Még mindig hadd szóljon!

Jobb is, hogy nem rögtön a Klubrádió elhallgatása után írtam ezt a posztot, hanem vártam egy napot, mert úgy néz ki, hogy szerencsés fordulatot vett az ügy. Annak, aki még nem tudná, a Klubrádió-saga tovább folytatódik. Azt történt, hogy hét évvel ezelőtt elnyertek egy közösségi frekvenciát, a Budapesti 92.9 MHz-et. Na de ezt is hogyan!

• 2010-ben, nem sokkal a kormányváltás előtt az akkori ORTT a Klubrádiónak ítélte ezt a frekvenciát, de az új kormány által kinevezett Médiatanács ezt érvénytelenítette.
• A Klubrádió korábbi, kereskedelmi frekvenciájára, a 95.3 MHz-re is új pályázatot írtak ki, és azt nem a Klubrádió, hanem egy másik pályázó nyerte el, mert üzletileg irreálisan magas árat kínált.
• Csakhogy a pályázat alaki érvénytelensége miatt a Klubrádió megtámadta a döntést.
• Viszont a Klubrádió pályázatát is megtámadták alaki érvénytelenség miatt, mert a pályázati anyagban a lapok üres hátoldala nem volt aláírva(!).
• Két fronton folyt a pereskedés: egyrészt a 95.3 MHz-es kereskedelmi, másrészt a 92.9 MHz-es közösségi frekvenciáért. 3-3 tárgyalási fordulóban a Klubrádió először megtartotta a 95.3-at, majd megítélték neki a 92.9-et.

Szegény Szalai Annamária talán ebbe halt bele. 

Na, most járt le a hét év, a közösségi frekvencia elvileg pályáztatás nélkül hosszabbítható, csakhogy ezt a tisztán fideszes Médiatanács arra hivatkozva utasította el (még tavaly szeptemberben), hogy a Klubrádió az elmúlt években sorozatos szabályszegéseket követett el. Ezek állítólag késedelmes adatszolgáltatások voltak. A frekvenciát újrapályáztatták, amelyen a Klubrádión kívül még két társaság indult.

Csakhogy a másik két pályázót alaki érvénytelenség miatt kizártak a pályázatból. Hurrá! - gondoltam én - a Klubrádió nyert. Csakhogy az egyik kizárt pályázó bíróságon támadta meg a kizárást, ezért a Médiatanács felfüggesztette a pályázatot arra az 1-2 évre, amíg a bírósági eljárás folyik. Hurrá! - gondoltam megint én naivan - addig ideiglenes engedéllyel sugároz majd a Klubrádió. Csakhogy pár évvel ezelőtt addig alakítgatták a médiatörvényt, hogy csak annak adható ideiglenes frekvenciahasználati engedély, akinek egyszer már meghosszabbították a frekvenciaengedélyét. Summa-summárum, a Klubrádiónak február 14-én éjfélkor el kellett hallgatnia.

Hetekig folyt a hallgatók oktatása, hogyan kell interneten rádiót hallgatni, az internetrádiók ára az egekbe szökött. Én is leteszteltem, hogyan tudok a kocsiban internetes rádiót hallgatni (a telefonomon fut a Klubrádió-app, ezt hallgatom Bluetooth-kapcsolattal a rádión):

Az otthoni netrádiózáshoz felhergeltem régi, még a Petrának vásárolt Androidos számítógépemet, és ezzel vártam vasárnap az éjfélt, mintha szilveszter lenne (folyamatosan a Klubrádióra van hangolva és rádió-erősítőm Aux3 bemenetére van csatlakoztatva):

Persze, ahogy lenni szokott, a Klubrádió elhallgattatása ellen a fél világ tiltakozott, jobbnál jobb karikatúrák jelentek meg.

Garfitember (Telex.hu) karikatúrája

Aztán ma jött a hír, hogy az alakilag érvénytelen pályázatot benyújtó cég visszavonta a keresetét, a pályázat folytatható. Szerintem Orbánék úgy tudtak arcvesztés nélkül kijönni ebből a kínos ügyből, hogy "barátilag odaszóltak" a kekeckedő pályázónak. Remélem egy-két hét múlva visszakapja frekvenciáját a rádió. Én most közreadom azt a sok mémet és dalt, amit a Klubrádió elhallgattatására készítettem:

Orbánoroszlán most falta fel a zebrát

---

De hogy a szabad média frontján még semmi sincs rendben, azt a Kúria pár héttel ezelőtti ítéletével tudom igazolni:

Update 2021. március 11.
A Médiatanács érvénytelennek nyilvánította a 92.2 MHz-es közösségi frekvenciára kiírt pályázatot, így jó darabig - lehet hogy örökre - nem lesz rádiófrekvenciája a világhírű magyar adónak. Megint ok nélkül voltam optimista, akárcsak a CEU-nál, amikor a CEU teljesített minden törvényi feltételt és az amerikai nagykövet a védelmébe vette.

Az utolsó mondat

Ti, kedves olvasók, akik még hisztek a véletlenekben, ahhoz mit szóltok, hogy édesanyám könyvjelzője halálakor az aktuálisan olvasott könyv alábbi mondatánál állt: "Hosszú idő után most érezte először, hogy ez az ország az ő otthona, és szereti az embereket, akik itt élnek. Ez a jó érzés egész úton végigkísérte..."

Moldova György A változások őrei című regénye volt anyám utolsó olvasmánya. Annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy én is elolvastam. A könyv valójában a Malom a pokolban című regény folytatása, annak lezárása, bár pont a főszereplő, Flandera János története marad lezáratlan.

A Malom a pokolbant nem tudom, hogy olvastam-e, de a belőle 1986-ban készült filmet egészen bizonyosan láttam, sőt, most újra megnéztem. Annak idején számomra két új színész is felbukkant benne: a Nagyesdát alakító Ráckevei Anna, és a Jánost játszó Funtek Frigyes. Ráckevei Anna jellegzetes hangjával Meryl Streep állandó szinkronhangja, valamint a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsor/vetélkedő állandó szereplője Gyurkovics Tibor, Lator László, Lukácsy Sándor és Mácsai Pál mellett. Funtek Frigyes akkoriban nagy reménységnek számított, de nem sokkal a film forgatása után elhagyta az országot és Franciaországba költözött, jelenleg végleges hazatelepedésén gondolkodik.

Már a Malom a pokolban cím is rejtélyes. Mi a fenét jelenthet ez? Amióta Moldova regényei - így ez a könyv is - olvasható a Digitális Irodalmi Akadémián, könnyű rákeresni a "malom" szóra. Kiderült, hogy a címen kívül mindössze egyszer említenek meg benne egy malomtulajdonost. Valójában a "malom a pokolban" Vörösmarty Mihály Vén cigány című versének negyedik versszakában hangzik el, imígyen:

Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
Ki dörömböl az ég boltozatján,
Mi zokog mint malom a pokolban?

Százötven éve foglalkoztatja az irodalomtörténészeket, hogy hogyan kerül egy malom a pokolba. A pokolbéli malom végül a hányattatott, sorsüldözött ember szimbólumává vált, így lett címadója Moldova regényének. Martinkó András irodalomtörténész viszont egy tanulmányában kimutatta, hogy szó sincs semmiféle pokolbéli malomról, ugyanis a "malom" szó a mondatban nem a "pokol"-hoz, hanem a "zokog"-hoz tartozik. A "Mi zokog mint malom a pokolban?" mondat korábbi értelmezése: "Mi zokog úgy, mint egy pokolban lévő malom?" helyébe ez a logikusabb értelmezés lépett: "Mi zokog úgy a pokolban, mint egy malom?"

A film is megpróbálja lezárni a főszereplő, Flandera János történetét, mégpedig úgy, hogy meghal benne. Ezzel szemben a regényben mindenki más hal meg, egyedül a szeretői ágyán keresztül egyre feljebb kapaszkodó Flandera nem. Ő bizony talán még a rendszerváltást is megélte, Moldova igazán megírhatná a történetét. Mondjuk a Változások őreinek befejezése is elég sematikusra sikeredett: Bíró és vádlott (Altschuler József sztálinista hadbíró és Károlyi Miklós arisztokrata származású reformszocialista) együtt esnek el a kerületi pártbizottság védelmében.

Azért Moldovát olvasva még egy több mint ötven éves regényben is talál az ember aktualitást: "Még sehol sem láttam olyan értelmiséget, mint ez, amely ennyire szívesen dicsekedett volna azzal, ami benne alacsonyrendű: kötődésével a primitív szokásokhoz, hajlamával az erőszakos megoldásokra, beleértve, sőt első helyre téve a fizikai erőszakot, azzal, hogy cinkos kacsintással csak zsoldosegyenruhaként visel magán mindenféle meggyőződést, még a kultúrát is. Nem, ebben az országban az általad elképzelt demokrácia nemhogy hadseregre, de még zászlóvivőkre sem akadna."

Moldova megmaradt az egyetlen kádáristának ebben a képmutató országban egyszerűen azért, mert ő Kádárban sohasem a forradalom véreskezű könyörtelen eltipróját, hanem a kisemberek gyámolítóját látta. A regénybeli arisztokrata származású Károlyi mondja: "A tisztesség, az elesettekhez való ragaszkodás nemcsak erény, hosszú távú befektetésnek is a legjobb, magasabbra visz, mint a világ legügyesebb taktikája."

Ez Moldova György örök ars-poétikája, és én nagyon tisztelem ezért.

Az élet utat tör

Van úgy néha, hogy szinte pontosan ugyanaz a történet köszön vissza rövid időn belül megnézett három filmből is. Időnként redőt vet a valószínűség szövete, és a gyűrődések furcsa egybeeséseket produkálnak.

A holokauszt-emléknap alkalmából két filmet is megnéztünk. A Born in Auschwitz (Születési helye Auschwitz) a méltán híres On the Spot riporter-páros, Cseke Eszter és S. Takács András alkotása. A film egy család négy generációjáról szól. A dédmamát Sárospatakról Auschwitzba hurcolják, férjétől Mengele már a bejáratnál elválasztja az akkor már várandós nőt. Titokban, rendkívül rossz körülmények között szüli meg lányát, de a tábori orvos tesztet végez rajta: lábánál fogva lógatja a csöppséget, ha felemeli a fejét, életképes. Nos, ez az "életképes" baba még egyéves korában is csak három kiló, de anyjával visszatérnek Sárospatakra, ahol az anya egy hasonló auschwitzi traumát átélt férfivel összeházasodik, és boldog család lehetnének, de az '56-ban újraéledő antiszemitizmus nyomán a férfit a szíve elviszi, anya és lánya Budapestre költöznek.

Még a dédmamát is látjuk archív családi videóról, a nagymama, az anya és tinédzser gyerekei még élnek,  Kanadában van az otthonuk. A film a négy generáción - a ki nem mondott szavak ellenére - végighúzódó traumát, a minden generációban újra meg újra felbukkanó szorongásokat elemzi.

A 444 forgatta le a Gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmet a XII. kerületi Turul-szoborról, amely hivatalosan a második világháború áldozatainak emlékműve, sok-sok névvel az oldalán.

Az alapsztori lényege, hogy az emlékműre a szadista kegyetlenkedéseikről elhíresült "Tizenkétker" nyilascsoport néhány tagjának a neve is felkerült, többek között Pokorni Zoltán, a kerület jelenlegi polgármestere nagyapjának neve is. Pokorni József maga is részt vett azokban a gonosztettekben, melyekről részletesen lehet olvasni Zoltán Gábor Orgia című regényében is, amelyről korábban már posztoltam. A regényben és a filmben is szerepel Bokorné Szegő Hanna, akit férjével együtt a nyilasok bevisznek a pártházba, a férjet agyonverik, a nő már nyolcadik hónapos terhes, ezért őt nem bántják, de végig kell néznie a többi nő kínzását. Végül őt átkísérték a gettóba, ahol szintén borzalmas körülmények között szülte meg leányát. (Később aztán újból férjhez ment Bokor Péter rendezőhöz, akinek többek a Századunk című remek televíziós dokumentumsorozatot köszönhetjük).

A minap Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjét néztük meg a Netflixről. A Fehér isten és a Jupiter holdja rendezője már jóideje Amerikában dolgozik, legújabb filmjének nincs is magyar címe. Alapvetően egy szüléskor gyermekét elvesztő édesanya féléves gyászát mutatja be a film Vanessa Kirby remek alakításával. Az érdekes azonban az, hogy a filmbéli nő édesanyja szintén magyar származású, aki a Budapesti gettóban született. Egy, a közte és lánya között elhangzó drámai párbeszédből megtudhatjuk, hogy az orvos rajta is elvégezte a lógatós kísérletet, és ő is felemelte a fejét, vagyis életképesnek bizonyult. Lányát bíztatja, hogy emelje fel ő is a fejét és küzdjön az igazáért.

Megrázó volt tíz napon belül három ilyen történetet látni. A halál árnyékában született nők valamennyien életben maradtak, kettő valóságos, egy pedig képzelt alak. Az élet utat tör.

Bimbó úti dalok

A Bimbó utcai lakás nemcsak otthonom volt öt évig, de 2014-től egészen tavaly decemberig forgatási helyszín is, több dalomat is itt forgattam le.

2014 tavaszán - az európai uniós választások előtt - már túl voltam első dalomon, a Trafikdalon. Az uniós választásokra hazánk a "Tiszteletet Európától" szlogennel készült, ami dalra fakasztott. A választás előtti szombaton Angyali-szigeten, fűnyírás közben született a dal. Másnap anyukámat vittem le a Rákóczi Gimnáziumban lévő szavazóhelyiségbe (akkor még első csípőprotézis-műtétje előtt állt), és elhatároztam, hogy a dalt nála fogom leforgatni. Otthon begyakoroltam az okarina-szólamot is, ezért az egészet élő kamerahanggal vettem fel.

Egy év múlva a boltok vasárnapi zárva tartása késztetett újabb dalra. Reggelenként a fürdőszobában alakult ki a szöveg, felvettem hozzá egy kíséretet, végül az énekszólamot szintén élő kamerahanggal felvéve, első éneklésre készült el a dal. Itt nemcsak összeszerkesztettem a felvételt a kísérettel, de vágóképeket is tettem rá, ehhez új videószerkesztő programot kellett kipróbálnom. Ez a dal lett legnagyobb sikerem, a TESCO-dal.

Újabb évet kellett várni egy újabb Bimbó úton rögzített dalra. 2016 februárjában voltak a kockásinges tanártüntetések. Az azóta református püspökké szentelt Balogh Zoltán miniszter kifigurázására készült a Repülj Zoltán, ha lehet című kíséret nélküli dal. Újításként két példányban is megjelenek a filmen és kétszólamban énekelek.

2016 nyarán már sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb mindenért Soros György lesz a hibás. Akkor még nagyon az elején voltak a sorosozásnak, earlybird-ként született meg a Soros a hibás című dalom, szintén előre felvett kísérettel és kamerahanggal. Ez volt első Sorosról készült dalom, melyet még számos másik követett.

2017 tavaszán kirobbant a sörháború. A Heineken Sörgyár névbitorlásért beperelte az erdélyi Csíki Sörgyárat, de Magyarországról erős támogatóra leltek Lázár János és Semjén Zsolt személyében, akik törvényjavaslatot nyújtottak be a Heineken vörös csillagának - mint tiltott önkényuralmi szimbólumnak - a betiltására. Talán mondanom sem kell, hogy a csetepaté megegyezéssel végződött, a törvényjavaslat sem jutott el a szavazásig, a Csíki Sör pedig pont a Bimbó út és a Keleti Károly út sarkán nyitott sörözőt, rajta van a bakancslistánkon, csak múljon el a ragály. Minden esetre a furcsa ügyre a Csiki-csuki sör című dalom emlékeztet. Ezt már előre felvettem, és csak tátogtam a kamerába, többé már nem született kamerahangos dalom.

2017 őszén Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetőjeként kezdett egyre kínosabbá válni zavarba ejtően vicces nyilatkozataival, ezért fontos másik posztot kapott (városfejlesztési megbízott lett, vagy valami ilyesmi). Egy búcsúdalt készítettem a tiszteletére, egy rockballadát. A dalt még 30 évvel korábban, egy akkori szakítás emlékére írtam, csak át kellett hangszerelnem, meg persze a szöveget kellett módosítanom. Ez a Kósa-sirató. Persze Kósának esze ágában sem volt eltűnni a közéletből, de mind a mai napig kicsit elefánt módjára mozog a porcelánboltban.

2018 tavaszán Orbán - egy hónappal a választások előtt - nagy leleplezést tett: 2000 ember, egy egész zsoldoshadsereg dolgozik hazánkban Soros Györgynek, hogy aláássák a rendet. Utóbb persze kiderült, hogy valójában az egész világon dolgozik 2000 ember a Nyílt Társadalom Alapítványnak, vagyis fordítási hiba - meg egy kis rosszindulat - miatt vizionált Orbán egy mindenre elszánt zsoldoshadsereget. Mindenesetre ez jó alkalom volt arra, hogy egy igazi dudanótát, a Soros-zsoldostoborzót elénekeljem.

Két és fél év után tavaly decemberben forgattam újra a Bimbó úti lakásban, mégpedig ugyanazzal a háttérrel, ami a TESCO-dalban is szerepel. Ezúttal egymagam voltam a három királyok, és egy Karácsonyi regős éneket énekeltem három szólamban. Sok minden benne van a 2020-as évből: az Unió vétózása, a CSOK, az Alaptörvény családjogi módosítása, Szájer József botránya, a járvány miatti lélegeztetőgép-özön és az orosz vakcina, a Mészáros és Tiborcz családok gazdagodása.

Hat és fél év alatt ezt a nyolc dalt forgattam a Bimbó úton. De ezek is csak olyanok voltak, mint a többi: nem változtattak semmin sem.

Tell Vilmos a ház sarkán

Biztosan álmodtátok már azt, kedves blogolvasók, hogy egy csoportban vagytok valahol, aztán egyre kevesebben vagytok, végül egyedül maradtok. Ilyesmit élhetett át édesanyám a Bimbó úti lakásban, amelyben 40 évet élt le, az utolsó hét évet egyedül.

A Bimbó úti ház sarkán maga Tell Vilmos egy számszeríjjal a vállán figyeli az utca forgalmát. Állítólag a ház építtetője egy svájci sörgyáros volt, ezért örökítette mag a svájci szabadsághőst. Sajnos nem találtam rá adatot, a házról is csak annyit tudni, hogy az 1910-es évek végén épült. A Dreher sörgyárba betársult svájci Haggenmacher Henrikről nem tudni, hogy építtetett-e házat az egykori Mész utcában (a Bimbó út akkoriban még egyenesen futott fel a hegynek a mai Ady Endre utca nyomvonalán, ezt a szakaszt egészen az Aranka utcáig Mész utcának hívták).

Régi címjegyzékeket bújva abban sem vagyok biztos, hogy a ház lakója volt-e a Meinl Gyula kávé- és teabehozatali vállalat egyik igazgatója, vagy egy szászrégeni fűszerkereskedő, az viszont egészen bizonyos, hogy Iharos Sándor a '70-es években a házban lakott. Iharos a magyar atlétika legnagyobb, és egyben legtragikusabb alakja volt. Abban az időben, amikor közép- és hosszútávfutásban még az európaiak labdába rúghattak, Iharos Sándor 12 világcsúcsot is felállított különböző távokon. Világversenyen viszont sohasem tudott nyerni, márpedig nekünk, magyaroknak csak az számít valamit, aki olimpiai bajnoki címet szerez. Iharos 1996-os haláláról (65 éves volt mindössze) még a Time magazin is megemlékezett.

A Bimbó úti lakásba négyen költöztünk be: anyai nagymamám és szüleim (1981-ben nagymamám 78 éves volt, és többször betegeskedett, ezért az összeköltözés mellett döntöttek) meg én. A nappalin és a hallon kívül pont négy kis szoba van, éppen jó volt nekünk. Szüleim lakásairól és az én lakásaimról már posztoltam korábban.

Nekem 1981, vagyis a beköltözés éve amúgy is mozgalmas évem volt: szakmérnöki diplomát, angol nyelvvizsgát és jogosítványt szereztem, valamint elkezdtem dolgozni a VEIKI-ben. Hamarosan épülni kezdett Lovas úti lakásom, 1986 tavaszán költöztem be, jó volt addig meghúzni magam a mamahotelben.

1986-tól már csak három lakója maradt a lakásnak, mely több felújításon is átesett: cirkófűtést kapott, fel lett újítva a fürdőszoba. Nagymamám Budán két régióban lakott: Óbudán (fiatalasszonyként és idős korában) és a Keleti Károly utca környékén (élete közepén a Budai László utcában és élete végén a Bimbó úton). Még megérte két nagyobb lányom születését, 1995-ben, 92 évesen ment el: rosszul lett, anyukám kórházba vitte, de még aznap meghalt.

Utolsó fényképem nagymamámról, amelyik a Bimbó úton készült.
1993-ban Borival (Mellette anyukám)

Apám 2010-11 környékén lett komolyabban beteg, addig még kórházban sem volt, legalább is az én életemben. Betegségéig még minden nap bejárt az Országos Szövetkezeti Tanácsban lévő irodájába, szervezett, cikkeket írogatott, önéletrajzi regényt írt. Egészségi állapotának romlása után már megszűnt ez a napi elfoglaltsága, és a telekre járás is egy re inkább a nehezére esett. 2010-ben otthonában kapta meg a szövetkezeti emlékérmet:

2010 július: apám az éremmel és az oklevéllel.

2013-ban, már a 92. életévét betöltve halt meg: a mentők kórházba vitték, de már a mentőben elhunyt.

2011 augusztusában, 90. születésnapján

Édesanyám úgy élt hét évig egyedül a lakásban, hogy egyedül gondoskodott magáról, és hévvel járt ki a szentendrei telkünkre. Csak második csípőprotézis-műtétje után, 2019 nyarától járt hozzá minden nap napi négy órát gondozónő, de ez 2020 tavaszán, a járvány első hullámakor abbamaradt, innentől én jártam fel édesanyámhoz. Ősztől heti háromszor négy órát volt vele segítő, egészen decemberi válltöréséig.

Igazi csajos kép 2019-ből: anyám lányával, két unokájával
és két dédunokájával

Utolsó hónapját már vele töltöttük: az ünnepek alatt nálunk volt, januárban pedig nővérem gondoskodott róla. 92. életévében otthonában érte a halál.

2020. novemberében, 91. születésnapján

A Bimbó úti lakás egykori lakói közül már csak én vagyok életben. Nagymamám (1903 - 1995), apám (1921 - 2013) és anyám (1929 - 2021) mind 92. évükben, vagy azt betöltve haltak meg, és nem kórházi magányban, hanem otthon, családi körben. Ha valami, akkor ez optimizmussal kell, hogy eltöltsön.

Nyelvészkedjünk

 Orbán Viktor miniszterelnök egyik péntek reggeli rádióinterjújában a következőt mondta: 

„Én a múlt mellett fontosnak tartom, hogy hajlékony maradjon a magyar nyelv, erre kevés figyelmet fordítunk. Nagyon sok újítás érkezik az életünkbe a számítástechnika okán is meg az új, egyéb technológiák miatt. Ha ezeket nem tudja a magyar nyelv jól leírni, pontosan értelmezni, és kifejezni, akkor egy maradi, megcsontosodott nyelvvé válik a mi nyelvünk. Tehát fontos, hogy folyamatosan hajlékony állapotban tartsuk és megújítsuk. Ebben szerintem most nem állunk túl jól, vagy legalábbis hiányzik az összefogott munka, amely azzal próbálkozna, hogy a XXI. században is használhatóvá, hajlékonnyá tegye a nyelvünket. Majd a következő ciklusban talán erre több időnk lesz.”

Különös apropót adott ennek az egyébként meglepő miniszterelnöki bejelentésnek, hogy épp most olvastam el egy karácsonyra kapott könyvemet, Nádasdy Ádámtól a Milyen nyelv a magyar című kötetet.

Nádasdy Ádám édesapja az a Nádasdy Kálmán opera-, színházi és filmrendező volt, akinek például Erkel Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak mai szövegét köszönhetjük, mert az eredeti, Egressy Béni-féle librettó hemzsegett a prozódiai hibáktól, ezenkívül számos külföldi opera magyar szövege fűződik a nevéhez. De például Nádasdy Kálmán rendezte a Ludas Matyi és a Föltámadott a tenger című filmeket is.

Fia, Ádám nyelvészként, műfordítóként (számos Shakespeare-drámát fordított újra), íróként és költőként jeleskedik, 2020-ban a Jól láthatóan lógok itt című verseskötetével elnyerte az Aegon-díjat.

Orbán kijelentése mögött szerintem egy újabb, az akadémiai hálózattól független, a kormány kegyelemkenyerén élő intézet, egy nyelvészet intézet létrehozásának gondolata rejtőzik. A miniszterelnök által vizionált nyelvromlásról Nádasdynak egyértelműen az a véleménye, hogy az tudománytalan tévhit: "A "nyelvromláshoz" azt kéne kimutatni, hogy a változások egy része (vagy mindegyike?) káros, hogy az újonnan létrejött forma rosszabb, mint az előző. Ám objektív eszközökkel ilyesmi nem állapítható meg. Nem mondhatjuk, hogy a Madáchtól máig bekövetkezett változások romlást jelentenének...Az persze érdekes, hogy e változásokat mennyire különbözőképpen ítéli meg a művelt közízlés: némelyiket csúnyának, sőt helytelennek tartja. Ennek azonban nyelven kívüli, társadalmi okai vannak..."

Anyósom aktív korában magyartanár volt, gyakran hallgatott nyelvművelő műsorokat, és rettentően felháborodott azon a megengedő nyelvészeti iskolán, amelyhez Nádasdy is tartozik. A "maga aztat nem tudhassa, hogy én mire volnák képes" mondat annak ellenére, hogy a művelt fülnek borzalmasan hangzik, egy jól formált magyar mondat, és milliók beszélnek így. Kommunikációs értelemben jelentése egyértelmű és világos. Nádasdy szerint a fenti vulgarizmus nem tévesztendő össze a pongyolasággal, hiszen a vulgáris beszélő lehet összeszedett, fegyelmezett és megfontolt, csak neki éppen ilyen a nyelvváltozata.

A finnugor nyelvrokonság mostanság divatos tagadásáról Nádasdynak elég sarkos véleménye van: "A nem-szakember észrevételei, kritériumai nem mérvadóak. A nem-szakember elsősorban a szókincset látja, hogy a "szakáll" törökül "sakal", az "alma" törökül "elma", és azt képzeli, hogy a magyar meg a török egymással rokonságban állnak. Pedig nem. A szókincs cserélődése, importja az az életmóddal, vallással függ össze - ezek a nyelven kívüli tényezők...A nyelvésznek kötelessége szembeállítani a nyelvészet eredményeit a magyar történelmi tudattal, nemzeti hagyománnyal - ahogy Sándor Klára nyelvész szépen megfogalmazta: a rénszarvast a csodaszarvassal."

"Az tehát nem biztos, hogy a Vereckénél bejött magyarok testileg finnugorok voltak; az viszont biztos, hogy egy finnugor nyelvet beszéltek: a magyart. Mivel pedig nyelvet a levegőből szedni nem lehet, csak valakitől megtanulni (akár az anyánktól, akár a szomszédainktól), a nyelvészet annyit bizonyít, hogy a magyarok a honfoglalás előtt szoros kapcsolatban álltak a finnugorokkal - akár oly módon, hogy maguk is azok voltak (ez a kézenfekvő megoldás), akár oly módon, hogy valamiért eltanulták a finnugorok nyelvét."

A magyar nyelv eredete. Kattints rá!

A műkedvelő nyelvészet elrettentő példájául a szerző a Czuczor-Fogarasi féle etimológiai szótárt, A magyar nyelv szótárát hozza fel. A 19. század második felében még nem alakult ki a modern nyelvészet módszertana, a szerzők megérzésből próbálták magyarázni a szavak eredetét, például a "szabadság" szót a "szab" szóból levezetni (ami egyébként szláv eredetű szó).

A szerző megállapítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magyar nem kis nyelv, hiszen 13 millió beszélővel Európában a 12. helyen áll. Az izlandit például mindössze 360 ezren beszélik. A magyarnak alig vannak érdemleges nyelvváltozatai, vagyis a nyelvjárások egymástól és a köznyelvtől kevéssé térnek el, megértési nehézséget alig okoznak. Minden ötödik beszélő az ország határain kívül él, ezért a magyar nyelv a magyarság identitásának legerősebb kifejezője. Keserűen gondolok arra, hogy két évvel ezelőtt Reguly Antal, a finnugrisztika úttörője, észak Kőrösi Csomája születésének századik évfordulójáról alig emlékeztünk meg, mert a kurzusnyelvészetnek nem tetszik a "halszagú rokonság". Ezért érdemes néha igazi nyelvész könyvét olvasni.

Vakcina-vacila

 Oltatni vagy nem oltatni? - erről beszél ma mindenki. Mert hogy az amerikai az jöhet, de a kínairól szó sem lehet. Meg majd ha választani lehet. Meg majd ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyja. De különben is Európa csak tötyörög. Szerencsétlenkedik.

Oké, tegyük fel, hogy választani lehet. Ki mi alapján választ? Az amerikai jó, még az angol is elmegy, de a kínai vagy az orosz az szar? Mit mond a fodrász vagy a zöldséges a piacon? Elhiszed-e a magyar szakemberek véleményét?

Nézzük meg egy kicsit, hogyan is van az Európai Unióban a COVID-19 elleni védőoltás. Ebből a hivatalos cikkből megtudhatjuk, hogy jelenleg hat vakcinagyártóval kötött megállapodást az Unió:

• AstraZeneca - 2. generációs
• Sanofi-GSK
• Janssen - 2- generációs
• BioNtech-Pfizer - 3. generációs
• CureVac
• Moderna - 3. generációs

Az EU cikkéből megtudhatjuk, hogy amely vakcinagyártókkal az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat, azokkal a tagállamok nem tárgyalhatnak külön-külön:

"A tagállamok abban is megállapodtak, hogy az Európai Bizottság által vezetett közös tárgyalások mellett nem tárgyalnak külön-külön, netán egymást túllicitálva a közös vakcinabeszerzésbe bevont gyártókkal. Ez biztosítja, hogy az oltóanyagok mindenhol egységesen, lakosságalapú elosztási kulcs szerint álljanak rendelkezésre, és például a kisebb tagállamok se szenvedjenek hátrányt a nagyobb, jelentősebb mennyiségeket megrendelni képes országokkal szemben. Azonban semmi nem tiltja, hogy egy tagállam külön tárgyaljon olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki a közös beszerzési program, és adott esetben saját hatáskörben – és saját felelősségére – adjon ki ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt egy ilyen oltóanyag alkalmazására."

A közös EU-s vakcinákból minden ország egyenlően, az igényelt mennyiség arányában elosztva ütemesen kap. Valamely ország csak úgy juthat előnyhöz, ha olyan vakcinagyártókkal állapodik meg, melyekkel az EU nem tárgyal. Orbán mindenképpen előnyhöz akar jutni, ő akar a koronavírus elleni harc győztese lenni, ezért olyan vakcinaforrások után kellett néznie, melyekkel az EU nem tárgyal. Így jutottak el az orosz és kínai vakcinákhoz:

• Szputnyik V. (orosz) - 2. generációs
• Sinopharm (kínai) - 1. generációs

De mit is jelentenek a vakcina-generációk?

• 1. generációs: Inaktivált (legyengített vagy elpusztított) SarsCov2 vírust tartalmazó vakcina. Tulajdonképpen ez a vakcináció legősibb módszere.
• 2. generációs: Adenovírus-alapú vektorvakcina: egy emberre ártalmatlan vírus génállományába beépítik a koronavírus génjét.
• 3. generációs: A magyar Karikó Katalin ötletén alapuló mRNS vakcináció: génbázisú oltóanyag, ahol egy RNS vagy DNS molekula csak a koronavírus tüskefehérjéjének előállításához szükséges kódot hordozza: a szervezet maga állítja elő a tüskefehérjét, és nyomban ellenanyagot is termel ellene.

Mi alapján döntünk? 1. generációs elavult, 3. generációs korszerű? 1. generációs már bevált, 3. generációs még rizikós? Nyugat jó, kelet rossz? EU-s engedély jó, magyar engedély rossz? És ha választhatunk, az mit jelent? Addig várunk az oltással, míg az igényelt vakcina rendelkezésre nem áll? Vagy a kedvünkért azt a vakcinát veszik le a polcról, amelyiket kérjük, mint egy szupermarketben? Mindezt ingyen? Ha pedig az állam dönt, hogy ki milyen vakcinát kapjon, mi alapján dönt? Fideszesnek amerikai, libernyáknak kínai? Orbán melyiket kapja majd?

Ha a kormány eleget tesz az ellenzék azon követelésének, hogy csak az EMA által engedélyezett vakcinát szabad használni, akkor már csak az EU által kiszabott ránk eső kvótát kaphatjuk meg az engedélyezett vakcinából, elvész az előny hogy gyorsabban oltsuk át a lakosságot, mint más EU-s országok.

Magam megértem Orbán igyekezetét, hogy a kvótán felül is szerezzen oltóanyagot. De vajon sikerül-e bizalmat támasztani a keleti vakcinákkal szemben? Nem tudom. 60 év feletti vagyok, közeledek a 65-höz, krónikus betegséggel. Regisztráltam oltásra, hamarosan sor kerül rám. Korábban egyetlen védőoltásnál sem nézegettem, milyen vakcinát kapok, ki a gyártója, mi a hatásmechanizmusa. Választani sohasem lehetett. Most miért félnék?

 

PS-2021.01.29.

A ma reggeli Orbán-interjúban a miniszterelnök bejelentette, hogy őt kínai vakcinával fogják beoltani. Orbán kemény csávó, azt akarta mutatni, hogy nem kell félni a kínaitól. De ez egyben azt is jelenti, hogy van választási lehetőség. Orbánnak legalább is...