Nagy, kicsi, nagy, kicsi

Folyik a Budai Vár száz évvel ezelőtti állapotának visszaállítása, daruerdő népesíti be a történelmi városnegyedet. A Hauszmann-program fut ezerrel, miközben a háborús és szankciós gazdasági válságra hivatkozva sorra maradnak el egyéb közösségi célú beruházások.

Hauszmann Alajos tervei alapján a múlt század legelején történtek jelentősebb átalakítások Budavári palotaegyüttesen, és nagyjából ebben az időben épültek fel a Szent György tér és a Dísz tér környékén azok a túlméretezett épületek, melyek már saját korukban is komoly vitát váltottak ki az építészek körében (József főhercegi palota, Honvéd főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium épülete, a Vöröskereszt székház). Az épületegyüttes a II. világháború alatt nagyon súlyos károkat szenvedett (ahogyan azt egy korábbi posztomban írtam, nemcsak a nyilasok, de Horthy történelmi bűne is, hogy a Budai Vár hadműveleti területté vált). Vagyis a Hauszmann nevével fémjelzett állapot mindössze 40 évet élt meg.

A '60-as évek második felére befejeződött rekonstrukció a Budavári Palotának egy kevésbé barokkos, ugyanakkor méltóságteljes, kevésbé dölyfös külsőt, és jól definiált funkciókat (Nemzeti Galéria, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Történeti Múzeum) adott. Lassan 60 éve magasodik a Duna fölé ez a jelkép-erejű épületegyüttes. A Fidesz-kormányzat mégis a Hauszmann-korszakot állítja most vissza, pedig a Budai Vár legszomorúbb korszaka volt az: két vesztett világháború, a trianoni katasztrófa, király nélküli királyság. Bár 1905-ben, az átépítés befejezésekor hazánknak volt még egy optimista évtizede, de ezzel egyidőben hárommillió koldus és másfél millió "kitántorgó" országa is voltunk. Igazán nyomós esztétikai érvek sem szólnak az átépítés mellett, a historizáló barokkos túlburjánzás már száz éve is giccsnek számított.

A Budavári Palota és kupolája a Hauszmann-féle átépítés előtt
(Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Hauszmann-féle épület és kupola
(Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek
 Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény)

A Budai Vár a '60-as években
(Fortepan / TEHTUBE)

Egy, a mostani rendszerrel egyébként szimpatizáló építész ismerősömnek az a véleménye, hogy a jelenlegi kupola sokkal arányosabban szerkesztett, mint a második képen látható Hauszmann-féle, de most azt fogjuk visszakapni.

De amiért ezt a posztomat írom, annak az az oka, hogy hozzáláttak a palota északi szárnyának, az "A" épületnek, az egykori Munkásmozgalmi Múzeumnak is helyt adó épületnek az átépítéséhez, és ezzel kapcsolatban ezt olvasom a pestbuda.hu-n: "A Budavári Palota 1960-as évekbeli átalakítása idején ugyanis a hauszmanni külső és belső díszítőelemeket drasztikusan eltávolították, valamint jelentősen megváltoztatták az épület tömegét is. Az északi épületszárnyat nyugati irányba három ablaktengelynyivel bővítették, megszüntették a Szent György téri főbejáratot, és a munkásmozgalmi múzeum számára új bejáratot nyitottak a Hunyadi udvar oldalán – sorolják a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán, milyen nem kívánatos átépítésekkel változtatták meg a Hauszmann Alajos által tervezett és 1905-ben elkészült palotát, és ezzel összefüggésben milyen helyreállítási feladatok várnak a mostani építőkre."

Ezzel kapcsolatban leginkább az ütött szöget a fejemben, hogy ugyan mi szükség volt az épületszárny három ablaktengelynyi bővítésére a '60-as években. Szerencsére a fortepan.hu az archív fotók kimeríthetetlen tárháza, itt bukkantam rá az északi szárny 19. század végi állapotára.

1896, balra az északi szárny
(Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Érdemes összehasonlítani a Hauszmann-féle átépítéssel, vagyis azzal az állapottal, amit most vissza szándékoznak állítani:

Az épületszárny három ablaktengellyel keskenyebb lett
(Látványterv, Hauszmann Programiroda)

Valójában a "kommunisták" az eredeti épülettömeget állították vissza, de már fel van állványozva, nemsokára indul a bontás.

Jelenlegi állapot, látható, hogy a bejárat ugyanott volt, ahol a
Hauszmann-féle átépítés előtt a kisebbik bejárat (pestbuda.hu)

Szóval, drága barátaim, itt vagyunk ebben a kis lángoktól ölelt országban a királyi palotánkkal, melyben sohasem lakott király, és átlag 50 évente az egyes épületrészeket hol kicsinyítjük, hol megnöveljük, aztán újra kicsinyítjük.

Azért ez elég dzsentri virtus, nem?

PS. 2023.10.28.
Felhívták a figyelmemet, hogy a Hauszmann-féle átépítés előttről származó fényképen az Oroszlános udvar északi szárnya, a mai C-épület látható. Az Oroszlános udvart Hauszmann tette zárt udvarrá, és ugyanő alakította ki a Hunyadi udvart, az A-épület az egykori fegyverraktár helyére épült.