Parlament

Parlament

2021. február 10., szerda

Az élet utat tör

Van úgy néha, hogy szinte pontosan ugyanaz a történet köszön vissza rövid időn belül megnézett három filmből is. Időnként redőt vet a valószínűség szövete, és a gyűrődések furcsa egybeeséseket produkálnak.

A holokauszt-emléknap alkalmából két filmet is megnéztünk. A Born in Auschwitz (Születési helye Auschwitz) a méltán híres On the Spot riporter-páros, Cseke Eszter és S. Takács András alkotása. A film egy család négy generációjáról szól. A dédmamát Sárospatakról Auschwitzba hurcolják, férjétől Mengele már a bejáratnál elválasztja az akkor már várandós nőt. Titokban, rendkívül rossz körülmények között szüli meg lányát, de a tábori orvos tesztet végez rajta: lábánál fogva lógatja a csöppséget, ha felemeli a fejét, életképes. Nos, ez az "életképes" baba még egyéves korában is csak három kiló, de anyjával visszatérnek Sárospatakra, ahol az anya egy hasonló auschwitzi traumát átélt férfivel összeházasodik, és boldog család lehetnének, de az '56-ban újraéledő antiszemitizmus nyomán a férfit a szíve elviszi, anya és lánya Budapestre költöznek.

Még a dédmamát is látjuk archív családi videóról, a nagymama, az anya és tinédzser gyerekei még élnek,  Kanadában van az otthonuk. A film a négy generáción - a ki nem mondott szavak ellenére - végighúzódó traumát, a minden generációban újra meg újra felbukkanó szorongásokat elemzi.

A 444 forgatta le a Gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmet a XII. kerületi Turul-szoborról, amely hivatalosan a második világháború áldozatainak emlékműve, sok-sok névvel az oldalán.

Az alapsztori lényege, hogy az emlékműre a szadista kegyetlenkedéseikről elhíresült "Tizenkétker" nyilascsoport néhány tagjának a neve is felkerült, többek között Pokorni Zoltán, a kerület jelenlegi polgármestere nagyapjának neve is. Pokorni József maga is részt vett azokban a gonosztettekben, melyekről részletesen lehet olvasni Zoltán Gábor Orgia című regényében is, amelyről korábban már posztoltam. A regényben és a filmben is szerepel Bokorné Szegő Hanna, akit férjével együtt a nyilasok bevisznek a pártházba, a férjet agyonverik, a nő már nyolcadik hónapos terhes, ezért őt nem bántják, de végig kell néznie a többi nő kínzását. Végül őt átkísérték a gettóba, ahol szintén borzalmas körülmények között szülte meg leányát. (Később aztán újból férjhez ment Bokor Péter rendezőhöz, akinek többek a Századunk című remek televíziós dokumentumsorozatot köszönhetjük).

A minap Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjét néztük meg a Netflixről. A Fehér isten és a Jupiter holdja rendezője már jóideje Amerikában dolgozik, legújabb filmjének nincs is magyar címe. Alapvetően egy szüléskor gyermekét elvesztő édesanya féléves gyászát mutatja be a film Vanessa Kirby remek alakításával. Az érdekes azonban az, hogy a filmbéli nő édesanyja szintén magyar származású, aki a Budapesti gettóban született. Egy, a közte és lánya között elhangzó drámai párbeszédből megtudhatjuk, hogy az orvos rajta is elvégezte a lógatós kísérletet, és ő is felemelte a fejét, vagyis életképesnek bizonyult. Lányát bíztatja, hogy emelje fel ő is a fejét és küzdjön az igazáért.

Megrázó volt tíz napon belül három ilyen történetet látni. A halál árnyékában született nők valamennyien életben maradtak, kettő valóságos, egy pedig képzelt alak. Az élet utat tör.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése