Hygge - 2

A szombati nappal folytatom a tegnap megkezdett útibeszámolómat. Nem kelünk túl korán és a koppenhágai városháza felé vesszük az irányt. A patinás, ódon hangulatú épület udvarában egy medvés szökőkút áll és a városháza előtt van a nagy dán mesemondó, Andersen szobra, aki pont a Tivoli felé tekint, szemét a megvalósult mesevilágra függesztve.

TorvehallerneKBH felé indulunk, ami egy piac és bolhapiac egyben. Itt reggelizünk, megkóstoljuk a híres smørrebrød-öt, a speciális fekete kenyérrel készült dán szendvicscsodát. Utána még a Summerbird (ez nagyjából olyan, mint nálunk a Szamos) svédbombáját is megízleljük. Kóricálunk a halas standok körül, majd átnézünk a bolhapiacra is.

Innen már csak egy köpés a Rosenborg, a királyi kastély, ahová már online megvettük a jegyeket és időpontra megyünk. Előbb a kastély termeit járjuk be, majd lemegyünk a kincseskamrába.

Kicsit sétálunk a kastélypark rózsái között, majd átmegyünk a parkkal szemben található botanikuskertbe, mely a Természettudományi Múzeumhoz tartozik. A botanikuskert ingyen bejárható, itt befalunk egy szendvicsebédet, majd jegyet veszünk a pálmaházhoz, melynek egy külön lepkeháza is van.

Metróra szállunk és a Friederiskberg Allénál szállunk le, hogy végigsétáljunk Koppenhága Andrássy útján. Hasonló paloták övezik, de az autóforgalom kisebb. Még a Kirkegård temetőbe is benézünk, ritkán látni ilyen rendezett sírkertet. A Friederiskberg Allé nekifut a Frederiksberg Have parknak, ami igazi dán piknikezőhely csónakázótóval, szigettel, vízeséssel és ludakkal. Sokan jönnek ki így szombat délután. Családok játsszák a "vikingsakkot", azaz a "kubb"-ot, ami egy dobálós stratégiai csapatjáték. Séta után még a park közelében található Labyrinten ved Pile Allé nevű sövénylabirintusban is tekergünk.

Vikingsakk, azaz kubb

Labyrinten ved Pile Allé

Felszállunk a 26-os buszra, hogy újra elmenjünk a Vesterbro egykori húsfeldolgozójához vacsorázni. Közben elkezd esni az eső, a kinti teraszokról az éttermek belsejébe húzódnak a vendégek, meg egyébként is szombat este van, nem könnyű helyet kapni. Végül a Kødbyens Fiskebar nevű halétteremben kapunk helyet, ami utóbb remek választásnak bizonyult. Felejthetetlen az az algás vajkrém friss, kemencemeleg kenyérrel, amit arra a célra szolgáltak fel, hogy addig se éhezzünk, amíg kihozzák a főételt.

Este még a szállodánk ablakából láthattuk a Tivoli tűzijátékát.

Tűzijáték a szállodaablakból

Vasárnap eljött a hazaindulás. Bőröndöstül elgyalogoltunk a 10 percre lévő Original Coffee Postbyen reggelizőhelyre, hogy még búcsúzóul igazi dán reggelit ehessünk.

Utána az egyetlen bőröndünket a pályaudvar csomagmegőrzőjében hagytuk és elmetróztunk a Kongens Nytorv térre, hogy Koppenhága legrégebbi színházépületével szemben található Magasin du Nord bevásárlóközpontban édességeket vásároljunk. Utána metróval vissza a pályaudvarra, ahonnan egy Göteborgba tartó vonattal mentünk ki a reptérre. Itt még csomagfeladás után megkóstoltuk a dán hotdogot.

Gépünk hozzávetőlegesen egy órás késéssel érkezett haza Budapestre.

Négynapos ott-tartózkodásunk alatt nem találkoztunk készpénzzel, mindent kártyával fizettünk. Úgy tűnik a dán társadalom a bizalomra épül. Legalább annyi bicikli van, mint Amszterdamban, de míg ott szigorúan lelakatolják a bringákat, itt csak nekitámasztják a korlátnak.

Ha már közlekedésről van szó, nagy a vonatforgalom, de van városi gyorsvasút és sűrű metróhálózat (annak ellenére, hogy Koppenhága lakossága csak harmada Budapestének). Van városi busz, és a csatornákon számozott hajókkal is lehet tömegközlekedni. Ennek megfelelően az autóforgalom gyér. Péntek és szombat este piknikhajók lepték el a csatornákat: a négyszögletes csónak közepén egy asztalka megrakva sok finomsággal. Gazdagabb turisták még hidroplánnal is megnézhetik a várost felülről.

piknikhajó

És még egy érdekesség: Koppenhágában mindenfelé láttunk ukrán zászlókat az ukrán szolidaritás kifejezéséül. Hiába, ez egy másik világ.