Az amerikai elnökválasztás sajátossága, hogy nemcsak az az elnök számít bukott elnöknek, amelyik nem tudja kitölteni elnöki ciklusát, mert politikai botrány miatt lemondani kénytelen, hanem az is, aki első elnöki ciklusa utáni elnökválasztáson alulmarad kihívójával szemben, vagyis nem kezdheti meg második elnöki ciklusát (egy személy legfeljebb két négyéves ciklusban töltheti be az elnöki funkciót).
Az elmúlt 50 évben politikai botrányba mindössze egyetlen elnök bukott bele, Richard Nixon (republikánus) 1974-ben, a Watergate-botrány miatt. Egy évvel korábban alelnöke, Spiro Agnew volt kénytelen ugyanezért lemondani, helyére Gerald Ford került (a 25. alkotmánymódosítás értelmében kijelöléssel), aki Nixon lemondása után úgy került be az elnöki székbe, hogy erre a tisztségre nem választották. Két év múlva el is vesztette a választásokat kihívójával, Jimmy Carterrel (demokrata) szemben, pedig ő fejezte be a vietnami háborút és stratégiai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat kezdeményezett a Szovjetunióval.
Jimmy Carter Bécsben aláírta Brezsnyevvel a SALT-II szerződést, nekünk pedig visszaadta a Szent Koronát és megadta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Az amerikai héják sem ezeket, sem pedig a teheráni amerikai nagykövetség megszállását követő elügyetlenkedett túszszabadítást nem nézték jó szemmel, így a gyengének titulált Carter el is veszítette 1980-ban az elnökválasztást egy korábbi színésszel, Ronald Reagan-nel (republikánus) szemben. Jimmy Carter jelenleg 96 éves, ő is üdvözölte Joe Biden-t választási győzelme alkalmából.
Hat év alatt három elnök bukott meg, de az őket követő nyolc éves Reagan-korszak igazi diadalmenet volt: a Szovjetunió és a Béketábor térdre kényszerítése, a hidegháború végérvényes lezárása. Utódja, George Bush (republikánus) feladata már csak az elődje által megkezdett folyamat lezárása volt. Sikeresen vitte végig az Irak elleni Sivatagi vihar hadműveletet, 1992-ben a választók mégis Bill Clintont (demokrata) választották elnöknek.
Számunkra a Reagan és Bush elnökök a szabadságot, az emberi jogokat és a demokráciát hozták el. 1989-ben Bush személyében először járt amerikai elnök Magyarországon: ott voltunk Katival a Kossuth téren a szakadó esőben, amikor beszédét széttépve csak pár üdvözlő szót mondott. Hazafelé a metrón a "JÓ A BUSA HUSA" reklámfeliratot átfirkálva "JÓ A BUSH USA" szöveggé alakítottuk. Korábban Reagan, pár hete pedig Bush is szobrot kapott Budapesten a Szabadság téren, így elmondhatjuk, hogy egy bukott elnöknek is van szobra hazánkban.
Az idősebb Bush után egészen mostanáig nem volt bukott amerikai elnök az USA-ban. Clinton 8 éve után az ifjabb Bush (republikánus) elképesztően kiélezett küzdelemben győzött a demokrata Al Gore-ral szemben: mindössze pár ezer floridai szavazaton múlt a győzelme. Úgy csinált végig két elnöki ciklust, hogy elnökségen elején omlottak le az ikertornyok, és ő vitte bele Amerikát a második iraki háborúba.
A George W. Bush-t az elnöki székben 2008-ban követő Barack Obama (demokrata) az első afroamerikai elnöke Amerikának, és 2012-ben simán nyerte második ciklusát is. Az ő alelnöke volt az a Joe Biden, aki most az USA 46. elnöke lett.
A 2016-os és 2020-as választások körülményei kísértetiesen hasonlítottak:
- A közvéleménykutatók a demokrata jelölt (2016-ban Hillary Clinton, 2020-ban Joe Biden) magabiztos előnyét jósolták;
- Orbán Viktor ennek ellenére - 19-re lapot húzva - mindkétszer kiáll Donald Trump mellett;
- A választások utáni hajnalon mindkét esetben megnyugtató demokrata előny volt, mely a nap folyamán szépen elolvadt.
Temetni jöttem Trumpot, nem dicsérni: egy populistával hála istennek kevesebb. Személyiségéről mindent elmond ez a coub (végtelenített videó), ahol a NATO-tagországok vezetőinek tanácskozásán mindenkit félrelökve az előtérbe tolakszik. Orbán eminens diákként mosolyog mögötte (pénteken Orbán is beszállt a hamis szavazatos konteók gyártásába).
Lehet, hogy eljött a populisták alkonya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése