ÖTYE

Ezekben a csendesnek aligha nevezhető adventi napokban esténként úgy nyitottam ki Péterfy-Novák Éva A Nevers-vágás című novelláskötetét, mint egy adventi kalendáriumot, meglepve magam egy-egy újabb történettel. Na jó, de egyáltalán, mi az a "Nevers-vágás"? Először is úgy kell kiejteni, hogy "növé-vágás", mert egy képzeletbeli Nevers nevű francia vívómesterről lett elnevezve.

Én már éltem azokban az időkben, amikor még sokkal több európai filmet játszottak a mozik, mint amerikait, és tucatnyi francia és olasz filmcsillag nevét tudtuk felsorolni. Közéjük tartozott a francia akcióhős Jean Marais, akit legelőször a Fantomas-filmekben láttam (A Fantomas a Commedia dell’arte műfajának megfelelően a klasszikus bonviván-buffoon, avagy a sármos szuperhős és annak csetlő-botló segítője ellentétpárra épít, melyben Jean Marais elmaradhatatlan társa a legendás francia komikus, Luis de Funes volt, akárcsak a mi legendás Ötvös Csöpi/Kardos doktor párosunk). Jean Marais játszotta az egyik korai Szépség és szörnyeteg filmadaptáció főszerepét, és a posztom szempontjából fontos A púpos című kalandfilm főszerepét. Ebben a filmben szerepel az a bizonyos Nevers-vágás, ez a titkos vívófogás, a homlok közepére sújtó hirtelen, kivédhetetlen kardvágás. (Jean Maraisról csak később tudtam meg, hogy meleg, és hosszú ideig Jean Cocteau-val, az író-rendezővel élt párkapcsolatban).

Na de kanyarodjunk vissza Péterfy-Novák Éva novelláskötetéhez. Az íróházaspár műveivel már korábban is találkoztam, Péterfy Gergely könyveiről rendszeresen posztoltam (A kitömött barbár, Mindentől keletre, A golyó, amely megölte Puskint), de egyszer még egy ironikus nyolcsoros versét is megénekeltem. Péterfy-Novák Évától pedig monodráma-formában láttuk az Egyasszonyt. Ezen az előadáson szinte alig voltak férfiak, ekkor értettem meg, milyen az, ha egy író alapvetően a női lelkekkel rezonál.

Személyesen az idén tavaszi Utas és holdvilág túrán találkozhattunk a házaspárral, amikor is az Umbria Magyar Köztársaság büszke polgáraivá is váltunk. Ekkor nemcsak Évut, de a mostani kötet több novellájában is felbukkanó cserfes húgát, Mónit is megismerhettük. És mellékesen jelen volt a túrán Balatoni Jocó bácsi, akinek követőjévé váltam a FB-on. Pont olyannak ismertem meg Évut, mint amilyen az írásaiban és a közösségi médiában: nyílt, szókimondó, a jó értelemben vett feminista, a bántalmazó kapcsolatok ellen fellépő aktivista.

Na de miért az a posztom címe, hogy ÖTYE? Az ÖTYE, vagyis Öreg Tyúkok Egyesülete az az intézményrendszer, mely behálózza a női társadalmat, és afféle deep-state-ként működteti a világot. Mert a nők egymás között sokkal több mindent meg tudnak beszélni, mint mi, férfiak. Évszázadokon keresztül a férfiak a kocsmában darvadoztak, míg a nők a fonóban a maguk könnyed, pletykás módján oldották meg a falu problémáit. Na, ez a kötet számomra olyan volt, mintha a függöny mögül hallgatózva lestem volna ki a szépségszalonban, fodrásznál vagy szaunában beszélgető hölgyeket.

(A német tévében is nagy sikerrel megy az Esküvő első látásra - Hochzeit auf den ersten Blick reality, amelyben párterapeuták válogatnak össze szerintük összeillő embereket. Ellentétben Magyarországgal, Németországban másként védik a gyermekeket, ezért ott meleg párok is szerepelnek a műsorban. A műsor egy pontján a férfiak és a nők külön csoportot alkotva beszélik meg a tapasztalataikat, és itt is kiderül, hogy a nők sokkal nyíltabban képesek beszélni párkapcsolati problémáikról. Egy ilyen beszélgetésbe csöppen bele a meleg pár egyik, nőnek kinevezett tagja. Na, kicsit én is így éreztem magam Évu könyvének olvasásakor.)

Ha egy mondatban kéne összefoglalnom a kötet tartalmát, akkor csak annyit írnék: Minden férfi disznó. A látszólag könnyed, csevegő stílus mögött, a felszín alatt mindig ott lapul a családon belüli erőszak, bántalmazó kapcsolat, gyermekeket ért abúzus, megcsalások, félrelépések. És ezek olyan váratlanul törnek elő a csevegő mondatok közül - néha csak egy-egy félmondatban - mint az a bizonyos Nevers-vágás: csak egy flash, és megy tovább minden. Kedvenceim A zöld fotel, melyben egy fojtogató családon belüli abúzus képe villan fel egy pillanatra, és A kés, amelyben a mérgező kapcsolat transzgenerációs jellegét, a megalázás apáról fiúra öröklését mutatja meg az írónő. Persze azért gonosz, bosszúálló nők is szerepelnek a kötetben, pl. A piros tűsarkú című novellában. Meg persze csetlő-botló, gyarló átlagemberek, férfiak és nők.

Mit is írt Weöres Sándor?

Pityu és Pöszi
az óvodakertben mindenfélét sinálnak
ni mijen dicnók
a többi óvodások körülöttük álnak
nézi a Paidagógosz néni
pfuj meekkora dizsnók
űrlapot és hegyes tollat ragad
dühtől hullámozva ír:
Tüzdelt Zülők!
Máskor scináljanak jobb jerekeket.
És felelnek a zülők:
Kedves Paidagágász Néni!
Hun házasodunk hun meg elválunk
különb féle jerekekkel kísérletezünk