Mostanában gyakran felmerül, hogy manapság ki a legjobb kortárs író vagy zeneszerző. Nekem az a véleményem, hogy a minőségen túl az, aki a legtöbb ember - főleg gyerek! - kezébe könyvet tud adni, és aki minőségi zenét tud eljuttatni a hallgatósághoz. Ez utóbbinál egyértelműen a filmzene tölti be a legfontosabb helyet, hiszen aki moziba megy, ki sem kerülheti a filmzenét.
Korunk nagy filmzene-szerzői egyértelműen a nagy amerikai blockbusterekhez írnak zenéket, így nem túlzás azt mondani, hogy százmilliókhoz jut el a muzsikájuk. Az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - szerző adott koncertet tegnap társulatával a Papp László Sportarénában 12 ezer néző előtt: Hans Zimmer. Egy Oscar-díjjal (Az oroszlánkirály) és két Golden Globe-bal (Az oroszlánkirály, Gladiátor) büszkélkedhet, de van mellette 6 Oscar-jelölése és 9 Golden Globe-jelölése. Legutoljára a Dűnében csendült fel a zenéje, aminek jelentős részét ráadásul Magyarországon forgatták, sőt, Sípos Zsuzsanna berendező ebben a műfajban idén szintén besöpörhetett egy Oscart!
Katival és Petrával mi is ott voltunk a koncerten, ami egy igen színvonalas crossover előadás volt, vagyis nem a tűzijáték és a fejjel lefelé játszó dobos vitte el a showt. Hans Zimmer filmzenéiről tudni kell, hogy talán a legszervesebben idomulnak a filmhez, ezért viszonylag kevés a fülbemászó, évek múlva is visszaidézhető téma, de igen tehetséges zenészeket hallhattunk, sőt, maga a Mester is játszott szintetizátoron, zongorán, gitáron, és még bendzsón is, bár ez utóbbiért utólag elnézést kért.
Érdemes megemlékezni a másik nagy amerikai filmzene-szerzőről, John Williamsről, aki szinte az összes Spielberg-filmhez, a Star Wars-filmekhez, a Harry Potter-filmekhez írt zenét. Ő egy 25 évvel korábbi generáció tagja, az ő filmzenéi határozott zenei témákra épülnek. Neki négy Oscar-ja és öt Golden Globe-ja van.
De lépjünk vissza még 25 évet, hogy eljussunk a mi Oscar-díjas zeneszerzőnkhöz, Rózsa Miklóshoz, aki a Ben Hur zenéjéért kapta a díjat, de például a Tű a szénakazalban című háborús thrillerhez is ő írta a zenét.
Akiknek a dallamai szintén a fülünkben csenghetnek a régiek közül, az Nino Rota, a Fellini-filmek megzenésítője, aztán Ennio Morricone, aki már '79-ben kapott Oscar-jelölést, de további három jelölés után csak 2016-ban, 88 évesen kapta meg az aranyszobrot. Két magyar film alatt is az ő zenéje szólt: a '60-as években simán elloptuk A jó, a rossz és a csúf című filmhez írt zenéjét az Őrjárat az égen című magyar sorozathoz, 2005-ben pedig őt kérte fel Koltai Lajos a Sorstalanság zenéjének megkomponálására (ami elég nagy melléfogás volt). A három éve elhunyt Michel Legrand két Oscar-ral büszkélkedhet (ebből az egyik a Kamaszkorom legszebb nyara, amit katonakoromban láttam), de én a Cherbourg-i esernyők című zenés filmjét szeretem a legjobban.
Ki ne hallgatta volna ronggyá Vangelis-CD-jeit (Tűzszekerek, 1492, Szárnyas fejvadász). De ne feledkezzünk meg a közelmúlt magyarjairól. Az összes Gothár Péter-filmhez Selmeczi György szerezte a zenét, Bacsó Péter filmjei alatt Vukán György muzsikája hallható, de Presser Gábor és Dés László is számos magyar film zeneszerzői.
A tegnapi Hans Zimmer koncert 12 ezres nézőszáma megmutatta, hogy kortárs szimfonikus zenét közérthetően a filmzenén keresztül lehet eljuttatni a hallgatókhoz. Posztom végére beteszem a Dűne zenéjét, ami szintén elhangzott tegnap az Arénában, élő énekhanggal és száz fős zenekarral.
PS 2022. május 20: Tegnap jött a szomorú hír, hogy meghalt Vangelis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése