MI-kulás

 

Sokan az MI-t, vagyis a mesterséges intelligenciát már annyira bizalmas jó barátjuknak tekintik, hogy egészen intim kérdésekben is tőle várnak tanácsot: szerelmi ügyek, partnerkapcsolatok, családi és munkahelyi konfliktusok, hitbéli kérdések. Megosztják vele lelki gondjaikat, esetleges öngyilkossági szándékaikat. Képzeljük el, hogy ez az MI létrehozóival szemben mekkora felelősség!

Azt gondoltam, hogy Mikulás napján úgy teszem próbára az MI-t, hogy egy kisgyerek nevében a Mikulásról érdeklődöm nála. Ráadásul a ChatGPT nyelvi modelljét is próbára teszem, mert borzalmas helyesírással kommunikálok vele. Az alábbiakban közreadom ezt a beszélgetést:

Mikulás-kérdésben az MI jól vizsgázott. Tökéletesen megértette a feltett kérdéseket, és próbált a gyerek szintjén elbeszélgetni a kis kérdezővel. Persze az is lehet, hogy gyanút fogott. Minden esetre most már megértem Harari aggodalmát.

Kizökkent az idő. Hamlet kétszer

Kati színházjegyvásárlási kedve úgy hozta, hogy öt napon belül két Hamlet-adaptációt is láthattunk: a Katonában a Néma csendet, a Budaörsi Latinovits Színházban pedig a h.ml.t-et. Budapest az a város, ahol Shakespeare örökbecsű művét egyszerre három színház is játssza, hiszen a felsoroltakon kívül a Magyar Színházban is megy az eredeti Arany-fordításban Eperjes Károly rendezésében Haumann Máté címszereplésével.

Apropó fordítások: a veretes Arany János-féle fordítást már a legtöbb helyen felváltotta Nádasdy Ádám korszerűbb nyelvezetű fordítása. A héten elhunyt Kálloy Molnár Péter talán először mutatta be Nádasdy Hamletjét a Tháliában 2002-ben, ő rendezte és maga játszotta a címszerepet is. A h.ml.t viszont Forgách András fordításán alapul, aki a szállóigévé vált mondatokat (pl. Gyarlóság, asszony a neved) Aranytól, sok mai szóhasználatot viszont Nádasdytól vett át.

Maga a mű, amelyet 400 éve írt Shakespeare, de már előtte is dán legendaként terjedt, annyira sokrétű, annyiféle értelmezése lehetséges, annyiféle helyre lehet kitenni a hangsúlyt, hogy a különféle Hamlet-parafrázisoknak se vége, se hossza. Nem véletlen, hogy első Oscar-díjas filmünkben, a Mephistóban Hendrik Höfgen, a Berlini Állami Színház intendánsa egy virtigli náci Hamletet rendez meg. Emlékeztek még erre a jelenetre?

Az általunk látott Hamlet-adaptációkat a mai magyar színházi élet két zsenije, ifj. Vidnyánszky Attila illetve Alföldi Róbert rendezte, és mindkét darabnak nagyon jót tett, hogy a Néma csend előtt volt egy opcionális 45 perces ráhangoló előadás, a h.ml.t után pedig egy kb. egy órás közönségtalálkozó. Ezek nélkül a magyarázatok nélkül eléggé zavarban lettünk volna.

A Vidnyánszky-féle Néma csend előadásban (mint tudjuk, ezek Hamlet utolsó szavai: A többi néma csend.) szinte egyáltalán nincsenek párbeszédek, csak motyogások, félbeszakadt mondatok, üvöltések. A darab helyszíne, vagyis a helsingöri palota az SZFE (Színház és Filmművészeti Egyetem) Odry Színpada előcsarnoka meghökkentő élethűséggel.

A szereplők egyetemisták és a színház munkatársai. A liftajtó a pokol kapuja, innen lép ki Hamlet apjának szelleme, itt tűnnek el a holtak. A nagy túlélő és a történet krónikása, Horatio sem beszél, csak énekel (az a Lengyel Benjámin játssza, aki 15 évvel ezelőtt együtt járt Orsi lányunkkal színjátszó szakkörbe, és már akkor is nagyon tehetséges volt).

Az Alföldi-féle h.ml.t helyszíne sem szokványos: Egy edzőterem öltözője.

Rögtön azzal indít a darab, hogy három meztelen férfi, Marcellus, Bernardo és Hamlet átszaladnak a színen az öltözőszekrényekhez. Később ezekben az öltözőszekrényekben tűnnek el a holttestek. Alföldinél Poloniust, Guildensternt és Fortinbrast is nő alakítja, és Horatio sem éli túl a történteket, mert maga Fortinbras lövi le, így Fortinbras szájából hangzik el a zárómondat: A többi néma csend.

Azt gondolhatnátok, kedves olvasóim, hogy két teljesen öncélú Hamlet-rendezést láttunk, de erről szó sincsen. A Vidnyányszy-féle rendezésben a hangsúly a kommunikáció-képtelenségen, az egymás meg nem értésén van, miközben felidéződik az SZFE autonómiájáért folyó harc ugyanúgy, mint az ifjabb Vidnyánszky küzdelme saját édesapja szellemével. Az Alföldi-féle változatban Hamlet feldolgozhatatlan gyásza áll a középpontban Fröhlich Kristóf nagyon hiteles interpretációjában.

A Katona és a Budaörsi Latinovits Színház közötti jó kapcsolatra jellemző, hogy a Budaörsi Színház dramaturgja, Németh Nikolett volt a Néma csend dramaturgja, és a Katona társulatának tagja, Pelsőczy Réka játszotta Budaörsön Gertrúdot, Hamlet anyját. Egyébként Pelsőczy és Fröhlich a szintén Budaörsön látott Az igazság gyertyái című darabban is anyát és fiát alakítanak. Mi ebben a darabban láttuk a tragikusan fiatalon elhunyt Koós Boglárkát.