi tervpályázatot írtak ki, melyet Fudzsimoto Szószuke japán építésznek a természetbe belesimuló, vele tökéletes harmóniát alkotó épülete nyerte el. Amikor ott jártunk, még dolgoztak a parképítésen, és tegnap (január 22-én) volt az épület ünnepélyes átadása.

Tovább sétálva ámulhattunk a Zsolnay pirogránittal díszített felújított Millenneum Házán (korábbi Olof Palme Ház), mely szintén nagyon elhanyagolt állapotban volt már, bejáratát öles magonc fa zárta el.

Az egykori elhanyagolt Palme Ház egy oda nem való fával

Végül pedig - amennyire lehetett, kívülről - ámultunk-bámultunk az új Néprajzi Múzeumon, melynek terveit szintén nemzetközi tervpályázaton választották ki, de ezt egy hazai építésziroda, a NAPUR Architect nyerte el. Szerintem ha kész lesz, a modern Budapest ugyanolyan jelképévé válhat, mint az Amszterdam kikötőjében található Nemo.

Hímzésmotívumok az épület oldalán

Külön érdeme az épületnek, hogy nemcsak megőrzi, de új keretbe foglalja az 56-os emlékművet, amit Tarlós még 2010-ben "rozsdás vaskefének" titulált és az eltávolítását helyezte kilátásba. Szerencsére Baán László miniszteri biztos meggyőzte, hogy igen jelentős képzőművészeti alkotásról van szó.

A múlt héten, a magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa-bajnokság kapcsán avatták fel legújabb, 20 000 fő befogadására alkalmas, a főszponzor MVM nevét viselő multifunkcionális csarnokot. Azt is ellenzéki oldalról csupán kritika és elutasítás illette, mint most a Zene Házát, melyről  Karácsony Gergely az átadása napján ezt mondta: "Erőszak a város legfontosabb közparkjával szemben. Erőszak a kivágott fákkal és azokkal a több mint száz éves platánokkal is, amelyeknek a vízellátását teheti tönkre az épület. Erőszak a jogállammal szemben, hiszen az összes korábban létező jogszabályt meghekkelve egy külön lex-Városliget tette lehetővé a megépítését. Erőszak a népakarattal szemben, hiszen a közvélemény nagy része végig ellenezte a beépítést, a leállítását szorgalmazó népszavazási kezdeményezésemet pedig jogellenesen megakadályozták. A szó szoros értelmében brutális erőszak a beruházás ellen tiltakozó állampolgárokkal szemben, akiket bűnöző őrzővédők vertek agyba-főbe. És erőszak az adófizetőkkel szemben, mert ahogyan az lenni szokott az eredetileg tervezett költségeknek a sokszorosába került a beruházás – több mint 10 millióba került egy négyzetméter"

Talán mondanom sem kell, hogy sem a Zene Háza, sem az MVM Dome, sem pedig a Várban átadott lovarda átadásánál nem jelent meg a budapesti és a kerületi önkormányzat, hogy legalább azt kifejezzék, hogy bár nem értettek egyet a beruházással, mint a közigazgatási területükön létesült építészeti örökséget, tiszteletben tartják és mindent megtesznek, a főváros/kerület részéről, hogy a legjobban hasznosuljon.

Az országban hirtelen nagyon sok rendezvényhelyszín létesült, ha csak a budapestieket nézzük: MVM Dome, új Kongresszusi Központ a Hungexpo területén, a Zene Háza, a lovarda a Várban. Valóban felmerülhet, hogy ennyi helyszínt vajon eltartanak-e majd a rendezvények, sőt esztétikai kérdések is előjönnek (szabad-e historizáló replikákat építeni).

A ligetvédők végül is értek el eredményeket, Antal Nikó, G Ras és a többiek kiharcolták, hogy a korábbi megalomán tervek helyett csak a korábbi, leromlott épületek helyére terveztek újakat, szó sincs valamiféle fairtásos-betonozós ámokfutásról:

• A Millennium Háza a romos Olof Palme Ház felújítása volt;
• A Zene Háza a lepusztult, drogosok tanyájává vált egykori Hungexpo területére került;
• A Néprajzi Múzeum a Ligeten kívülre, az egykori Sztálin-szobor majd dísztribün helyére épül;
• A Nemzeti Galéria a volt Petőfi Csarnok helyére épülne, jelenleg áll az építkezés a kormány és a főváros megállapodása értelmében;
• A Közlekedési Múzeum helyére az eredeti, már korábban is vitatott historizáló stílusú replikát építenék fel, de már nem múzeumi funkcióval. Ugyanúgy áll az építkezés, mint a PECSA helyén.
• Az Állatkert-Vidámpark területén épülő Biodóm a legproblematikusabb: itt az építők csúnyán becsapták Tarlós Istvánt és Persányi Miklóst, ráadásul az építkezés már bőven túljutott a Point-Of-No-Return-ön, se lenyelni, se kiköpni nem lehet a projektet.

A mélygarázs létesítésével és a Kós Károly sétány jövőbeli autómentessé tételével pedig sokkal többet tesznek a Liget zöldítéséért, mint néhány magonc fa megmentése.

Bevallom, csatak ellenzéki és márkizayista vagyok, de nagyon elbizonytalanít, hogy mindent élből elutasítunk, ami esetleg sokaknak tetszhet. Ennek ugyanis az az üzenete, hogy ezeket az építkezéseket egy esetleges kormányváltás után leállítjuk, a fenntartásukra nem biztosítunk pénzt, hagyjuk leromolni. Pont azt kéne üzenni a választóknak, hogy nem lesz felfordulás, nem rombolunk le mindent, amit ők építettek, megmarad a folytonosság. És ugyanez a helyzet egy választási győzelem után: a választók nem szeretik a félbemaradt építkezéseket, az évekig tartó felfordulást, ami 2024-ben Karácsony, 2026-ban Márki-Zay bukásához vezethet. 

Ne feledjük, a 2002-es választások előtt Orbánék átadták a Terror Házát, a Nemzeti Színházat, a Millenáris Parkot. Orbánék elbuktak, de mégsem romboltuk le ezeket, szerves részeit képviselik azóta is a városnak. Fanyalgás helyett most is inkább pozitív üzenetekre volna szükség.