Aztán a parlamenti szavazás estéjén volt egy beszélgetés Hack Péterrel, az ELTE Büntetés Eljárásjogi Tanszékének vezetőjével, és ez a beszélgetést sok mindent megvilágított.
Akinek nincs ideje végignézni ezt a 12 percet, annak összefoglalom a professzor két legfontosabb állítását:
- A Fidesz által megalkotott, jelenleg hatályos Btk, vagyis a 2012. évi C. törvény alapján - bármit is állít róla utólag a kormánypárt - F. János cselekménye elévült. Ez nemcsak a törvény szövegéből derül ki, hanem a törvényhez mellékelt miniszteri magyarázatból, amit már az előző posztomban is idéztem: "Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el." Bár a miniszteri magyarázat nem része a törvénynek, de pont azért látja el a törvényalkotó ilyen magyarázatokkal a szavazásra bocsátott törvényeket, hogy az országgyűlési képviselők számára egyértelmű legyen, hogy mit szavaznak meg. Vagyis Hack Péter szerint a Bács-Kiskun vármegyei ügyészség döntése F. János letartóztatásáról nem volt megalapozott, ráadásul maga a főügyész, Polt Péter - aki rá jellemző módon most hallgatott a kérdésben - évekkel ezelőtt szintén kiadott egy kommentárt ezzel kapcsolatban: "Az elkövetéskor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményének elévülése tizenöt év elteltével következhet be, a tízévi, valamint az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményének elévülési ideje tíz, illetve öt év."
- Az országgyűlés által lóhalálában megreparált törvény már rendbe tette ezt a kérdést, és így már nemcsak a törvény szövege, de a hozzáfűzött indoklás is egyértelművé tette "az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el." Hasonló volt a helyzet az elkövetéskori (1978-as) Btk.-val, mely szerint a cselekmény soha el nem évülő. És itt jön a csavar: Az elévülés elbírálásakor csak a cselekmény elkövetésekor és a cselekmény elbírálásakor hatályos Btk.-t kell összevetni és a kedvezőbbet alkalmazni. Márpedig a cselekmény elbírálásakor - valamikor a 2025. év során - már ez a "kijavított" Btk. lesz hatályban. Akárhogy is nézzük, itt most egy visszamenő hatályú törvénykezés soft változatával van dolgunk: gyorsan módosítsuk a törvényt, hogy mire elbírálásra kerül a cselekmény, már az legyen hatályos!
Tudom, hogy jogi kérdésekben nem szabad a ChatGPT-t megkérdezni, de nem álltam meg, és rákérdeztem, hogy mi a helyzet, ha közben enyhébb szabály(ok) is hatályban voltak. Ezt a választ kaptam: "A bírói gyakorlat figyelembe veszi az időközben hatályban volt, már hatályukat vesztett jogszabályokat is, ha azok kedvezőbbek az elkövetőre nézve." Oké, de az elévülés inkább eljárásjogi, mint büntetőjogi kérdés, azzal mi a helyzet? Erről is megkérdeztem a ChatGPT-t: "Elévülési szabályok közbenső változása: Ha az elévülési szabályok a cselekmény elkövetése és az elbírálás között változtak, akkor a bíróságnak a közbenső időszak szabályait is vizsgálnia kell. Ha valamelyik időszakban kedvezőbb szabályok voltak hatályban, azokat kell alkalmazni." Hát Hack Péter nem ezt mondta, és ő valószínűleg jobban tudja.
Az viszont tény, hogy a Fidesz számára nem ördögtől való a visszamenőleges hatályú törvénykezés. A második Orbán-kabinet kormányzása kezdetén, 2010-ben törvényt hozott, ami a 2 millió forint feletti (úgymond "pofátlan") végkielégítéseket visszamenőleg is 98 százalékos különadóval sújtotta. Petra lányom egy barátnőjének édesanyja az ELTE-n oktat politológiát. Kérdezte Navracsics Tibor igazságügyi minisztert, ki megtartotta oktatói katedráját az ELTE-n, hogy vajon átengedné-e a vizsgán azt a hallgatót, aki ezt a törvényt jogszerűnek találná? Navracsics azt válaszolta, hogy ez nem jogi, hanem politikai kérdés.
Az Alkotmánybírósággal szembement ezzel, alkotmányellenesnek találva azt a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal. A Fidesz végül emiatt korlátozta úgy az Alkotmánybíróság hatáskörét, hogy az költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket csak bizonyos esetekben véleményezhet. Miután a leváltott vezetők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán sorra nyerték a pereket, az adót 2013-ban 98 százalékról 75 százalékra csökkentették. 2018-ban aztán szép csendben, nem nagydobra verve kivezették ezt a különadót. Minden esetre ez volt az a pont a Fidesznél, melyről Stumpf István így írt: "A korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek".
Úgyhogy ma már ott tartunk, kedves olvasóim, hogy Magyarország politikai menedékjogot ad egy másik uniós ország, Lengyelország korrupciós cselekmény miatt körözött volt igazságügyminiszter-helyettesének, csak azért, hogy a volt lengyel kormánypárt, a PiS képviselői is belépjenek az Orbán által alapított Patrióták Európáért képviselőcsoportba. Képes ezért a hagyományos lengyel-magyar barátságot teljesen lenullázni, és Európa páriájává válni. 😡
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése