Aranybudi

Az aranyvécé úgy vált Ukrajnában a korrupció és a luxizás szimbólumává, mint nálunk a hatvanpusztai zebrák vagy a lombkoronasétány.

Először 2014-ben Viktor Janukovics ukrán elnöknek a Majdan-forradalom utáni bukásakor hallhattunk aranyvécéről és színarany vécékeféről. Janukovics villája búcsújáró hellyé vált és ekkor kezdtek pletykálni az arany vécéről.

Később az aranyvécé kacsának (nem toalett-kacsának!) bizonyult, de a korrupcióból folytatott luxizásnak így is megdöbbentő mementójává vált a Janukovics-villa. Fel is tűnt Zelenszkij szappanoperájában, A nép szolgájában, amelyben még mint színész (és a sorozat producere) játssza Ukrajna elnökét, és neki is felajánlják, hogy lakjon a villában (igen, eredeti helyszínen forgatták az epizódot). Persze visszautasítja, és marad abban a társasházban, ahol még történelemtanárként lakott.

Zelenszkij elnök genézise volt A nép szolgája sorozat illetve a belőle készült kétrészes játékfilm. Akár elnöki programként is lehetett nézni, és több dolog is kiderül belőle:

• Az Európa iránti elkötelezettség, az EU-ba való bejutás programja;
• A keleties, despota, a politikát és a gazdaságot polipszerűen behálózó oligarchiával való leszámolás;
• Az ország nyugati tőke általi kifosztásának megakadályozása.

A rövid átmeneti időszak után Janukovicsot követő Petro Porosenko elnöksége alatt részint a társadalomban feszülő korrupció-ellenes nyomás, részint az elnök saját legitimáticós törekvése, részint pedig az EU (amellyel Ukrajna társulási megállapodást kötött) és az IMF nyomása hatására létrehozták a független antikorrupciós hatóságot (NABU) és a független korrupcióellenes ügyészséget (SAPO). A nép szolgája sorozat sikere arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy alapítsa meg a sorozat címével azonos nevű pártot és induljon el a 2019-es elnökválasztáson, amit elég nagy fölénnyel meg is nyert.

Már a filmsorozatban is az elnöknek számos kalandja akad az oligarchákkal, akik nemcsak a megyei politikába vannak mélyen beágyazódva, de egyben a legnagyobb munkaadók is, így igazi királycsinálók, az ukrán parlament (Verhovna Rada) képviselőit megvásárolják. A való életben sem ment könnyebben a dolog, ráadásul közbejött a háború, amely átmenetileg háttérbe szorította a korrupcióellenes küzdelmet. Idén nyár közepén egy zavarbaejtő törvény is visszavetni látszott ezt a harcot: a törvény szerint a korábban független NABU a főügyész felügyelete alá került. A társadalmi felháborodás és az EU tiltakozása hatására a törvényt 9 nap után visszavonták, de ez intő jel volt, hogy a képviselők egy része és a főügyész is az oligarchák (és talán az orosz titkosszolgálat) zsebében van.

Kb. két hete a NABU egy, az ország energetikai szektorában működő korrupciós hálózatot tárt fel, amit Szele Tamás nyomán adok közre:

• Volodimir Zelenszkij szankciókat vezetett be egyik legközelebbi munkatársa és az általa alapított „Kvartal 95” stúdió társtulajdonosa, Timur Mindics (akit az elnök „pénztárcájának” is neveznek), valamint az üzletember Alexander Cukerman ellen.
• Mindics és Cukerman egy korrupciós ügyben érintettek, amely az ukrán állami vállalat, az Energoatom (Ukrajna mind a négy működő atomerőművének üzemeltetője) kapcsán merült fel.
• A nyomozás szerint az „Energoatom” alvállalkozói csak akkor kapták meg a vállalattól a munkájukért járó fizetést, miután kifizették a tisztviselők csoportjának és közvetítőiknek a „visszautalást” (a szerződés összegének 10–15%-át). Ha nem voltak hajlandók fizetni, akkor azzal fenyegették őket, hogy blokkolják a kifizetéseket.
• A vállalkozók nem perelhették be az Energoatomot a tartozás behajtása érdekében: ezt a törvény tiltja a hadiállapot miatt.
• A NABU állítása szerint körülbelül 100 millió dollár ment keresztül ezen a rendszeren, és többek között az ukrán kormány volt és jelenlegi tagjai is részt vettek benne.
• A NABU szerint ezek mögött Mindics, a jelenlegi igazságügyi miniszter, German Galuscsenko, az energiaügyi miniszter volt tanácsadója, Igor Mironyuk, a volt miniszterelnök-helyettes, Aleksej Csernyisov és sokan mások rejtőznek. Galuscsenko és az energiaügyi miniszter, Szvetlana Grincsuk már elvesztették tisztségüket.
• A NABU Mindicset tartja a rendszer szervezőjének: ő döntött arról, kinek és mennyi készpénzt adnak, valamint koordinálta a központi hatóságok tisztviselőire gyakorolt befolyást, hogy előnyös döntéseket érjen el, többek között az energetika és a védelmi ipar területén.
• Vlagyimir Zelenszkij a Mindics-ügy kipattanása után sürgősen interjút adott a Bloombergnek, és megígérte, hogy teljes körű vizsgálatot indít a legmagasabb köröket is érintő korrupció ügyében. „A legfontosabb az, hogy a bűnösöket megbüntessék. Egy háborúban álló ország elnökének nem lehetnek barátai” – mondta.

De hogy jön ide megint az aranyvécé? Annyi alapja van csak egy állítólagos aranyvécé létezésének, amit Mindics házában találtak volna, hogy Owen Matthews, a brit The Spectator munkatársa jegyzetében egy mondat erejéig említ valami ilyesmit: „Arany WC-csésze és szekrények, tele 200 eurós bankjegyekkel – ez csak néhány a híres ukrán üzletemberhez, Timur Mindicshez kapcsolódó kincsek közül.” Ezt a mondatot ragadta meg a Die Welt, mikor beszámolt a történtekről „𝑈𝑘𝑟𝑎𝑖𝑛𝑒: 𝐷𝑜𝑙𝑙𝑎𝑟-𝐵𝑢̈𝑛𝑑𝑒𝑙 𝑢𝑛𝑑 𝐺𝑜𝑙𝑑-𝑇𝑜𝑖𝑙𝑒𝑡𝑡𝑒𝑛” című írásában, két nappal ezelőtt.

Orbán nem sokkal az ügy kipattanása után ezt a posztot jelentette meg:

„Ukrajnában kiborult az aranybili. Lelepleztek egy Zelenszkij elnökhöz ezer szálon kötődő ukrán háborús maffiahálózatot. Az energetikai miniszter már lemondott, az elsőrendű vádlott pedig elhagyta Ukrajnát.

Ide, ebbe a káoszba akarják a brüsszeliek önteni az európai adófizetők pénzét. Hogy amit nem lőnek el a fronton, azt ellopja a háborús maffia.

Őrültség.

Köszönjük, de mi ebből nem kérünk. A magyar emberek pénzét nem küldjük Ukrajnába. Jobb helye van itthon: csak ezen a héten megdupláztuk a nevelőszülők juttatásait és döntöttünk a 14. havi nyugdíjról.

És ezek után főleg nem kérünk az ukrán elnök pénzügyi követeléseiből és zsarolásaiból. Ideje lenne, hogy Brüsszelben is végre megértsék, mire megy el a pénzük.”

És azóta, vagyis két hete ezen pörög a kormánymédia, a ma reggeli híradóban már színarany (vagyis 24 karátos, 999,9 ezrelékes!) vécéről beszél. Pedig ebben az ügyben a károsult nem az Európai Unió, és nem is Magyarország. Ebben az ügyben az ukrán energetikai ipar ukrán alkalmazottai a károsultak, akik a saját fizetésükből kellett visszautalják azokat az összegeket, amiket ők maguk kerestek meg, munka útján. Itt szó nincs uniós pénzekről, miniszterelnökünktől már megint nem volt idegen a demagóg halandzsa.

De ami az érdekes, az az ominózus vécét ábrázoló fénykép, amelynek forrása nem más, mint egy 2001-ben Hong Kongban készült fotó, amit egy Lam Sai-wing nevű ottani ékszerész épített.

Íme a két fotó

Na de mit üzen számunkra ez az aranybudi-történet?

• Igen, az ukrán korrupció köszöni, jól van. A legnagyobb válságágazatban, az energiaszektorban csapolták meg az alvállalkozók pénzét akkor, amikor az "amit felépítünk estig, az orosz drónok lebombázzák reggelig" állapotok uralkodnak.
• Sikerült visszaverni a NABU jogköreinek megnyirbálására induló kísérleteket.
• Végül is a NABU tárta fel az egész korrupciós hálózatot, ami azt igazolja, hogy igenis szükség van egy ilyen szervezetre, ami pl. Magyarországon sincs.
• Zelenszkijhez nem köthető olyan luxizás, mint például Putyin palotája vagy az Orbán-család hatvanpusztai kastélya.

Putyin palotája a Fekete-tengernél

Az Orbán-család hatvanpusztai kastélya

Tudom, hogy naivitás egy politikusnak hinni, de én jobban hiszek a színészből lett politikus Zelenszkij elnök szándékaiban, mint a furmányos Orbán ravaszságában.