Pont akkor, amikor újabb járványügyi szigorítások kezdődnek, a Pál családban végre újra felélénkült a színházba járás. Utoljára egy éve, tavaly októberben voltunk színházban az Őrült nők ketrecén. Már az erről szóló posztomban is megírtam, hogy a lockdown miatt Székely Csaba 10 című drámájáról le kellett mondani. Aztán Kati vett rá újra jegyet, de a ragály harmadik hulláma azt is elsodorta. Három a magyar igazság, tegnap végre sikerült negyedmagammal megnézni a Radnótiban.
Székely Csabától már láttunk egy nagyon erős darabot tavaly márciusban, még a harmadik hullám kibontakozása előtt, a címe: Semmit sem bánok, arról is posztoltam már. A még csak 40 éves marosvásárhelyi szerző igen termékeny, és ráadásul nyíltan vállalja, hogy nem hajlandó belesimulni a mai magyar kultúrpolitikába. Egy, még a 2018-as választások előtt megjelent HVG-interjúban a következőket nyilatkozta: "Én nem vagyok szociálpszichológus, de egy drámaíró számára lenyűgöző személyiség a magyar miniszterelnök. Az egész országot hülyék vezetik, és ott van Orbán Viktor, aki egy teljesen más, egy igazi drámai figura, bámulatos taktikai érzékkel, aki szinte a semmiből eljutott oda, hogy bármit megtehet. Ez fantasztikus! Igazi shakespeare-i hős. Elérte például, hogy ma folyton Magyarországra figyelnek az európaiak, akik eddig alig foglalkoztak ezzel az országgal. Igaz, hogy menekültellenességgel, idegenellenességgel, „Soros-tervvel” érte el, de elérte. Kíváncsi vagyok, mi lesz a vége."
A 10 című darabjának kerettörténete a Tízparancsolat, öt férfi és öt nő egymást keresztbe-kasul keresztező sorsán keresztül mutatja be az emberi gyarlóságot. A színdarab 2020-ban elnyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat, Cári Tibor zenéje egészen Carmina Burana-szerű, a színészi alakítások egytől-egyik kiválóak (pl. Sodró Eliza orgazmus-imitációja vetekszik Meg Ryan klasszikus jelenetével). Most beteszem ide az I. parancsolat zenéjét, amit a művészek karanténban vettek fel:
A Radnótiban különben már kötelező volt a maszkviselés. Két nappal korábban, a Katonában, ahol az Othello-t néztük meg, még csak ajánlatos, de persze mi viseltük.
Shakespeare klasszikusát már sehol sem játsszák blackface-szel (azaz feketére maszkírozott színésszel), a BLM óta pedig kifejezetten politikailag inkorrektnek számítana egy ilyen előadás. Nemrég egy michigani egyetemi professzor azért kényszerült távozni, mert diákjainak levetített egy 1965-ben forgatott Othello-t Laurence Olivier-vel.
 |
| Simándy József, mint Othello, persze blackface-szel |
A Katona Othello-előadása erőteljesen épít a rasszizmusra is: a Kovács Lehel által zseniálisan alakított Jago nemcsak karriervágyból, de rasszizmusból is fenekedik Othello ellen.
Ritkán viszem el Katit scifi-re, de most a Dűnét megnéztük együtt. Frank Herbert kultikus regényét már több film feldolgozta. Az 1984-ben készült változatban még maga Sting is játszik. Ez a változat Magyarországon szövegalámondásos kalóz videók formájában terjedt, és nagyon vicces volt, hogy a főszereplő Paul Atreides nevét úgy mondták: "Paul, a kereskedő". 2000-ben készült a könyvből egy háromrészes német minisorozat is. Ezt a két filmet birtoklom DVD-n is.
A Dűnét Petra most olvasta el, ő is nagyon várta a mostani filmet, de külön, a barátnőivel nézte meg. A rendkívül igényesen készült film részben Magyarországon forgott, ezért a stáblistán sok a magyar, és persze zeneszerzője az a Hans Zimmer, aki John Williams mellett talán a legnagyobb élő filmzene-szerző, és jövő márciusban lesz élő koncertjük Budapesten. Egyébként a Dűne társadalmi hátterével Tóth Csaba politológus is foglalkozott A scifi politológiája című könyvében, amiről szintén posztoltam.
Szóval október kulturálisan elég gazdag volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése