Augusztus 20. környékén valószínűleg már évszázadok óta az új kenyeret ünnepeljük, Szent István kultusza csak 1771-től kezdődött, amikor Mária Teréziának sikerült Ragúzából hazahozatni első szent királyunk ereklyéit. Hivatalosan először pontosan 120 éve, 1891-ben ünnepeltük augusztus 20.-át, mely első királyunk szenté avatásának évfordulója (1083-ban VII. Gergely pápa engedélyével egy másik szent királyunk, I. László végezte a szertartást).
A két világháború között már nagyjából kialakultak a jelenlegi ünnepi hagyományok, a Szent Jobb-körmenet és az esti tűzijáték. Az 1948-as körmenetet Mindszenty József hercegprímás vezette és vagy félmillióan vettek rajta részt. Után több mint 40 évig, 1989-ig nem volt Szent Jobb-körmenet.
A Rákosi-rendszer az ünnepnek új tartalmat adott: megtartván az új kenyér ünnepét, az 1949-es ún. Buharin-féle alkotmányt is augusztus 20.-án léptették hatályba, így lett augusztus 20. az alkotmány ünnepe. Mivel a rendszerváltáskor a régi alkotmányt csak módosították (elég alaposan), és 2011. december 31-ig még ez az alkotmány van hatályban, elmondhatjuk, hogy az idei volt az utolsó alkotmány-ünnep.
Bár egy ideje az új kenyér szimbóluma mellett megint csak Szent Istvánt és az államalapítást emlegetik, a régi generációba az alkotmányünnep mélyen beivódott. Idén Albert Flóriánt is kitüntették a Köztársasági Érdemrenddel, és ő úgy nyilatkozott a televíziónak, hogy különösen megtisztelő, hogy alkotmányunk ünnepén vehette át ezt a magas kitüntetést. Ma Gödöllőről hazafelé jövet Kistarcsán is ez a tábla volt kitéve: Alkotmány - Új kenyér - Augusztus 20.
Néztem az országzászló felvonásának közvetítését a tévében. Most már nem azt mondták, hogy "a Magyar Köztársaság lobogójának tisztelegj!", hanem: "Magyarország lobogójának tisztelegj!". Pedig az új
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése