Visszatért a 636.

 

20 nap után visszatért a Földre Kapu Tibor! Ha hinni lehet a statisztikának, ő volt a 636. ember, aki földkörüli pályán volt. Van egy nagyon jó Wikipedia-oldal, amely az összes űrben járt ember listáját tartalmazza, vagyis nemcsak azokét, akik megkerülték a Földet, hanem mindenkit, akik az ún. Kármán-vonal fölött, azaz kb. 100 km magasságban jártak. Ebbe beleszámít a két amerikai "űrugró", Alan Shepard és Virgil Grissom (bár ők később mindketten jártak földkörüli pályán is), valamint az eddigi 70 Blue Origin utas is, akik épp hogy csak megcsippentették a Kármán-vonalat. A Virgin Galactic utasok - bár magasra jutottak - a Kármán-vonal alatt maradtak, ezért őket nem sorolja fel a lista.

Ezen a listán Farkas Bertalan a 95., Charles Simonyi a 455. és Kapu Tibor a 701.

Amennyire lehetett, követtem Tibor űrbéli megnyilvánulásait, hogy hogyan válaszolt a középiskolás gyerekek és az újságírók kérdéseire (a gyerekek sokkal érdekesebb kérdéseket tettek fel, mint az újságírók). Láttam a felső tagozatosoknak bemutatott fizikai kísérleteit is. Ezek a kísérletek azért nagyon érdekesek, mert azt mutatják meg, hogy a régi idők fizikusai, Galilei vagy Newton megkora géniuszok voltak, hogy olyan fizikai jelenségeket jósoltak meg, amelyeket leginkább csak a súlytalanság körülményei között, vagy légüres térben lehet megmutatni.

Vegyük például Galileit, aki az arisztotelészi világképpel szembe menve kijelentette: a könnyű és nehéz testek egyforma idő alatt esnek le a földre. Tudni való, hogy a testekre a gravitációból adódó súlyerő hat, mely a testek tömegével arányos (Newton-féle gravitációs törvény). Az is tudnivaló, hogy egy test gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel, és fordítottan arányos a test tömegével (Newton II. törvénye). Vagyis a gyorsító erő a tömeggel egyenesen, a gyorsulás pedig fordítottan arányos, vagyis a tömeg pont kiesik, minden test gyorsulása a földfelszínen ugyanannyi, g = 9.81 m/s² . De erről a két törvényről Galilei még nem tudhatott, ő csak dobálta a golyóit a pisai torony tetejéről. Sőt, még azt sem tudhatta, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg megegyezik, hiszen két teljesen különböző fizikai jelenségben szerepelnek! Persze utána elvégeztük ezeket a kísérleteket vákumcsőben is, de a leglátványosabban az Apollo15 asztronautái mutatták be a Hold felszínén: egy kalapácsot és egy sólyomtollat elejtve azok pont egyszerre értek földet Holdat.

Hasonlóan meggyőző volt Kapu Tibor víz-pingponglabda kísérlete is. Itt a földön a pingponglabda az Archimédesz-szabta törvénynek eleget téve úszik a vízen, a súlytalanságban viszont már csak a víz felületi feszültsége hat rá.

Persze Kapu Tibor nemcsak gyerekkísérleteket végzett, hanem a Hunor Program keretében komolyabb vizsgálatokkal is megbízták:

• 3D nyomtatás
• Ruházat anyagvizsgálata
• Folyadékdinamika
• Mikrofluidika
• DNS-károsodás
• Sugárterhelés
• Űrbéli érzékelés
• Vizuális ingerek feldolgozása az űrben
• Navigáció
• Geolokáció
• Biológiai változások a szervezetben
• Életműködés-telemetria
• VR-sisak az űrben
• Vérkeringés-vizsgálat
• Mikrogravitációs környezetben megváltozott emberi hang
• Növénytermesztés az űrben
• Mikrogravitáció hatása szemészeti gyógyszerre
• Földi zivatarokhoz kapcsolódó fénykitörések

És eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy az a kb. 50 milliárd forint, amibe Kapu Tibor küldetése került, megtérül-e. Nos, minden alapkutatásra fordított forint olyan, mint a reklámra fordított pénz: tudható, hogy csak kb. az egyharmada térül meg, de nem tudható, hogy melyik egyharmada. Minden esetre a nemzeti büszkeség faktort is beleszámítva jobb befektetés, mint a Budai Várban a József főhercegi palota betonmását felépíteni 100 milliárdból, vagy a Tiborcz által épített félkész irodaházakat megvásárolni 600 milliárdért. És remélhetőleg Tibi példáján sok tanuló dönt úgy, hogy természettudományt tanul és műszaki vagy tudományos pályát választ.

Még a Nemzetközi Űrállomás megfigyelésére szolgáló appot is letöltöttem a telefonomra, és egyik éjjel kimentünk megfigyelni, ahogyan áthúz az égen. Ráadásul olyan fogalmakkal ismerkedtem meg, mint magas béta-szög és terminátor, ami miatt Tibiék tovább maradhattak az űrben. A béta-szög az a szög, amilyen szögben a Nap sugarai elérik az ISS keringési síkját. Ha ez magas (>75 fok), akkor az ISS csak rövid ideig van árnyékban, berendezései túlmelegedhetnek, kockázatosabb minden manőver. Ilyenkor az ISS pályája közel halad az ún. terminátorhoz, vagyis a nappalt az éjszakától elválasztó vonalhoz. Azt is megtudtam, hogy hiába van a Dragonnak puskagolyó alakja, mégis a tompa felével, vagyis a hővédő pajzzsal lefelé lép a légkörbe, mert:

1. farnehéz,
2. aerodinamikailag úgy van kialakítva,
3. mikrofúvókái szabályozzák a pozícióját.

Kapu Tibor még az USA-ban regenerálódik, feltehetően majd az augusztus huszadikai nagy csillagosztásra jön haza, mert az biztos, hogy nemcsak ő, de az első számú tartalék Cserényi Gyula, a két másik jelölt, Szakály András és Schlégl Ádám, az államtitkár Ferencz Orsolya és a Hunor program sok-sok munkatársa kitüntetésben fog részesülni. Farkas Bercire is hullott a csillageső. Még 1980-ban öt kitüntetést kapott:

• A Szovjetunió Hőse;
• Lenin-rend;
• A Magyar Népköztársaság Hőse (ebből csak ő és Valerij Kubaszov kaptak);
• Magyar Népköztársaság Érdemrendje;
• A Magyar Népköztársaság Űrhajósa (ebből csak ő és Magyari Béla kaptak).

Idén, repülésének 45. évfordulóján Berci megkapta A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét, és ingyen használatra egy bérlakást (Farkas Bertalan több kudarcos vállalkozása miatt két ingatlanját is elárverezték az évek során).

Egyébként Charles Simonyi sem maradt kitüntetés nélkül, ő a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta meg még 2007-ben, első küldetése után.