Parlament

Parlament

2020. november 11., szerda

Mivel oltogatnak minket

 Az alábbi vicc ugye megvan mindenkinek:

A '80-as évek Romániájában a bukaresti rádió fél hétkor bemondja:
- Elvtársak, Ceausescu elvtárs felébredt, ébredjetek fel ti is!
Negyed óráig pattogó katonazene megy, majd újra megszólal a bemondó:
- Elvtársak, Ceausescu elvtárs megmosakodott, mosakodjatok meg ti is!
Újabb buzdító munkásdalok után megint a bemondó:
- Elvtársak, Ceausescu elvtárs megreggelizett, kívánjatok neki jó étvágyat!

Ez a vicc jutott eszembe az idei szezonális influenza elleni védőoltással kapcsolatban. Közzétették a WHO ajánlását, hogy idén - a koronavírus-járvány miatt - még sokkal fontosabb, hogy a hagyományos influenza ellen mindenki beoltassa magát, ezért idén mindenki számára ingyenes és elérhető a védőoltás. Orbán Viktor elvtárs élen járt, elsők között kapta meg a vakcinát:

A mi háziorvosi rendelőnk ajtaján is megjelent a felhívás, hogy a rendelőben elérhető a védőoltás, lehet jelentkezni, ingyen van, de az oltási könyvünket ne felejtsük el magunkkal hozni. (Az oltási könyvemben utána néztem: a VEIKI-ben 2008 őszén kaptam meg a védőoltást az üzemorvostól. 2009-ben volt a H1N1 járvány, abban az évben arra is meg a hagyományos influenzára is kaptam oltást a háziorvosomtól, aztán még voltam oltatni 2011 őszén, azóta nem kaptam védőoltást)

Igaz, hogy nem az első héten, de felhívtuk a rendelőt, hogy mikor mehetünk oltatni. Mondták, hogy az első készlet elfogyott, jövő szerdán jön a következő. A mondott napon újabb telefon. Válasz: a szállítmány késik, telefonáljunk hétfőn. Hétfőn már fel sem vették a telefont, de szerencsére a rendelő itt van a házban, Kati lement és beszélt az asszisztensnővel, aki elmondta, hogy nem tudják, mikor kapnak legközelebb oltóanyagot, de egyébként sem ajánlják az oltást, szedjünk inkább C- és D-vitamint. A rendelő ajtajáról a plakátot persze leszedték.

Gondoltam, hogy ha ingyen nem oltanak, keresek fizetős helyet. A Budai Oltóközpont honlapján lehetett időpontot foglalni az oltásra:

Kattintásra még nagyobb lesz
Foglaltam is időpontot, de emailben ezt a választ kaptam:

"Jelen pillanatban sajnos az influenza elleni oltóanyag nem elérhető a piacon, az odaszánt mennyiséget az állam megvásárolta."

Nosza, nézzük végig az összes magánrendelőt, hiszen aki megengedheti magának, ide menekül az állami egészségügyből. A Budai Egészségközpont biztatónak látszott, kétféle oltást is hirdettek:

Kattintásra még nagyobb lesz

Felhívtam őket, de persze ugyanazt elmondták élőszóban, amit a Budai Oltóközpont emailben. A rend kedvéért még felhívtam a MediCover-t és a Wáberer-t - ugyanaz a helyzet ezeken az egyébként méregdrága helyeken is.

Én naivan azt kérdezem: mégis, mivel oltogatnak bennünket?

Update 2020.11.12:
Ma sikerült beoltatnom magamat a Wáberer Medical Centerben. Amikor mondtam a dokinak, hogy nemcsak a háziorvosnál, de több magánklinikán is hiánycikk az oltóanyag, azt mondta, hogy minden csak kapcsolatok kérdése. Hát Wáberer György elég jóban van a miniszterelnökkel:
Orbán Viktor és Wáberer György

Azért az egészen szomorú, hogy az alapvetően fontosnak ítélt védőoltást csak akkor kaphatod meg, ha meg tudod fizetni vagy ha jók a kapcsolataid.


2020. november 8., vasárnap

Bukott amerikai elnökök

Az amerikai elnökválasztás sajátossága, hogy nemcsak az az elnök számít bukott elnöknek, amelyik nem tudja kitölteni elnöki ciklusát, mert politikai botrány miatt lemondani kénytelen, hanem az is, aki első elnöki ciklusa utáni elnökválasztáson alulmarad kihívójával szemben, vagyis nem kezdheti meg második elnöki ciklusát (egy személy legfeljebb két négyéves ciklusban töltheti be az elnöki funkciót).

Az elmúlt 50 évben politikai botrányba mindössze egyetlen elnök bukott bele, Richard Nixon (republikánus) 1974-ben, a Watergate-botrány miatt. Egy évvel korábban alelnöke, Spiro Agnew volt kénytelen ugyanezért lemondani, helyére Gerald Ford került (a 25. alkotmánymódosítás értelmében kijelöléssel), aki Nixon lemondása után úgy került be az elnöki székbe, hogy erre a tisztségre nem választották. Két év múlva el is vesztette a választásokat kihívójával, Jimmy Carterrel (demokrata) szemben, pedig ő fejezte be a vietnami háborút és stratégiai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat kezdeményezett a Szovjetunióval.

Jimmy Carter Bécsben aláírta Brezsnyevvel a SALT-II szerződést, nekünk pedig visszaadta a Szent Koronát és megadta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Az amerikai héják sem ezeket, sem pedig a teheráni amerikai nagykövetség megszállását követő elügyetlenkedett túszszabadítást nem nézték jó szemmel, így a gyengének titulált Carter el is veszítette 1980-ban az elnökválasztást egy korábbi színésszel, Ronald Reagan-nel (republikánus) szemben. Jimmy Carter jelenleg 96 éves, ő is üdvözölte Joe Biden-t választási győzelme alkalmából.

Hat év alatt három elnök bukott meg, de az őket követő nyolc éves Reagan-korszak igazi diadalmenet volt: a Szovjetunió és a Béketábor térdre kényszerítése, a hidegháború végérvényes lezárása. Utódja, George Bush (republikánus) feladata már csak az elődje által megkezdett folyamat lezárása volt. Sikeresen vitte végig az Irak elleni Sivatagi vihar hadműveletet, 1992-ben a választók mégis Bill Clintont (demokrata) választották elnöknek.

Számunkra a Reagan és Bush elnökök a szabadságot, az emberi jogokat és a demokráciát hozták el. 1989-ben Bush személyében először járt amerikai elnök Magyarországon: ott voltunk Katival a Kossuth téren a szakadó esőben, amikor beszédét széttépve csak pár üdvözlő szót mondott. Hazafelé a metrón a "JÓ A BUSA HUSA" reklámfeliratot átfirkálva "JÓ A BUSH USA" szöveggé alakítottuk. Korábban Reagan, pár hete pedig Bush is szobrot kapott Budapesten a Szabadság téren, így elmondhatjuk, hogy egy bukott elnöknek is van szobra hazánkban.


Az idősebb Bush után egészen mostanáig nem volt bukott amerikai elnök az USA-ban. Clinton 8 éve után az ifjabb Bush (republikánus) elképesztően kiélezett küzdelemben győzött a demokrata Al Gore-ral szemben: mindössze pár ezer floridai szavazaton múlt a győzelme. Úgy csinált végig két elnöki ciklust, hogy elnökségen elején omlottak le az ikertornyok, és ő vitte bele Amerikát a második iraki háborúba.

A George W. Bush-t az elnöki székben 2008-ban követő Barack Obama (demokrata) az első afroamerikai elnöke Amerikának, és 2012-ben simán nyerte második ciklusát is. Az ő alelnöke volt az a Joe Biden, aki most az USA 46. elnöke lett.

A 2016-os és 2020-as választások körülményei kísértetiesen hasonlítottak:

  • A közvéleménykutatók a demokrata jelölt (2016-ban Hillary Clinton, 2020-ban Joe Biden) magabiztos előnyét jósolták;
  • Orbán Viktor ennek ellenére - 19-re lapot húzva - mindkétszer kiáll Donald Trump mellett;
  • A választások utáni hajnalon mindkét esetben megnyugtató demokrata előny volt, mely a nap folyamán szépen elolvadt.
Négy évvel ezelőtt a mérleg nyelve (Clinton + 2 milliós szavazattöbblete ellenére) Trump javára dőlt el, és egy színfolttal gazdagodott Amerika és a világ Idén úgy tűnt, hogy Biden 4,5 milliós szavazattöbblete, és az a tény, hogy soha elnökjelölt még nem kapott ennyi szavazatot (több mint 75 milliót!) is kevés lesz Biden győzelméhez. Szerdán még egy lukas garast nem adtam volna neki, csütörtökön Wisconsin és Michigan megfordításakor már reménykedni kezdtem, pénteken átfordult Georgia és Pennsylvania, szombaton délután aztán már be is jelentették a győzelmet. Joe Biden alelnöke, Kamala Harris az első női alelnök Amerika történelmében!

Temetni jöttem Trumpot, nem dicsérni: egy populistával hála istennek kevesebb. Személyiségéről mindent elmond ez a coub (végtelenített videó), ahol a NATO-tagországok vezetőinek tanácskozásán mindenkit félrelökve az előtérbe tolakszik. Orbán eminens diákként mosolyog mögötte (pénteken Orbán is beszállt a hamis szavazatos konteók gyártásába).

Lehet, hogy eljött a populisták alkonya.

2020. november 7., szombat

Leveleztem az NMHH-val

Rendszeresen nézem az M1 reggel 6 órás híradóját, szoktam is róla posztolni, például a járvány kapcsán ebben és ebben a posztomban legutóbb. Elképesztően egyoldalú karaktergyilkolós riportokkal van tele, de a borsodi időközi választás előtt az ellenzéki összefogás közös jobbikos jelöltje hetekig terítéken volt.

Az ellenzék az összefogást sokáig a Jobbik nélkül képzelte el, de muszáj volt észre venniük, hogy a Fidesz-KDNP olyan tökéletesen terpeszkedik a centrumban, hogy sem a tőle jobbra, sem pedig a tőle balra helyezkedő pártok nem nyerhetnek ellene önmagukban. Csakhogy a Jobbik a néppártosodása ellenére sem tekinthető igazán szalonképesnek, kicsit bűzlik ez az összefogás. A baloldali pártoknak azt kellett eldönteniük, hogy a olyasvalakit jelölnek Borsodba, aki még a bika szarvát sem képes megkülönböztetni az eke szarvától, vagy egy olyan jobbikos jelöltnek adnak esélyt, aki pár éve még teli szájjal zsidózott és cigányozott.

Két héttel az időközi választás előtt elkezdtem szemlézni a hajnali híradót, és nagy ravaszul azt találtam ki, hogy a kérdést a kiegyensúlyozott tájékoztatás felől közelítem meg: nem azt hányom a szemükre, hogy milyen kontextusban foglalkoznak Bíró Lászlóval, hanem hogy sokkal többször szerepel a híradóban, mint a Fidesz-KDNP jelöltje, Koncz Zsófia (aki egyébként végül megnyerte a választást). Készítettem egy szép kimutatást is:

Dátum

Bíró László

ellenzéki összefogás

Koncz Zsófia

Fidesz-KDNP

Többi jelölt

2020.09.28.

6:12:00-6:15:20

3:20

 

0:00

0:00

2020.09.29.

6:18:00-6:22:30

4:30

 

0:00

0:00

2020.09.30.

 

0:00

 

0:00

0:00

2020.10.01.

6:21:15-6:25:05

3:50

 

0:00

0:00

2020.10.02.

 

0:00

 

0:00

0:00

2020.10.05.

 

0:00

 

0:00

0:00

2020.10.06.

6:15:20-6:19:00

3:40

6:21:30-6:22:05

0:35

0:00

2020.10.07.

 

0:00

 

0:00

0:00

2020.10.08

6:15:50-6:18:50

3:00

6:18:50-6:20:00

1:10

0:00

2020.10.09.

6:19:30-6:22:20

2:50

 

0:00

0:00

Összesen:

 

21:10

 

1:45

0:00

Ebből az derül ki, hogy lényegesen több médiaszereplést kapott az egyik jelölt, pedig korábban az volt a szokás, hogy a közszolgálati médiában minden jelölt ugyanannyi időt kap.

Bejelentettem az esetet az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsánál, arra hivatkozva, hogy a médiaszolgáltató ezzel megsértette a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. cikkelyét valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 12. cikkelyét (ezeknek mind utána olvastam, a Google a barátom). 

Bejelentésemet tárgyalás nélkül utasították el, mert indoklásuk szerint "hatósági eljárást megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni." Vagyis a kiegyensúlyozatlan tájékoztatással kapcsolatos kifogásommal először a Híradó gyártóját, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t kellett volna megkeresnem.

Tudomásul veszem, hogy ez a törvény, de azért a dolog két szempontból sem életszerű:

  • A kiegyensúlyozatlan tájékoztatás már megtörtént, a választás után ezt a médiaszolgáltató úgysem tudta volna jóvá tenni.
  • Ha az utcán hozzám lép egy idegen és jól pofán ver, amiért én rendőrt hívok, a rendőr sem kérdezi meg, hogy próbáltam-e a dolgot tisztázni a támadómmal, mert ha nem, akkor ő nem járhat el vele szemben.
De legalább van egy autógrammom Dr. Karas Monikától, az NMHH Médiatanács elnökétől.

2020. november 5., csütörtök

Európai vízió 2000-ből

Folyik néhai anyósom és apósom lakásának kiürítése, és csuda érdekes könyvekre és kiadványokra lehet bukkanni. Így találtam rá A vallások és az európai integráció című kiadványra, mely a 2000-ben ugyanezen a címen tartott konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. Azért volt meg apósomnak, mert a konferenciának a Scheiber Gimnázium adott helyet, ahol apósom iskolaszéki tag volt.

A konferencia három magyar előadója volt igazán érdekes: Lengyel László reformközgazdász, a rendszerváltás egyik szellemi agytrösztje, Hankiss Elemér szociológus, a rendszerváltás utáni polgárosodás nagy harcosa, és Vámos Tibor akadémikus, a múlt század 20-as, 30-as éveiben született nagy műszaki professzornemzedék egyik utolsó mohikánja.

Lengyel László szerint a kelet-európai társadalmak egy sajátos embertípust, a "homo sovieticus"-t termelték ki. A homo sovieticust az jellemzi, hogy pontosan tudja, hogy szabadsága korlátozva van, de ennek a korlátozásnak nincsenek pontosan kiszámított határai. Lelki alkata eltorzult, nehezen viseli a tőle eltérőt, a másságot, legyen az más nemzetiségű, fajú, vallású, vagy eltérő fogyasztási szokású. A használati tárgyak, dolgok használhatóságát, minőségét nem tudja megkülönböztetni, mert nincs összehasonlítási alapja. A homo sovieticus lázadása nem a szabadságért történik, hanem "fogyasztói lázadásnak" tekinthető. Lengyel László azt jósolta 2000-ben, hogy Európa nincs felkészülve saját problémái megoldására sem, ezért nem ér rá a kelet-európai lélekkel bajlódni.

Vámos Tibor akadémikus igazi polihisztor és jövőbetekintő. Fiát is módom van ismerni, évfolyamtársam volt az egyetemen, sőt, katonatársam is volt. Előadásában az információs társadalom felelősség-etikai kihívásait boncolgatta. Képes lesz-e az ember a maga változatlan alaptermészetével a maga által megváltoztatott világhoz alkalmazkodni, méghozzá úgy, hogy egyéni életét és a közösségét harmonikusabbá tegye? Eljött a szabad hozzáférés és szabad kommunikáció világa, mely nem ismer határokat és ellenáll a korlátozásoknak. Ez szükségszerű értékváltozással is együtt jár. De vajon a globalizálódás folyományaként a kultúrák találkozása és keveredése békés lesz-e, vagy kialakulnak olyan életforma-szigetek, melyek a társadalom betegség-gócaivá válhatnak: lezüllött városnegyedek, beilleszkedést el nem fogadó militáns embercsoportok. Vámos tárgyilagosan megállapítja, hogy újra jellemzővé válik a történelemben általánosnak tekinthető korrupció, a politika elszakadása a társadalom valódi kérdéseitől, a populista demagógia, az erkölcseiben és képességeiben gyenge politikai foglalkozási ág, és nem igazán társadalom-képviselet, hanem a szűkebb érdekcsoport-képviselet az uralkodó. Az akadémikus aggodalmait hangoztatta az információs világban a magántitkosság és a köznyilvánosság között feszülő ellentétről.

Hankiss Elemér a közép-európai gondolkodásból próbál következtetni közös európai jövőnkre. Az egész régió közgondolkodását néhány alapvető jellemző hatja át a szociológus szerint:

  • A nyelvi és kulturális határok nem esnek egybe, mely feszültségeket és háborúkat hozott;
  • A történelemszemléletet a mártíromság, vértanúságérzet hatja át;
  • Ártatlanság hangoztatása: csak igaz ügyért harcoltunk, csak ármány és pártütés miatt veszítettünk;
  • Tragikus történelmünket alibiként használva próbáljuk sikertelenségünket igazolni;
  • Küldetésünk és erkölcsi fölényünk van a nyugattal szemben;
  • A nagyhatalmak ellenünk fenekednek;
  • Infantilizmus, elhagyott gyermek komplexus;
  • A történelmi igazságba vetett hit;
  • Egyszerre gyötrő kisebrendűségi érzés párosul felsőbbrendűségi gondolkodással;
  • Kisnemzeti státusz el nem fogadása;
  • A történelmi folytonosság gyakori megszakadása;
  • Területi mítosz;
  • Történelmi jogok, kiválósági jogok (bátorság, szabadságszeretet);
  • Sérelmi politika.
Hankiss felteszi azt a kérdést, amire mi már tudjuk a választ: képesek leszünk-e ledobni ezt a mentális burkot, felnövünk-e és felvállaljuk-e a felnőttséggel járó felelősséget, megértjük-e, hogy a mártíromságnak nincs piaci értéke, megbirkózunk-e az állami önrendelkezésünket veszélyeztető tendenciákkal a globalizálódó világban, megértjük-e, hogy a nullszaldós játékok helyett csakis az európai együttműködés win-win játszmáiban van a jövő, kigyógyulunk-e az arrogáns nemzeti büszkeség skizofréniájából?

Három magyar gondolkodó 20 évvel ezelőtt olyan jövőbeli problémákat feszegetett, amelyek mára sajnos mind valósággá váltak. Előítéleteink semmit sem változtak, virágzik a populizmus, az információs táradalom bajai lassan maguk alá temetnek, de történelmi giccs formájában velünk maradt ezeréves kishitűségünk minden démona. A szerzők közül Lengyel László (70 éves) és Vámos Tibor (94) éves még élnek. Vajon mit jósolnának 2040-re? Véget ér-e a populizmus kora, kimászik-e Európa ebből a mély válságból?


2020. november 3., kedd

Hírhamisító Papp Dániel folytatja az ámokfutást

Tegnap rekordszámú koronavírusos beteg hunyt el Magyarországon: 84-en voltak, és 3989 új fertőzöttet regisztráltak. Ez már felsőbb szinten is kiverte a biztosítékot, este újabb szigorításokat jelentettek be: éjszakai kijárási tilalom, szórakozóhelyek bezárása (mondjuk a holnapi BL-meccs meg lesz tartva), ingyenes parkolás.

A reggeli híradó azonban változatlanul a régi lemezt játssza, tessék csak nézni:

Íme a közszolgálati híradó által közzétett táblázat:

Ha rákattintasz, még nagyobb lesz
Vagyis még mindig azzal trükköznek, hogy a március elejétől számított összesített adatokat közlik, ahelyett, hogy a pillanatnyi napi halálozást mutatnák. Egyből kiderül, hogy éllovasokból sereghajtók lettünk:
Kattints rá, és még nagyobb lesz
Jó, a diagramra nem vettem fel Csehországot, mert onnan tényleg horror adatok jönnek, de a híradó által felsorolt többi ország közül nálunk a legrosszabb a helyzet.
Amit a közszolgálati híradó művel, az már közveszélyes, nagyjából a vírustagadókkal és Donald Trumppal van azonos színvonalon.
Hát vírustagadó facebook-ismerősöm nekem is van egy pár, íme egy idézet az egyik posztból:

"Ne féljetek a hazug tv-hírek miatt a koronás baromságtól. Egyetek sok tormát, hagymát, fokhagymát, mézet, propoliszt, és aki teheti és nem vezet igyon naponta 2-3 pohár jó erős főzött pálinkát, vagy aki nem ihat, az gyömbéres teát igyon vagy káposztalevet, legyetek jó kedvűek, és cimboráljatok csak optimista ép eszű emberekkel, és kutya bajotok sem lesz soha, és meglátjátok se maszk nem kell nektek, se orvos, se pap, senki soha. Már csak összetartás kell, ember-az emberrel a megvezető rendszar ellen. A tv-t pedig vessétek ki az ablakon is,ha sok benne a baromság. Legyetek szeretve, egyéb minden kialakul. Aki pedig ennek az ellenkezőjét vallja ,azokat kerüljétek el, mert megfertőzi az agyatokat a hülyeségeivel, s annak értelme pedig igazán semmi."

Szóval drága barátaim, ha a közszolgálati híradó a Facebookon vagy a Twitteren sugározna, már rég letiltották volna őket. Én viszont csak egyet tehetek: kiteszem ide egy két évvel ezelőtt készült dalomat:

---

2020. október 27., kedd

40 km a Zselicben

Az őszi szünet első három napján ugyanazzal a társasággal voltunk kirándulni, akikkel nyáron Balatonszemesen voltunk, és velük is szilvesztereztünk Köröshegyen: Petra osztálytársának a családja és azok túratársai. Korábban még azt sem tudtam egészen pontosan, hol van a Zselic.

Petra osztálytársát is mi vittük, mert nálunk több hely volt. Az első szenzáció a Balatonszemesről Kaposvárra vivő legendás 67-es út, melyet nemrég újítottak fel, és egy helyen - ha 80 km/óra sebességgel végighajtasz rajta - eljátssza a Republic együttes azonos című számának egy részletét:

A következő élmény az almamelléki kisvasút volt. Ifjúkoromban láttam Zsombolyai János Kihajolni veszélyes című filmjét, mely az almamelléki vasútállomáson játszódik, és én szentül meg voltam győződve arról, hogy Almamellék egy kitalált helységnév. Ráadásul a filmben széles nyomtávú vasút jár rajta. Kiderült, hogy Almamellék nagyon is létezik és valóban keresztül haladt rajta az 1976-ban felszámolt Kaposvár-Szigetvár vasútvonal. A vasút megszűnése után leforgatták a filmet, majd fölszedték a síneket és csak a kisvasút maradt meg.

Kati a nyitott vagon lépcsőjén

Az állomásépület

Petra és Flóra az emlékoszlopnál

A kisvasút sasréti végállomásától a Csepegő-kőig és vissza a mintegy 17 km-es túrát időre kellett végig csinálnunk, hogy még elérjük a 16 órás utolsó vonatot. A különösen a vége felé egyre gyorsuló tempóért kárpótolt bennünket az őszi erdő látványa, a sok gombafaj, és a Csepegő-kőnél a különleges geológiai képződmény, egy vízszintes sziklahasadékban folyamatosan képződő cseppkövek látványa. A rituális "pecsételés" (pálinkaivás) a túra elején azért nem maradt el.

Összeáll a "pecsétkör"


Sasrét

Csepegő-kő

Oroszlánszáj

Erdei út

A túra után a Patcán található Katica Porta turistaházhoz autóztunk át egy erdei úton. A szállás elég spártai volt, de nagyjából erre számítottunk. Tűzrakás, hagyma- és krumplipucolás, kolbászszeletelés következett, mert készült a pásztortarhonya. Jól csúszott hozzá a bor.

Kolbászhámozás

A gyerekek köre

Rotyog a kondér
Másnap két részre oszlott a társaság: a felnőttek túrázni indultak, a gyerekek pedig a Patca határában található Katica Tanya kaland- és játszó komplexumba. A túrázók Szilvásszentmártonon és Zselickisfaludon keresztül felmentünk a Milleniumi Emlékhársashoz, majd tovább a Csillagparkhoz. A Csillagparkhoz hasonló létesítményt utoljára Bakonybélben láttunk: bemutató csillagvizsgáló és planetárium, csillagászati kiállítással kiegészítve. Tartottak is nekünk egy egyórás előadást, de akkor már a lábunkban volt nyolc kilométer, úgyhogy mindenki aludt. Impozáns a csillagda mellé épült fakilátó is.
Zselickisfalud, templom

Milleniumi Emlékhársas

Hatemeletes fakilátó

Csillagda


A csillagászati bemutató után ismét két részre vált a csapat: a "nyámnyilák" visszaautóztak Patcára, a keménymag pedig folytatta útját a Ropolyi-tó és vadászkastély mellett egészen Szennáig. Megint sietni kellett, hogy elérjük a 17:30-as buszt, amely elvitt minket a Katica Tanyára, ahol 6-ra vártak minket vacsorával. Kár volt nagyon sietni, a busz indulásáig még egy sör is belefért a szennai Vadász presszóban. A túra mintegy 20 km-t tett ki.

Furcsa alakú fa Ropolynál

Őszi kikerics

Erdei katedrális

Vacsora a Katica Tanyán
Másnap szakadó esőre ébredtünk. Szerencsére az óraátállítással nyertünk egy órát. A szállást 10-kor elhagyva átautóztunk Szennára, és már esőmentesen nézhettük végig a Szennai skanzent, melynek közepén egy 18. századi fakazettás református templom áll. Nagyon szakszerű és lelkes vezetést is kaptunk.
Templombelső

Főutca

Módosabb család szobája

Templom, temető

A végére egy könnyű levető túra maradt, a Szennai örökség tanösvény. Szelídgesztenyefák és szőlőskertek mellett halad az utunk. délután kettő körül indultunk haza, fél ötre már otthon is voltunk.
Lidi néni egykori házához vezető fahíd

Galagonya

Szőlőskert

Színes fa

Nem volna teljes a beszámoló anélkül a hét geoláda nélkül, melyeket sikerült túrázásaink során felkutatnunk. Azt sem állhatom meg szó nélkül, hogy a társaságban én voltam a legöregebb, és mivel az 1956-os forradalmat ünnepeltük éppen, én voltam az egyetlen, aki már élt a forradalom alatt.
Soha rosszabb őszi túrázást.



2020. október 20., kedd

Szeretni és szeretni hagyni

Március elején voltam utoljára színházban, aztán jött a Nagy Ragály. Az Átriumban láttuk a 12 dühös embert. Nyolc hónapot kellett várnunk, hogy tegnap ugyanott megnézhessük az Őrült nők ketrecét. Pedig egy-két darabot nagyon vártam, például volt jegyünk Székely Csabától a 10-re.

Gyermekkorom kedvenc Május 1 mozija pont 8 éve alakult színházzá, és hat éve megy az Alföldi Róbert rendezte Őrült nők ketrece, melynek filmváltozatát természetesen láttam még valamikor a '70-es évek  végén. Most is eredetileg augusztus 30-ére szólt a jegyünk, de a szereplő gárdából valaki koronavírusos lett, így azt az elmaradt előadást tartották meg tegnap.

Különös aktualitást adott a darabnak, hogy idén mintha kicsit felerősödött volna a homofóbia nem hivatalos és hivatalos formája. A járvány miatt elmaradt Pride helyett a baloldali önkormányzatok szivárványszínű zászlót tűztek ki, melyet focihuligánok előszeretettel letépkedtek. A Mi Hazánk mozgalom parlamenti képviselője két - a gyermekeket a másság elfogadására felkészítő, érzékenyítő -  mesekönyvet semmisített meg nyilvánosan, a Meseország mindenkié és a Vagánybagoly és a harmadik Á című könyveket, az ezt árusító könyvesboltok ajtajára megszégyenítő feliratokat ragasztottak. Gyermekpszichológusok százai magyarázták, hogy szó sincs melegpropagandáról, gyermekkorban és kamaszkorban a gyerekek között gyakori a kiközösítés, a bullying, a csúfolódás, mely sok gyermek életét megkeseríti. Ezt megelőzendő nagyon fontosak az érzékenyítő könyvek, foglalkozások, beszélgetések.

Három évvel ezelőtt Petráék osztályában is tartott érzékenyítő foglalkozást az Amnesty: a gyerekekre különböző szerepeket osztottak ki. Volt, aki fogyatékos volt, volt, aki menekült, volt, aki etnikai kisebbséghez tartozott és igen, volt akire a homoszexuális szerep jutott. Ezeknek a foglalkozásoknak nemzetközileg kidolgozott és elfogadott módszertana van, és Petra teljesen pozitívan nyilatkozott róla.

Ma már ilyen érzékenyítő foglalkozást nem lehetne tartani, mindenképpen ki kéne hagyni belőle a melegeket, a Soros által pénzelt Amnesty pedig szóba sem jöhetne. A vitába egyébként a miniszterelnök is megnyilvánult, azt mondta, hogy a magyarok toleránsak a homoszexuálisokkal szemben, de a magyar gyermekeket meg kell óvni a homoszexuális propagandától.

Sokan tényleg úgy gondolják, hogy ez a probléma legelőször serdülőkorban merülhet fel. De most képzeljük el a következőt: Az óvodában a gyerekek papás-mamást játszanak, vagy épp az óvónéni kérdezgeti a gyerekeket a családjukról, és a kis Julika váltig állítja, hogy neki két anyukája van. Az óvónéne azzal próbálja elterelni a dolgot, hogy Julikát egyedül neveli az édesanyja, ezért egy barátnője gyakran besegít neki Julikát elhozni az óvodából. Julika viszont erősködik, hogy együtt laknak, és egyik anyukáját Lili-anyunak, a másikat Zsófi-anyunak szólítja. A többi gyerek otthon elmeséli szüleinek a dolgot, akik közül sokan felháborodva mennek be az óvodába számon kérni, hogy kik is járnak oda. Vagyis a gyermekek akár óvodás korban találkozhatnak ezzel a jelenséggel.

A hét végén a megszűnéssel fenyegetett Klubrádió könyvismertetésében is hallottam egy mesekönyvről, a Széltestvér és Napkelte című kötetről, mely szintén rendhagyó családokról szól. Idézet a könyv ajánlójából: "Ajándék ez a könyv mindenkinek, aki eddig azt gondolta, hogy egyedül járja a saját, a megszokottól eltérő útját. Ezek a mesék arról tanúskodnak, hogy számos különböző formája van és volt mindig is a családi közösségnek. A lényeg, hogy az elfogadó szeretet és a másik tisztelete legyen az összetartó erő."

Nos, az Őrült nők ketrecében sem éppen hagyományos pár szerepel, de gyermekük boldogságáért ők is mindent megtennének. Stohl András egyenesen zseniális a transzvesztita Albin szerepében, és persze a darabban lecsapják a mai közéleti áthallások magaslabdáit: könyvdarálás, a kormánypropaganda hálószobába való benyomulása, Mészáros Lőrinc ügyei vagy éppen az SzFE elfoglalása. A tegnapi darab tanulságai ugyanazok, mint a ledarált mesekönyveké:

  • Az elfogadásra nevelő érzékenyítés nem egyenlő a propagandával;
  • A szeretet és a boldogság nagyon sok formában létezhet;
  • Az igazi szabadság az, ha elfogadjuk, hogy a mi normáinktól eltérő normák is létezhetnek, ha ezek a normák nem zavarják vagy nem akarják legyőzni, kizárni egymást. Mint ahogyan nincs abszolút érvényes ideológia vagy abszolút érvényes kultúra, ugyanúgy nincs abszolút érvényes norma sem.

Emlékszem, 8-10 éve, amikor még Bori a Madách Táncstúdióba járt táncolni, az év végi bemutató előadásuk a Thália Színházban pont egybe esett a Pride felvonulással. A szünetben az egyébként jól szituált szülők közül nagyon sokan éreztek leküzdhetetlen kényszert, hogy középső ujjukat feltartva "Mocskos buzik" bekiabálással nyilvánítsanak véleményt az Andrássy úti menet felé. Pedig buzizni a világ egyik leggyávább és legpopulistább dolga. Hogy miért? Mert a lakosság 95%-a heteroszexuális, vagyis a buzizással nem kockáztatunk semmit, viszont nagy valószínűséggel azonnali egyetértést és népszerűséget érünk el. Ezzel szemben ha valaki megértő és elfogadó a melegek irányába, arra gyakran mondják, hogy biztosan ő is buzi. Vagyis az elfogadás bátor tett, míg a homofóbia (és természetesen a xenofóbia is) kifejezetten gyáva és sunyi dolog.

"Élni és élni hagyni" (leben und leben lassen) lehetne a legfőbb bölcselet, amit kiegészíthetnőnk a "Szeretni és szeretni hagyni" (lieben és lieben lassen) elvvel is. Nem kell hozzá sok.