Toldi

Toldi Miklós az igazi magyar mítosz. Egyrészt Arany szövege több mint másfél század távlatából is teljesen érthető és élvezhető, másrészt Toldi történetének dramaturgiája teljesen megfelel egy mai szuperhősös film dramaturgiájának: Egy vidéki csávó rájön, hogy szuperereje van, ezért útra kel, hogy megcsinálja a szerencséjét, miközben akadályozó és segítő erők kísérik útján.

Állítólag Teller Ede utolsó hónapjaiban már csak magyarul volt hajlandó beszélni, és ápolónőjének minden nap fel kellett olvasni Arany Toldijából. De az én gyermeki fantáziámat is nagyon megmozgatta a magyar szuperhős, az általános iskolával többször is elvittek minket az eposz bábszínházas változatára, de birtokoljuk itthon azt a hangkazettán, melyen Básti Lajos sztentori hangján adja elő a hőskölteményt.

A Toldi beépült a magyar testépítők kultuszába is: minden évben megválasztják az év Toldi Miklósát: petrencés rudat kell tartani, malomkövet hajítani. A Toldi pajzán változatát Czigány Lóránt József Attila-díjas író alkotta meg, megteremtve ezzel a szexuális őserő eposzát.

Jankovics Marcell rajzfilmrendező utolsó munkája volt a hősköltemény rajzfilmes feldolgozása, melyet a Duna TV hat egymást követő vasárnap este mutatott be, úgy időzítve, hogy pont a rendező 80. születésnapjára essen. Sajnos Jankovics Marcell ezt nem érhette meg, fél évvel ezelőtt elhunyt. Az előhang és a 12 ének megtekinthető a Duna TV honlapján is. Jankovics Marcell témáit rendszeresen a magyar népmese- és mondavilágból merítette: János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról, Az ember tragédiája, Toldi, Magyar népmesék. Ezek közül van, ami megvan DVD-n (pl. a János vitéz), van, ami képeskönyv formában (pl. Az ember tragédiája, melynek szövegét egyébként szintén Arany alakította élvezhető formájúvá).

Jankovics a magyar mondavilágot és népmese-kincset rendkívül modern formában, olykor a popkultúra határát súrolva rajzolta meg, nála szó sem volt túlzott magyarkodásról, Toldi figurája pl. gyakran hajaz a japán anime-hősökre. Jankovics Marcell az első Orbán-kormányban végig a Nemzeti Kulturális Alap élén állt, de a második Orbán-kormányban már csak egy évig. Nem volt hajlandó ugyanis beállni az egész pályás letámadást folytató orbáni kultúrpolitikába. Visszament inkább megcsinálni Az ember tragédiáját. Második NKA-elnöksége idején, 2010-ben ebben a minőségében ő adhatta át nőveremnek, mint népi iparművésznek az Ezüstdiploma kitüntetést.

Jankovics Marcell tekintetéből állandó derű sugárzott szemben például a szintén magyar gyökereket ápoló Makovecz-cel, aki folyton mérgesen tekintett a világba, mintha a világ minden baját magára venné. Nagyjából a Ének a csodaszarvasról gyártása, 2002 környékén jártak nagylányaim a Pannónia Rajzfilmstúdióba nyári táborba, ahol sok-sok magyar rajzfilmet nézhettek, és készíthettek saját animációkat is, íme közülük néhány:

De nemcsak Jankovics Marcell fémjelezte a magyar rajzfilmgyártás aranykorát, mellette ilyen nagyságok dolgoztak, mint Dargay Attila (Vuk, Szaffi, Ludas Matyi), Ternovszky Béla (Macskafogó), Nepp József (Mézga család, Gusztáv), Gémes József (Vili, a veréb). Mi gyerekkorunkban Bubó doktort és Vizipók csodapókot, Kukorit és Kotkodát néztünk a tévében, de még a mozikban is a filmhíradó és a nagyfilm között volt egy-egy rövid rajzfilm. Első Oscar-díjunkat 1981-ben Rófusz Ferenc Légy című rövid animációs filmje nyerte (bár Jankovics Marcell Sisyphus című rajzfilmje egy évtizeddel korábban már kapott egy Oscar-jelölést), de a közelmúltban is több animációs rövidfilm illetve egész estés rajzfilm került Oscar-közelbe (M. Tóth Géza: Maestro, Milovan Krstic: Ruben Brandt, gyűjtő, Andrasev Nadja: Szimbiózis).

Amikor feltesszük magunknak a kérdést, hogy vajon születnek-e mai magyar mítoszok, akkor mindig jussanak eszünkbe a Macskafogó kultikus mondatai: Én vezettem, én vezettem; Mehetünk vissza a balettbe ugrálni; Jöjjön közelebb, Safranek.