A negyedik kétharmad után a Fidesznek megjött az alkotmányozó kedve, két hónapon belül kétszer is hozzányúltak "gránátszilánkságú" alaptörvényünkhöz. Előtte 2020 decemberében, nem sokkal Szájer József lebukása után tették bele az Alaptörvény kilencedik módosításába: "Az anya nő, az apa férfi".
Emlékszem, milyen sokan vették komolyan a NER-ből, hogy most tényleg sikerült valami véglegeset, valami maradandót alkotni. Szegény Kerényi Imre, akinek az Alaptörvény promótálása volt a feladata, mindent megtett:
- Neves magyar képzőművészek meghívásával a magyar történelem egy-egy korszakát festette meg, és ezek, valamint korábbi történelmi festményeink felhasználásával díszkiadás készült az Alaptörvényből.
- Elrendelte, hogy minden önkormányzatnál létesüljön Alaptörvény Asztala, amely mellé a választópolgár leülve elolvashatja az Alaptörvényt, és saját maga számára ingyenes, Kövér László által dedikált példányt rendelhet.
- Az elballagó diákok is kaptak egy-egy példányt az Alaptörvényből.
Nem sejthette, hogy 11 év alatt 11-szer fogják módosítani. A 10. módosításról már korábban posztoltam, a július 19-én kihirdetett 11. módosításról azonban még nem (nem mintha feltett szándékomban állna, hogy mostantól minden alaptörvénymódosításról posztolni fogok).
A módosítás alapvetően két témával foglalkozik: Egyrészt a jövőben egy napon kerülnek megtartása az önkormányzati és az európai parlamenti választások, másrészt a megyéket a jövőben vármegyéknek kell nevezni (a megyei kormánymegbízottakat pedig főispánnak, de erről nem az alaptörvény, hanem külön törvény rendelkezik). Mind a két módosítás vet fel aggályokat:
- Egy országos választás megtartása valóban nagyon sokba kerül, de egészen másfajta mozgósítás kell egy európai szintű törvényhozó testületbe történő képviselő-delegáláshoz, mint egy helyi végrehajtó testületbe történő képviselőválasztáshoz. Ráadásul pont az alaptörvény-módosítás elfogadásának napján az Országgyűlés egy olyan határozatot fogadott el, hogy a magyar kormány képviselje azt az álláspontot, hogy ne a választópolgárok válasszák meg az európai parlamenti képviselőket, hanem azokat az országgyűlés delegálja. Nyilván a Fidesznek nem tetszik, hogy mindenféle ellenzéki "senkiházik" képviselők, bizottsági tagok vagy elnökök, esetleg jelentéstevők az Európai Parlamentben. Egy kétharmados országgyűlés nyilván csak fideszes képviselőket delegálna. De ha átmenne a magyar kormány javaslata (nem hiszem), akkor nem teljesen értem az alaptörvény-módosítást: akkor mivel tartanák egy időben az önkormányzati választásokat.
- A vármegye és főispán szó sokakban bizonyosan dicső történelmi múltunkat idézi fel, de másokban negatív konnotációt kelt: a Horthy-korszak darutollas-árvalányhajas-szolgabírós-dereses-sírvavigadós időszakát. Gyakran úgy érzem, hogy a Fidesz nem egyszerűen érzéketlen ezekre a konnotációkra, hanem egyenesen provokál vele: sivalkodjanak csak a libernyákok. Az a bajotok a turullal, hogy Horthy alatt fasiszta szimbólum volt? Kit érdekel, ha magyarságunk ősi szimbóluma! Nem véletlen, hogy mostanra az Alapjogokért Központ, élén a fasiszta Szánthó Miklóssal lett Orbán legfőbb szellemi Hinterlandja.
Kérem, hogy hallgassátok megértéssel:
---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése