Szent Jobb

Tegnap állítólag minden idők legnagyobb szabású Szent István-napi rendezvénysorozata volt az országban (mi ebből nem sokat láttunk, mert egy nagyon kedélyes bográcsolós családi összejövetelt tartottunk Angyali-szigeten). Nem volt véletlen ez a nagy csinnadratta: 250 évvel ezelőtt tért vissza magyar földre a Szent Jobb, és ekkor, vagyis 1771-ben rendelte el Mária Terézia augusztus 20-ának, első királyunk szentté avatása évfordulójának megünneplését.

De a királyi ereklyéje története legalább annyira kalandos, mint a Szent Korona története, amiről az év elején már posztoltam.

István király 1038-ban bekövetkezett halálát követően vérzivataros évek jöttek a magyar történelemben (mikor nem?), ezért a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika márvány szarkofágjából a holttestet a káptalan kiemelte és a templom alatti sírkamrában rejtette el.

Így nézett ki a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika

A bazilika egyébként a 17. század elején semmisült meg, a helyén, az egykori királyi temetkezési helynél évtizedek óta próbálnak méltó nemzeti emlékhelyet kialakítani, mindeddig sikertelenül. De kanyarodjunk vissza királyunk holttestéhez: A korpusz áttelepítésekor választották le a csodás módon mumifikálódott jobbkezet a testről, és először a bazilika kincstárában helyezték el, majd az egykori kincstárőr, Merkur bihari birtokára vitette. 1083-ban, István szentté avatásakor (az akkor még nem Szent) László lovagkirály felkeresete Merkurt, de büntetés helyett egy apátságot létesített a birtokon, a jelenleg Romániához tartozó Szentjobbon, és vagy négy évszázadon keresztül itt őrizték az ereklyét.

Szentjobb vára egy korabeli metszeten

Az egykori apátság helyén pát évtizede még voltak kőmaradványok, mára azonban semmi sem maradt belőle. A török hódoltság idején - hosszú hányattatás után - a Szent Jobb a raguzai (ma Dubrovnik) Domonkos-rendi kolostorba került.

A raguzai kolostor udvara és kerengője

Na, hosszas diplomáciai egyezkedések után innen szerezte vissza Mária Terézia 1771-ben az ereklyét az ő hű magyarjainak (vitam et sanguinem), mely bécsi pihenő közbeiktatása után júliusban került elhelyezésre az angolkisasszonyok zárdájában (a zárda ugyanis korábban szintén a domonkosoké volt).

A Váci utcai épület korabeli fotón

Később az ereklye Esztergomba, majd a 20 század elején a budavári Zsigmond-kápolnába került, és itt őrizték 1945-ig.

A kápolna belseje korabeli fotón

1938-ban, a Budapesten megrendezett Eucharisztikus Világtalálkozó után indult el a Szent Jobb első, három évig tartó országjárására. Különvonatot építettek számára, az ún. Aranyvonatot, amely a háborúban megsemmisült, de fotók alapján tavaly újra megépítették, és az idei parádé egyik főszereplője volt.

Az Aranyvonat díszkocsija

Mivel az országjárás idejére esett a két Bécsi Döntés, így a Szent Jobb eljuthatott a Felvidékre és Nagyváradra is. Aki látta a Veri az ördög a feleségét című magyar filmet (az egyik legjobb augusztus 20-ról szóló film evör), az emlékezhet a mozdonyvezető nagyapára, akinek élete legnagyobb élménye az, hogy ő vezethette az Aranyvonatot.

1944-ig az augusztus 20-i könyörgő körmenetet a Budai Várban tartották. 1944-ben a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt Ausztriába menekítették, de ezt az amerikaiak - ellentétben a koronával - visszaszolgáltatták a magyaroknak, így már 1945 augusztus 20-án meg lehetett tartani a hagyományos Szent Jobb-körmenetet. A Szent Jobb újra visszakerült az angolkisasszonyokhoz, de nem sokáig: 1950-ben Rákosiék felszámolták az apácarendeket, betiltották a Szent István-napi körmenetet, a Szent Jobb a Szent István bazilika páncéltermébe került újabb három és fél évtizednyi tetszhalott állapotba.

Budapesti Szent István bazilika

1987-ben (a lakitelki sátorverés évében) Paskai László Bíboros létrehozta a Szent István bazilika Szent Jobb kápolnáját, és itt helyezte el az ereklyét. 1988-ban (Kádár János és az MSZMP régi dinoszauruszainak leváltása évében) a Szent Jobb elindult második országjárására, bejárván az ország érseki és püspöki székhelyeit, 1989-ben (Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének és a berlini fal leomlásának évében) pedig négy évtized után ismét volt Szent István-napi könyörgő körmenet az ereklye körbehordozásával.

Érdemes a közelmúlt néhány fontosabb augusztus 20-ájáról is megemlékezni. 20 évvel ezelőtt, szintén egy évvel a parlamenti választások előtt a Fidesz a Szent Koronát úsztatta a Dunán. A rá következő évben elvesztették a választást, de a tűzijátékot az árvíz miatt nem lehetett megtartani. 15 évvel ezelőtt halálos áldozatokkal is járó időjárási katasztrófába torkollott a tűzijáték (és utána nem sokkal kiszivárgott az őszödi beszéd), tíz évvel ezelőtt pedig lényegében az utolsó alkotmányünnepünk volt, hiszen a következő évben már hatályba lépett az új Alaptörvény.

 

PS.

Augusztus 21-én megnéztük az Aranyvonatot az Alkotmány utcában, és döbbenten tapasztaltuk, hogy a belsejében egy Szent Korona másolat volt. Na, pont ez az, amit az Aranyvonat sohasem szállított: a Szent Koronát.