Chipháború

Putyin elnök gondterhelten ráncolta homlokát. Hát már Viktorban is csalódnom kellett - sóhajtotta. Nincs más választásom, be kell vetni az Overkillt.

A légi és szárazföldi erők egyesített főparancsnoka, egy ötcsillagos tábornok egy vörösesbarna műbőr táskát tett az elnök elé, olyasfélét, mint a '70-es évek diplomatatáskái. A tábornok nyakában lógott egy kulcs, Putyin nyakában fityegett a másik. A két kulcsot a zárba illesztve és egyszerre elforgatva felnyílt a táska, melyben mindössze egy fémdoboz volt, a tetején egy átlátszó védőkupakkal fedett vörös gomb. Az elnök feltörte a kupakot és némi hezitálás után egy határozott mozdulattal megnyomta a gombot. A folyamat beindult, már nem áll hatalmamban megállítani - mondta a tábornoknak.

Biden ebéd utáni szunyókálását az Oval Office vörös telefonjának agresszív csörgése szakította meg. A vonal végén a nemzetbiztonsági főtanácsadó izgatott hangját hallotta: Elnök úr, az oroszok aktiválták az Overkillt! Mi ilyenkor a protokoll? - kérdezte a még mindig kissé kótyagos Biden. Azonnali hatállyal indítanunk kell az Armageddon folyamatot, sietek Önhöz a vezérlő konzollal.

Egy tablet-méretű érintőképernyővel lépett a főtanácsadó az elnöki irodába és az elnök elé tette. Mi is a jelszó? - kérdezte Biden. A főtanácsadó rosszallóan csóválta a fejét: Hát a legkisebb unokája keresztneve, elnök úr. Az elnök belépett a rendszerbe és a képernyő közepén megjelenő halálfej-ikont egy határozott mozdulattal jobbfelé húzta. "Armageddon activated!" jelent meg a képernyőn.

Egy kis európai ország fővárosában, Budapesten furcsa dolgok kezdtek történni. Mindazok, akiket Szputnyik vakcinával oltottak be, furcsa, alvajáró szerű állapotban ellepték az utcákat. Zombiszerű mozgással azokat az embertársaikat keresték, akiket a szemük előtt megjelenő vörös célkereszt megjelölt. Mindannyian valami korábban soha nem érzett földöntúli erőt éreztek izmaikban, és leküzdhetetlen vágyat, hogy a megjelölt embertársaik nyakát kitörjék.

De megindultak a Pfizer vakcinával oltottak is, furcsa módon az ő szemük előtt is megjelent egy célkereszt, és ők is érezték az ellenállhatatlan ölési vágyat. És bekövetkezett az összecsapás, a szputnyikosok és a pfizeresek ádáz küzdelme. Hamarosan vértől lett iszamós a Nagykörút, az új labdarúgó stadionok zöld gyepszőnyege, a gyárak, kórházak, iskolák termei és folyosói. Mindössze néhány órát tartott a zombiőrjöngés, Budapest utcáit Szputnyikkal és Pfizerrel oltottak tetemei borították el.

Hszi elnök békésen kortyolgatta teáját az elnöki palota erkélyén, amikor megcsörrent Huawei telefonja. Ezt a számot csak a hadsereg főparancsnoka ismeri. Mi olyan fontos, hű tábornokom? - kérdezte az elnök. Az oroszok aktiválták az Overkillt, az amerikaiak pedig az Armageddont. Végigfutott a folyamat? - kérdezte Hszi elnök. Igenis, elnök úr, minden orosz és amerikai alvó ügynök halott, pár óra alatt likvidálták egymást. Azt hiszem, lassan mi is elindíthatjuk a Mennyei Boldogság akciót. Szerintem is itt az ideje, tábornok, hozhatja a Selyemlótuszt.

A Selyemlótusz egy speciális kínai technológián alapuló vezérlő szerkezet volt, mely a kínai elnök hangmintája, írisz-mintázata és a kilélegzett levegőből vett DNS-minta alapján azonosította az elnöki parancsot és aktiválta a Sinopharm vakcinákba rejtett chipeket, így a világ minden Sinpharmmal beoltott embere, potenciális kínai alvó ügynök életre kelt. Megindultak, és szerte a világon elfoglalták az összes üzleti, kormányzati és média-pozíciót. A világon megszűnt a háborúskodás. Kína megnyerte azt a chipháborút, melyet egy három évvel korábban kifejlesztett vírussal indítottak el. Jól tudták, hogy az oroszok és az amerikaiak csak arra várnak, hogy egy világjárvány apropóján védőoltásnak álcázott chipekkel potenciális alvóügynököt csináljanak minden beoltottból. Kína is kifejlesztette saját chipjét, és milliószámra oltotta be vele az embereket. A lényeg a jó időzítés volt, de ebben a kínaiak már négyezer éve nagyon jók.

Az emberiség számára megérkezett a Mennyei Boldogság korszaka.

Peremvidéken

Tudtátok-e, hogy Ukrajna neve az orosz край (kraj = szél, perem) szóból származik utalva arra, hogy ez a terület volt az orosz birodalom nyugati pereme. Ez a hatalmas ország került most a peremről a világpolitika kellős közepébe. Természetesen sem történelmi, sem világpolitikai ismeretem nem elég ahhoz, hogy az orosz-ukrán konfliktusról érdemben írjak, de ez egy szubjektív blog, amelyben saját gondolataimat akkor is leírhatom, ha az teljes sületlenség. Annyi személyes érintettségem is van, hogy több rokonom is Kárpátaljáról származik.

Most, hogy a nyugati nagyhatalmak (az USA, Nagy-Britannia, az EU) egységesen állnak ki Ukrajna területi integritása mellett és vezetnek be szankciókat Oroszország ellen, én azon gondolkodom, hogy túl az ország stratégiai jelentőségén (mégiscsak egy ütközőzóna kelet és nyugat között) vajon méltó-e Ukrajna arra a szimpátiára, amelyben most részesítjük. A szovjet birodalom szétesése és Ukrajna önállóvá válása után a független ország azzal kezdte működését, hogy megrabolta saját állampolgárait: minden rubelben tartott bankbetétet befagyasztottak, legyen az kisbefefektető vagy nagytőkés megtakarítása.

A szakadár területek (Donyeck és Luhanszk) függetlenségének kikiáltására szélsőséges nacionalizmussal válaszoltak: a nyelvhasználati és oktatási törvényeikben nemcsak az orosz, hanem valamennyi kisebbségi nyelv, így a magyar nyelv használatát is korlátozták. Pedig elemi érdekük lett volna a nyugat szimpátiájának fenntartása és példaértékű nemzetiségi politika gyakorlása. Magyarországra - főleg a Kárpátalján élő magyar kisebbség miatt - minden uniós fórumon számíthattak volna a magyar kisebbségi jogokért cserébe.

2014-től, a Krím megszállása és a maláj utasszállító gép orosz szakadárok általi lelövése után üzletileg a földgázuk jelentős részét is Magyarországtól kapták oly módon, hogy a felénk áramló gázból a szerződésben meghatározott mennyiséget visszatarthatták maguknak.

2021 őszén jól látta meg Putyin, hogy a nyelvhasználati törvény miatt megorrolt magyarokat jól fel lehet használni Ukrajna ellen: egy hazánkkal kötött hosszútávú gázszállítási szerződés megkötésével, kihasználva, hogy Európában a földgázpiacon a túlkereslet miatt árugrás következett be, Ukrajnát egyszerűen kizártuk az európai gázszállításból.

Amikor a hónap elején Orbán Moszkvában járt a gázkvóta emeléséért kuncsorogni, azt lehetett gondolni, hogy továbbra is Putyin hű szövetségesei maradunk az orosz elnök azon tervében, hogy Ukrajnát visszatérítse az orosz érdekszférába. A közös sajtótájékoztatón elhangzott beszédek feltételes módjából arra lehetett következtetni, hogy Orbán házifeladatot kapott, amit ha jól teljesít, emelhető lesz az orosz gázszállítási kvóta.

 

Tárgyilagosan el kell ismerni, a magyar miniszterelnöknek megvan az a tulajdonsága, hogy a valóban tétre menő chicken-game-ekben képes idejében félre rántani a kormányt. Valószínűleg az elmúlt hetekben túl sok magas helyről kapott jelzést, hogy Ukrajna ügyében be kell állnia a sorba Oroszország elítélésében. Ha továbbra is megmaradtunk volna a vétózgatós különutas taktikánk mellett, nemcsak az Unió páriái lettünk volna, de még egyetlen illiberális szövetségesünket, Lengyelországot is elveszíthettük volna. Úgy tűnik, hogy a világpiaci ár ötödéért kapott földgáz ábrándja lassan szertefoszlik, bár a rezsicsökkentés a választásokig még bizonyosan kitart.

Most Orbán és Szíjjártó igyekeznek úgy viselkedni, mint az okos lány a Mátyás királyos mesében: be is engedjük a NATO-t meg nem is, ki is állunk Ukrajna mellett, meg nem is. Bár egy hete még a külügyminiszter arról beszélt, hogy nem jönnek újabb NATO-katonák hazánkba, most már arról olvashatunk, hogy kétszáz katona és páncélozott harci jármű érkezik Magyarországra.

Eddig tartott a fejtegetésem, a konfliktus végét ugyanúgy nem tudom megjósolni, mint a képzett külpolitikai szakértők sem. De úgy gondolom, most Putyin kicsit csavart a srófon, és most vár egy jó darabig, amíg megszokjuk katonai jelenlétüket Kelet-Ukrajnában. Aztán majd meglátja, mit hoz a jövő. Valahol azt olvastam, hogy az a különbség Kína és Oroszország külpolitikája között, hogy Kína sokkal türelmesebben kezel mindent, kivárva a megfelelő pillanatot. Egyszer majd eljön Tajvan visszaszerzésének ideje is, egy birodalom életében pár évtized csak egy szempillantás. A hosszú távú tervek nem múlhatnak egyes vezetők személyes ambícióin. Putyin más, ő még saját életében szeretné visszaállítani azt az orosz világbirodalmat, amit a nyugatbarát Gorbacsov és a részeges Jelcin elkótyavetyéltek.

Álmodban álmaid valóra válnak

20 év után ismét van álmok álmodói kiállítás a Millenáris Parkban. Egy tavalyelőtti posztomban már írtam a 20 év után megújuló, az egykori Ganz Villamossági Művek helyén épült Millenáris Parkról. Igazi példát teremtett a rozsdaövezetek megújítására mind építészetileg, mind kertépítészetileg. Akkor a B és D épületben híres magyarjainkról létesült egy időszaki kiállítás, a címe: Álmok Álmodói. Az akkori kiállítás nemcsak a magyar tudománytörténetet, de az teljes magyar kultúrát (irodalom, zene, festészet) áttekintette, és a 20 évvel ezelőtti műszaki színvonalon tényleg a maximumot nyújtotta.

Pár hónappal a kiállítás megnyitása után voltak a 2002-es országgyűlési választások, ahol a Fidesz vereséget szenvedett az MSZP-től. Ezért furcsa, hogy most, szintén másfél hónappal a választások előtt megrendezték az Álmok Álmodói remake-jét, ami az ÁÁ20 nevet viseli. Dicséretes a bátorságuk.

A 20 évvel ezelőtti Álmok Álmodói nagyon nagy szám volt, birtoklom a kiállítás anyagát tartalmazó CD-t is. A mostani valamivel kisebb területen, csak a D épületben van, kizárólag magyar tudomány- és technikatörténettel foglalkozik, és a megnyitást követő első hétvégén is alig lézengtünk benne. A kiállításon nagy terület jut a magyar jármű- és vasúttörténetnek, melynek nemcsak az az oka, hogy Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének fő célja, hogy Magyarország minél több járműipari fejlesztésben vegyen részt, hanem az is, hogy a volt Közlekedési Múzeum a Városligetben bezárt, az új pedig az egykori MÁV Északi Járműjavító területén még csak most épül.

Régi járművek minden mennyiségben

Egy kisfilmen megtekinthető Vitézy Dávidék új budapesti elővárosi vasúti koncepciója az elővárosi körvasúttal és a Duna alatti új vasúti alagúttal, mely összeköti a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvart, utóbbi átmenő pályaudvar lesz, a Déli pedig lekerül a föld alá. Mivel nehéz ennél zöldebb beruházást elképzelni, meglepő volt a hír, hogy a kerületi bíróság megsemmisítette a Déli körvasút környezetvédelmi engedélyét. Civil szervezetek nyújtották be a keresetet, mert az engedélyezési tervből hiányoztak olyan fontos szempontok, mint a talajvízre és a madárvilágra gyakorolt hatás, valamint nem tárgyalta a terv az alternatívákat sem (itt most pontosan nem értem, hogy alternatív nyomvonalakat kellett volna tárgyalni, vagy alternatív közlekedési módokat). Ezzel a megvalósulás megint csúszik egy évet és drágul pár milliárddal.

Azért a magyar járműipar történetét nézve elgondolkodtam azon, hogy 40 évvel ezelőtt még teljesen természetesnek találtuk, hogy a városokban magyar buszok, villamosok járnak, a síneken magyar mozdonyok által vontatott magyar vagonok száguldanak. Az erőművekben minden erősáramú berendezés magyar gyártmány, részben annak a Ganz Villanynak a gyártmánya, melynek helyén most ez a kiállítás van. Talán ez volt a legnagyobb trauma, mely a rendszerváltáskor a szüleim korosztályát érte.

Viszonylag jelentős anyag foglalkozik a magyar orvostudomány nagyjaival is, persze a régiek mellett sokat anyag van Karikó Katalinról, de más mai hírességek is teret kapnak, pl. Roska Botond szemészetben elért eredményei vagy Csókai András agysebész és evangélium-hirdető tevékenysége. (Tudom szerénytelenségnek hangzik, de Csókaival már buliztam együtt, mert egy barátom tankörtársa volt az építőmérnökin, ez ugyanis Csókai doktor eredeti szakmája, és műszaki szemlélete valószínűleg jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az sebészi pályán is kiteljesedhessen.)

És ha már szóba kerültek az ismerősök, öröm látni, hogy számos kortársam kiállítási tabló az ÁÁ20-on, például volt évfolyamtársam, Kiss Donát, aki egy darabig egy informatikai cég ügyvezetője volt, ezért üzleti-szakmai kapcsolatban álltunk, de a kiállításra mint szoftver játékfejlesztő és a korai számítástechnika televíziós népszerűsítője került be. A magyar matematikusok között pedig megtaláltam egykori gimnáziumi iskolatársamat, osztálytársam bátyját, Füredi Zoltánt, aki még Erdős Pállal is dolgozott együtt, és erről már korábban posztoltam.

Visszatérve az orvostudományhoz, nagyon tanulságos interaktiv térkép mutatta be az emberiség történetének nagy világjárványait (pestis, kolera, himlő, tífusz, influenza, koronavírus). Igen, az influenza valójában lefedi a száz évvel ezelőtti spanyolnáthát, hiszen végül az szelidült közönséges influenzává, akárcsak a COVID-19 omikron változata.

Érdemes megnézni, hogy kik nem szerepeltek a kiállításon: Asbóth Oszkár egyáltalán nem, mert mint ahogyan ezt egy korábbi posztomban írtam, a magyar technikatörténet számára egyre vállalhatatlanabb az Asbóth-mítosz. A kiállítás egy része foglalkozik a magyar vízüggyel is, de nem találtam utalást Mosonyi Emil professzorra, a Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnökre, akire sokan még mindig a dunai vízlépcső terve miatt orrolnak.

Petra szerint kevés volt a megemlített női tudós, ezt be is írta a vendégkönyvbe. Van egy könyve, az 50 elszánt magyar nő, melyben olyan nők is vannak bőven, akiknek helyük van a magyar tudománytörténetben: Steinschnedier Lili, az első női pilóta, Pécsi Eszter, az első mérnöknő, Telkes Mária napelem-kutató, Bang Ilona biokémikus, Illés Erzsébet űrkutató, Orsós Zsuzsanna rákkutató. Bár az elmúlt évszázadok tudománytörténete a férfiakról szólt, figyelhettek volna jobban a genderballance-ra. 

A kiállítás jól használja a mai informatika minden eszközét, de messze nem ütött akkorát, mint a 20 évvel ezelőtti elődje. Az kb. másfél évig volt nyitva, amikor bezárt, a Fidesz támadta a szocialista kormányt, hogy nekik semmi sem jó, ami magyar, pedig egyszerűen csak annyi történt, hogy lejárt a kiállítási tárgyak bérleti ideje. Ebben a kiállításban sem látok nagyobb potenciált: ellátogatnak majd ide iskolai osztályok, aztán a tárgyak szépen visszakerülnek az elektrotechnikai, orvostörténeti, postatörténeti és az újonnan megnyíló közlekedési múzeumba, és majd megint lehet gondolkodni, mi legyen a Millenáris B és D csarnokának rendeltetése. 20 éve a B-be a Csodák Palotája, a D-be pedig a Jövő Háza költözött.

Kati, Petra és a Galamb József által fejlesztett legendás Ford-T

A zebra esete a krokodilokkal

Ha egy zebra egy krokodilokkal teli folyón akar átkelni, igen sok szerencsére van szüksége. Meg bátorságra, meg flegmaságra.

20 évvel ezelőtt a Klubrádió a zebrát választotta logónak, mert hogy ők nem zsebrádió, hanem "zebrádió". Erre a zebrára kezdtek fenekedni a média oroszlánjai és krokodiljai, akik elvették a még a 2010-es kormányváltás előtt megnyert közösségi frekvenciáját, majd az újrapályáztatott kereskedelmi frekvenciáját ítélték oda egy frissen alakult, névtelen rádiónak.

A klubrádió bíróságon támadta meg mindkét döntést, és végül valamikor 2014-ben birtokba vehette a közösségi frekvenciáját. Ekkor vált a Klubrádió harca nemzetközi hírűvé, az NMHH szinte minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, hogy bebizonyítsa, érvénytelen egy pályázat, ha a lapok hátsó, üres oldala nincs aláírva.

A felcsúti támadó középpályásról tudjuk, hogy nála minden mérkőzés addig tart, amig végül meg nem nyeri. Kivárta azt a hét esztendőt, amig lejárt a frekvenciahasználati engedély, és végül a tisztán kormánypárti delegáltakból álló Médiatanács megtagadta a a frekvencia meghosszabítását és a frekvenciahasználatot újra megpályázó Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánította.

2021. Valentin napjától - pont egy éve - a Klubrádiót lekapcsolták, frekvenciáján fehér zajt jött csak. Talán a legzavarbaejtőbb a történetben, hogy a frekvenciára egy korábban érvénytelenül pályázó rádióval, a Hit Gyülekezete által szponzorált Spirit FM-mel kereskedelmi szerződést kötöttek, amely 2021. május 3-án meg is kezdte a sugárzást.

Érdemes összehasonlítani a két rádió műsorrácsát, ez a Klubrádióé, ez pedig a Spirit FM-é. A Spirit FM Kínából szeretettel című műsora a Kínai Népköztársaság propagandaműsora, a Katonadolog című magazint pedig a Magyar Honvédség szponzorálja. Sok beszélgetős műsora egyszerűen az ATV vitaműsorainak átvétele. Egy elorigósodott/elindexesedett ál-ellenzéki rádióról van szó.

A Klubrádió internetre kényszerült. Nagy volt bennem az elhatározás, hogy továbbra is rendszeresen hallgatom, de több körülmény is ellenem dolgozik:

• Általában munkahelyre menet ill. munkahelyről jövet hallgattam a kocsiban, viszont nyár óta már BKV-zek, és nem szeretek buszon, villamoson fülhallgatóval utazni;
• Az internetes hallgatás a kocsiban elég nehézkes: a telefonomon el kell indítani a webes alkalmazást, az autólejátszót média módba kell kapcsolni. Ha leveszem a gyújtást, vagy lefullad a motor és indítózni kell, a rádió visszakapcsol rádió módba, a telefonomon pedig újra kell indítani az applikációt.

Végül nem valósult meg az, amire gyanakodtam, hogy a Spirit nemcsak a Klubrádió műsorvezetőit, de komplett műsorait is le fogja vadászni. Bár az elmúlt évben távozott a rádiótol Göczey Zsuzsa legendás zenei szerkesztő és Rangos Katalin, akit még annak idején (valamikor '93-ban) Csúcs Lászlóék távolítottak el az állami rádióból.

Gondolom nagyon sok, főleg idős hallgatót veszítettek el, de nemrég bejelentették, hogy újra megpályázzák a még mindig pályáztatás alatt álló frekvenciát. Esélyeiket némileg csökkenti, hogy Orbán az NMHH felügyeletét egy esetleges választási vereség után sem szeretné a kezéből kiengedni, ezért lemondatta Karas Monikát, kinek hivatali ideje egy év múlva járt volna le és új vezetőt ültetett az NMHH élére további kilenc évre (!) Koltay András személyében.

A kis zebracsikó krokodilokkal teli folyóban gázol, de még életben van. Én nagyon szurkolok neki!

Göncz Árpád 100

Ma 100 éve született Göncz Árpád, a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnöke. Az ellenzéki oldal meleg szavakkal, megemlékező rendezvényekkel emlékezett meg róla, kormányoldalon hűvös hallgatás övezte az évfordulót. Én pedig elgondolkodtam azon, hogy az elmúlt 100 évben háromszor is nekifutottunk ennek a köztársaságosdinak, és most sem áll túl jól a köztársaság szénája.

Az első magyar köztársaság borzasztó helyzetben találta az országot: vesztes háború, rettenetes gazdasági helyzet, az ország kétharmadának idegen csapatok általi megszállása. A nagy fejetlenségben, az uralkodó, IV. Károly a mindössze három napig miniszterelnökösködő Hadik János után a posztjáról lemondott Tisza István helyére Károlyi Mihályt jelölte miniszterelnöknek, 1918. október 31-én, pont azon a napon, amelyiken Tiszát meggyilkolták. Károlyi a királytól kért felmentést esküje alól (mely szerint hűséggel szolgálja a királyt), és a magyar nemzeti tanács kikiáltotta a (nép)köztársaságot, melynek Károlyi első köztársasági elnöke lett. Na igen, ez a "nép" előtag főleg azután vált vörös posztóvá, hogy Rákosi és Kádár alatt negyven évig éltünk népköztársaságban. Akkoriban az a vicc járta, hogy a köztársaság és a népköztársaság között ugyanaz a különbség, mint a zubbony és a kényszerzubbony között.

Pedig a Károlyi-féle népköztársaság kutyafüle sem volt az azt követő tanácsköztársasághoz képest. Bár, ha úgy vesszük, Kun Béláék legalább széttépték a Vix-jegyzéket, és megindították az északi hadjáratot. Károlyit ma Trianon egyik fő bűnbakjának szokás megtenni, ami - tekintettel arra, hogy a Károlyi-kormány mégis csak egy válságmenedzselő kormány volt - olyan, mintha mentőt hívunk a haldoklóhoz, majd a mentőorvost tesszük felelőssé a beteg haláláért. Károlyi emlékezete ezért annyira ellentmondásos: a Horthy-érában emigrációra kényszerült, hogy aztán a felszabadulás után visszatérve egy pár évig a koalíciós kormányt szolgálja, végül ismét emigrációban élt egészen '55-ben bekövetkezett haláláig. Pedig Kádárék Károlyiban nemcsak első köztársasági elnökünket, de a földosztó szocialistát és a szövetkezeti mozgalom nagy pártfogóját látták.

A második magyar köztársaság kikiáltására 1946. február 1.-én került sor. Február 1.-je egyébként a köztársaság emléknapja, de a kutya sem emlékezik meg róla, most is fontosabb volt a választási kampány, mint egy jó szó a köztársasági eszméről. Pedig "emlékműve" is van, egy kőrakás az újlipótvárosi Duna-parton.

A köztársaság emlékműve

A második magyar köztársaság első köztársasági elnöke a kisgazdapárti Tildy Zoltán volt, de Rákosiék leszalámizták az összes pártot, akik tőlük jobbra voltak, a '47-es kékcédulás választások után kezdetét vette a proletárdiktatúra. '48-ban Tildy-t lemondatták, és 56-ig háziőrizetben tartották. '56-ban a Nagy Imre-kormány államminisztere volt, Kádár 58-ban lecsukatta, de egy év múlva szabadon engedték.

Tildy Zoltán kis szerencsével találkozhatott is volna a börtönben a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnökével, a Bibó-per másodrendű vádlottjával, aki csak '63-ban szabadult amnesztiával. Bár a '70-es, '80-as években sok könyv belső borítóján olvashattam Göncz Árpád nevét, hiszen olyan regényeket fordított, mint a Gyűrűk ura, a 2001 Űrodüsszeia, számos Updike-, Golding- és Agatha Christie-könyv, 1990 tavaszáig semmit sem tudtam róla. A rendszerváltáskor az SZDSZ listavezetője, majd az újonnan megalakult országgyűlés elnöke lett. A harmadik köztársaságot már '89 október 23.-án kikiáltotta Szűrös Mátyás, az országgyűlés akkori elnöke, aki egyben ideiglenes köztársasági elnök lett:

A "négy igenes" népszavazás eredményeképpen a köztársasági elnököt az 1990-ben újonnan választott országgyűlés választotta, így a két legerősebb rendszerváltó párt, az MDF és az SZDSZ (mára mindkét párt eltűnt a történelem süllyesztőjében) paktumaként a miniszterelnök az MDF-es Antall József, a köztársasági elnök pedig Göncz Árpád lett. Nemcsak a köztársaság kikiáltásánál, de Göncz államfővé való megválasztásánál is ott voltam a Kossuth téren összegyűlt tömegben.

A frissen megválasztott köztársasági elnök

Tíz éven keresztül - mindkét ciklusát kitöltve - valósította meg a csakis rá jellemző "árpibácsizmust", aki odafigyel az elesettekre, mindenkihez van egy-két bölcs szava. Amióta mérik a politikai népszerűséget, azóta nem volt még nála népszerűbb politikus Magyarországon. Pedig volt konfliktusa az MDF-kormánnyal is a televízió- és rádióelnökök kinevezése körül, és 1998-2000 között az első Orbán-kormánnyal (amikor az elítélt Kunos Péter bankvezért kegyelemben részesítette, az igazságügyminiszter megtagadta a döntés ellenjegyzését).

Mindhárom magyar köztársaság első elnökének ellentmondásos az emlékezete: Károlyi Mihály 100. születésnapjára szobrot kapott (Varga Imre kitűnő alkotása), amit meglehetősen provokatív módon a nagy politikai ellenlábas Tisza István szobra helyére állítottak fel. Nem is maradt el a revans: 2012-ben a Fidesz a Károlyi-szobrot eltávolíttatta, Tisza szobrát pedig újraöntette.

A budapesti Károlyi Mihály utcából egyszerűen Károlyi utca lett.

Tildy-t 1989-ben, születésének 100. évfordulóján rehabilitálták, ekkor kapott mellszobrot szülőfalujában, Szeghalmon.

Bár a Fidesz a köztársasági eszmét minimalizálni szeretné, ezért még országunk nevéből is kivette a "köztársaság" szót, a Köztársaság teret átneveztette, Göncz emlékezetét a liberális oldal melegen ápolja: halála második évfordulóján, 2017-ben mellszobrot állítottak tiszteletére Óbudán, egy év múlva pedig egészalakos szobrot kapott Újpesten, ahol a metrómegállót is róla nevezték el Göncz Árpád városközpontnak. A jobboldali kormányzat azonban távol marad ezekről a megemlékezésekről. Tavaly júniusban még úgy volt, hogy 2022-ben - közönségszavazatok nyomán - emlékérmét vernek a volt államfő tiszteletére, meg is hirdették az érmekibocsájtási programot.

(katt a nagyításért)

A meghirdetett programot aztán pár nap múlva visszavonták, az új programban már nem szerepel a tervezett 7000 ezüst és 10000 színesfém emlékérme.

(katt a nagyításért)

Most ismét köztársasági elnököt választ, ha nem is az ország, de a parlament. A Fidesz jelöltje ismert, ellenzéki oldalról is kiszivárgott három név. Jó lenne, hogy mire oda jutunk, lenne egységes ellenzéki jelölt is. Akkor majd róluk is, meg a harmadik magyar köztársaság összes elnökéről posztolok majd.

Sanyi nem politizál...

 ...csak higgadtan elmagyarázza, hogyan működik a társadalom.

Boritól karácsonyra egy igen tanulságos könyvet kaptam: Ésik Sándor Én nem politizálok című kötetét. Ésik Sándor gyakorló ügyvéd és a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal egyik állandó szerzője. A könyv pedig nem más, mint egy tematikusan nagyon jól felépített érzékenyítő kurzus tananyaga, amelyet 10.-11. osztályosoknak akár oktatni is lehetne. A 6 témakörbe sorolt 28 esszé pont kitehetne egy éves tananyagot társadalomismeret vagy erkölcstan óra keretében.

A könyv az alábbi témaköröket öleli fel:

• A társadalom működése;
• Az állam működése;
• Az igazságszolgáltatás;
• Magyarország helye a nagyvilágban;
• Szolidaritás a hátrányos társadalmi rétegekkel;
• Előre tekintés: milyen kihívásokkal kell szembenéznünk az elkövetkezendő húsz évben.

A szerző igazi ügyvédhez méltó világos példákkal igyekszik szemléltetni az egyes témákat (aki több évtizeddel ezelőtt követte a Jogi eseteket a magyar televízióban, talán még emlékszik a tavaly elhunyt Dr. Erőss Pálra - akiről most tudtam meg, hogy néhai köztársasági elnökünk, Mádl Ferenc sógora volt -, aki a legbonyolultabb jogi helyzeteket is képes volt nagyon világosan, példákkal alátámasztva elmagyarázni).

Itt van például a többségi demokrácia és a konszenzusos demokrácia összehasonlítása. Erre Ésik Sándor a koriander, mint erősen megosztó fűszernövény példáját hozza fel. Egy társaságban szavaznak, kerüljön-e koriander az ebédbe, és 51% szavaz igennel. Meg is főzik az ebédet, a többség akaratának megfelelően tesznek bele koriandert, amitől aztán a társaság csaknem fele öklendezni fog. A többségi demokrácia - amit nyugodtan nevezhetünk bolsevik demokráciának is - pont így működik. (Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkás Párt két, egymással kibékíthetetlen harcot vívó frakciója közül a minimális többséggel rendelkezők voltak a bolsevikok a többséget jelentő orosz bolsinsztvo szóból, a másik frakció a mensevikek). 1917-ben a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat és a mensevik mozgalmat betiltották. A mai Fidesz-kormányzás is igazi bolsevik-demokrácia (ha tetszik, koriander-demokrácia): Szavazattöbbség útján megszerezve abszolút uralom gyakorlása a kisebbségben maradt pártok teljes kizárásával. Ésik Sándor számtalan példát hoz fel ennek ellenkezőjére, a nyugati demokráciákat egyensúlyban tartó konszenzusos demokráciára, a fékek és ellensúlyok bonyolult és hosszú évtizedek alatt kiérlelt rendszerére.

És ha már Ésik Sándor bevezette a koriander-demokrácia fogalmát, én hadd vezessem be a liftgomb-demokrácia fogalmát. Sokan arra gyanakodnak, hogy a liftekben a liftajtót bezáró gomb nem is csinál semmit, hiába nyomkodjuk. Nos, a mi házunkban az ajtócsukó gomb az alábbi módon működik: Az utolsó utas ki- vagy beszállása utáni 3 másodpercen belül nem csinál semmit, hiába nyomkodjuk. Viszont 5 másodperc után a liftajtó akkor is becsukódik, ha nem csinálunk semmit. Az ajtócsukó gombnak mindössze a 3. és 5. másodperc közötti időintervallumban jut szerep, vagyis ebben az időintervallumban valóban becsukja a liftajtót.

Hát nem pont így működik a nyugati demokrácia? Rabok vagyunk négy évig, nem szólhatunk bele a történésekbe, és egyetlen napon, a választások napján szabadok lehetünk. Legalább is a bolsevikok - és ez alatt most nyugodtan érthetjük a Fideszt is - ezt szeretnék: a civil szervezetek, a sajtó vagy a szakszervezetek ne politizáljanak, mert őket senki sem választotta, ez legyen csak a pártok dolga. Ésik Sándor ezer példán keresztül mutatja meg, hogy milyen fontosak a helyi közösségek, a civil szervezetek és a szubszidiaritás elve (a problémák rendezése lehetőleg a problémához minél közelebbi szinten).

Talán még emlékeztek az iskolák államosítására. A korábban önkormányzati irányítás alatt álló iskolarendszert azzal - az egyébként méltányolható - indokkal, hogy az oktatás színvonala egy egy önkormányzat anyagi helyzetén múljon - központi állami irányítás alá vonták. A központosítás botrányba fulladt, hiszen minden olyan ügyet, amit eddig önkormányzati szinten oldottak meg (kiket alkalmazhat az iskola, ki szállítsa az ebédet, eszközbeszerzések), minisztériumi/főhivatali szinten kezdtek megoldani. Két év botrány és kockásinges tanártüntetés kellett ahhoz, hogy rájöjjenek: vissza kell térni a szubszidiaritás elvéhez, és ha nem is önkormányzati, de legalább tankerületi szinten kell felügyelni az iskolák működését.

Most, a Maastrichti Szerződés aláírásának harmincadik évfordulóján (1992. február 7.-én írta alá 12 tagállam) különösen fontosak a könyv azon fejezetei, melyek az EU előtt álló kihívásokkal foglalkoznak. A vasfüggöny leomlásával az EU-nak merőben eltérő politikai kultúrájú és szerényebb gazdasági helyzetben lévő új tagállamok integrációjával kellett számolnia. Európa kulturális megosztottságáról Ésik Sándornak megint egy vicces hasonlat, a Weißwurstäquator - Fehérkolbász-egyenlítő fogalma jut eszébe. Németországot egy valahol a Majna mentén húzódó képzeletbeli gasztrokulturális határvonal szeli ketté. Ettől délre a kolbász fehér, majoránnás és édes mustárral és bajor pereccel fogyasztják, északra pedig a köménymagos barna kolbász dukál csípős mustárral. A szerző véleménye a multikulturalizmusról ugyanaz, mint nekem: nem kell félnünk régi kultúránk elvesztésétől, viszont csakis gazdagodhatunk általa.

Külön fejezetet szentel a szerző a mostanában túlhájpolt LMBTQ jelenségnek. Muszáj idéznem: "Lassan, de biztosan csökken az ószövetségi tanokból levezetett atavisztikus gyűlölködés és félelem. Persze most már alapítványok, meleg mivoltukat nyíltan felvállaló tudósok és celebek magyarázzák el, hogy nyugi, senki sem fog "megbuzulni" attól, ha meleg párok örökölhetnek egymás után, ha már együtt élték le az életüket, és az általuk felnevelt gyerek pontosan olyan eséllyel lesz homoszexuális vagy heteroszexuális, mint ha különnemű szülők nevelték volna fel."

Hazán egyik legszégyenteljesebb népszavazásának nézünk elébe, hogy "az óvodák kerítésénél állítsuk meg az agresszív LMBTQ propagandát". Fő érvéként azt hozzák fel, hogy kizárólag a szülő joga a gyermek szexuális nevelése. Gondoljunk bele, gyermekünket hat éves korukban képzett pedagógusok kezére adjuk, hogy olyan fogalmakat tanítsanak meg nekik, amikre mi magunk nem volnánk képesek szakszerűen: alapvető etikai normák, történelmi, kulturális és természettudományos ismeretek. Ebből a körből kiragadnánk a szexualitást, és ez megmarad annak az édesapának a joga, aki miután jót buzizott haverjaival a kocsmában záróráig, hazatérve gerjedelmében még esetleg becsempészi az asszonynak a lompost a legkevésbé figyelve arra, hogy a nőnek is jó legyen. Valaki, aki nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, ha a gyermeke transzgendernek vagy homoszexuálisnak érzi magát, de a gyermek soha nem is fog tanácsért fordulni hozzá. Kicsit olyan, mintha a heliocentrikus világképet vagy a darwinizmust magyarázná otthon a szülő, "mert az csakis kizárólag a szülő joga".

Ésik Sándor könyvében az a jó, hogy mindezekről a témákról érzelemmentesen és politikai oldaltól függetlenül józanul, világos példákon keresztül beszél. Minden érettségi előtt állónak a kezébe kéne hogy kerüljön ez a könyv. Egy korábbi posztomban már említettem, hogy még Kádár és Gyurcsány alatt is voltak olyan rajzfilmsorozatok, amelyek megpróbálták elmagyarázni, hogyan működik a társadalom és a gazdaság, mára már csak a populista, hatalmas állami pénzen tolt Gyurcsány-show maradt.

Oly távol vagy tőlem

Ma az orosz medve kijött a barlangjából, meglátta árnyékát és morogva visszacammogott. Hosszú szibériai télnek nézünk elébe.

Öt évvel ezelőtt pontosan ezen a napon ezt posztoltam a fácsén:

2017. február 2.-án Putyin Budapesten járt. Furcsa módon akkor azt kértük tőle, hogy ne kelljen az orosz-magyar gázszerződésben lekötött teljes gázmennyiséget lehívnunk. Akkor az amerikai cseppfolyós gáznak köszönhetően a gáz tőzsdei ára olcsóbb lett, mint az orosz gáz, ráadásul a villamosenergia ára is. Le is állítottuk a frissen avatott százhalombattai és gönyűi korszerű kombinált ciklusú gázerőműveinket, az E-On fontolgatta is a gönyűi erőmű lebontását.

És hogy mit kért Putyin cserébe? Egyrészt a paksi erőműbővítés felgyorsítását. Ki is nevezték még 2017 tavaszán Süli Jánost, hogy miniszteri rangban felügyelje a beruházást. Süli hamarosan konfliktusba is került a korábbi kormánybiztossal, Aszódi Attilával, aki a biztonság és az uniós szabványok kárára semmiféle engedményre nem volt hajandó. Abból a csatából Süli került ki győztesen, Aszódit - mint utóbb kiderült - még Pegazussal is lehallgatták.

Putyin másik kérése a CEU betiltása volt, melynek - jó tanítvány módjára - Orbán azonnal igyekezett eleget tenni: két hónap múlva már megvolt a lex-CEU, az egyetem működését ellehetetlenítő törvény, melyet négy év után nyilvánított Unió-ellenesnek a luxembourgi bíróság.

Mostanra jelentősen változott a világ. Az Uniót a populisták meggyengítették, és energiaválsággal is szembe kell néznünk. Oroszország, megérezve Európa megroppanását, növelni igyekszik pozícióit Ukrajnában. Ehhez uniós partnereket próbál találni, és Orbán személyében meg is találta az egyiket. Még ősszel új hosszútávú gázmegállapodást kötöttünk Oroszországgal, Putyin feltétele mindössze annyi volt, hogy asszisztáljunk Ukrajnának a gáztranzitból történő kizárásában. Jellemző módon a megállapodást az MVM részéről aláíró Kóbor György az aláírás másnapján lemondott hivataláról.

A gázmegállapodás évi négymilliárd köbméter orosz gázról szólt, mely nem fedezi teljesen a magyar igényeket, a villamosenergia megdrágulása miatt a gázerőművek is csutkára ki vannak terhelve. Kéne még olcsó gáz, mert hetekkel a választások előtt kerül veszélybe a Fidesz csodafegyvere, a rezsicsökkentés. El is ment Orbán Putyinhoz kuncsorogni Moszkvába, ám ott teljes megalázás jutott neki osztályrészül.

Cáratyuska nem engedte Orbánt tíz méternél közelebb magához sem az extra hosszú, öt órás tárgyaláson, sem pedig az ezt követő sajtótájékoztatón.

Meg is volt az oka a hűvös fogadtatásnak: Paks-2 létesítési engedélyét az OAH megtagadta, Süli János ezúttal Palkovics Lászlóval vívott asszót a kérdésben. Ráadásul az Unión belül a zsigerien oroszellenes Lengyelország a legfőbb szövetségesünk, sőt, könnyen lehet, hogy hazánk a NATO felvonulási területe is lehet egy Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés esetén.

Gázügyben semmi konkrétumban nem sikerült megállapodni:

Pedig Deák Dániel, a XXI. Század Intézet hülyegyereke ezt posztolta ki:

Persze, ötödéért! Ahhoz hány brokit kell leszopni?

Orbán nem is győzte hangsúlyozni: Ha van orosz gáz, van rezsicsökkenés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkenés:

Komoly házifeladatot kapott Orbán, nagyon meg kell dolgoznia azért a plusz egymilliárd köbméterért. Csak találgatni lehet:

• Tegyen meg mindent, hogy felgyorsuljon Paks-2;
• Vétózzon meg minden oroszellenes határozatot az Unióban;
• Akadályozza meg, hogy a NATO csapatokat és fegyvereket küldjön Magyarországra;
• Ukrajna uniós és NATO-csatlakozását minden erővel akadályozza.

Mostmár nem számít a korábban emlegetett diverzifikáció a gázellátásban. Orbán egyértelműen orosz köldökzsinórra kapcsolja hazánkat.

Nagyon veszélyes játék kezdődik!