Lakásaim

Pontosan 10 évvel ezelőtt, Magyarország legbrutálisabb bankrablásának napján vettük át jelenlegi lakásunkat. Csak egy hónap múlva költöztünk be, kihasználva, hogy gyerekeink iskolai kiránduláson vannak.
A lakást 2002-ben a nagy lakásépítési boom idején vásároltuk, amikor mind a lakásárak, mind az államilag támogatott kölcsön olcsó volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy visszaemlékezzem azokra a lakásokra, melyekben legalább fél évet laktam.

Budapest V. ker. Zoltán (akkor Belojannisz) utca
1956-1959

A képen látható házban láttam meg a világot. Mindössze néhány emlékképem van erről a másfél szobás, első emeleti alkóvos és erkélyes lakásról. Körfolyosós volt, főlépcsőházzal és cselédlépcsővel. A kapuban két nagy kerékvető kő volt. Itt éltem át az '56-os forradalmat, az utcán állítólag lőttek, ezért csak az udvari fronton lehetett tartózkodni. A Kossuth téri vérengzés előtt pár perccel anyám még a tér környékén volt, hogy nekem tápszert vegyen, de idejében hazaért.
Nővérem még emlékszik arra a harckocsira is, ami hónapokig a sarkon állt. Mielőtt elköltöztünk, apám azt mondta, hogy búcsúzzak el a lakástól, ezért én beköszöntem minden helyiségbe (erre tisztán emlékszem).

Budapest II. ker. Zsigmond tér
1959-1981

A Zsigmond téri házban laktam a legtöbbet, 22 évet. Ehhez a körfolyosós házhoz fűződik gyermekkorom és ifjúságom. Ma is ugyanolyan ütött-kopott, mint 50 éve, de a Radelkisz Műszeripari Szövetkezet helyén MKB bankfiók, az italbolt helyén kínai étterem van, a közért pedig régen bezárt, nem találnak rá bérlőt. A lakás két nagy szobából állt, melyből az egyiket egy szekrényfallal elválasztva lett nekem és nővéremnek külön "szobája". Egész gyermekkorom a környékhez kötődik, az utca túloldalán volt az iskola, pár utcasarokra jártam zongoraórára, egy villamosmegállónyira volt a Császár, ahová először úszni, később öttusázni jártam. Nemcsak általános iskolai és középiskolai éveimet, de 6 egyetemi évet is itt húztam le.

Debrecen, Bocskai laktanya
1974

11 hónapos katonai szolgálatom első négy és utolsó egy hónapját ebben a patinás laktanyában töltöttem, a képen a T-század épülete látható, mely jelenleg az adóhivatal megyei kirendeltsége. Lokátoros század voltunk, három középiskolai osztálytársammal szolgáltam itt.

Molnaszecsőd, rádiólokátoros laktanya
1975

A képen látható romos épület 1975-ben az ország egyik legkorszerűbb rádiólokátoros laktanyája volt. A radarok közül az egyik Münchenig is ellátott, és a Műszaki Egyetemről jártak hozzá szakemberek módosítgatni az elektronikáját, hogy még messzibbre lásson. Budapest elég messze volt, sokat vonatoztam és autóstoppoltam. Itt is velem volt egyik gimnáziumi osztálytársam, akivel pont egy hete biliárdoztam.

Budapest II. ker. Bimbó út
1981-1986

Azért költöztünk Dreher Antal sörgyáros által építtetett ház második emeleti lakásába, mert szüleim összeköltöztek a nagymamámmal. Az egy hallból, egy nappaliból és három kisszobából álló lakásban végre egy rendes saját szobám lett. Mindössze 5 évet laktam itt, de szüleim még mindig ebben a lakásban élnek immár 31 éve. Nekem első munkáséveim kötődnek ehhez a lakáshoz.

Budapest I. ker. Lovas (akkor Sziklai Sándor) utca
1986-2002

A Lovas úti lakás volt első önálló otthonom. A Váralja-Víziváros Lakásszövetkezet építette, melynek tagjai szövetkezeti dolgozók ill. azok hozzátartozói voltak. Én apám révén kerültem a szövetkezetbe. Az építést a kezdetektől követtem, sőt, dolgoztam is az építkezésen, akárcsak többi szomszédom, így Németh Miklós későbbi miniszterelnök. Németh Miklós másfél éves hivatali ideje alatt végig ebben a házban lakott, a biztonsági őr a lépcsőházban egy íróasztal mögött ült, kétóránként váltották.
A Lovas úti lakásba vittem Katit, itt született Bori és Orsi. Mikor elköltöztünk, lányaim egy búcsúlevelet írtak a lakáshoz és eldugták a radiátor mögött. Az új lakó megtalálta és nagyon meghatódott tőle.

Budapest I. ker. Zsolt utca
2002-?

Nagyon szerettünk a Lovas úton lakni, de kinőttük a lakást és még nem tettünk le egy harmadik csemetéről. Csillaghegyen egy épülő lakóparkban kinéztünk egy ötszobás sorházat, már meg is beszéltük a szerződéskötés időpontját az ügyvéddel, amikor egy csillaghegyi osztálytársam, aki egyébként nagyon szereti lakóhelyét, azt javasolta, hogy ne költözzek ki az I. kerületből. Lemondtam az ügyvédet és a kerületben kezdtünk lakást keresni. A Zsolt-udvarban rástartoltunk egy ötszobás lakásra, de azt elvitték előlünk. Jelenlegi négyszobás lakásunk végül is kompromisszum eredménye, de 10 év alatt nagyon megszerettük. Itt született Petra, és hosszú ideig nemcsak a gyerekek iskolái, a háziorvos, a zeneiskola kötött ide, de a munkahelyem is a Naphegyen volt. Többnyire gyalog jártam dolgozni. Sajnos egy éve autóval járok a munkahelyemre, de minden tekintetben tősgyökeres naphegyinek tekintem magam, és Máraival együtt mondom: Budán lakni világnézet.