Göncz Árpád 100

Ma 100 éve született Göncz Árpád, a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnöke. Az ellenzéki oldal meleg szavakkal, megemlékező rendezvényekkel emlékezett meg róla, kormányoldalon hűvös hallgatás övezte az évfordulót. Én pedig elgondolkodtam azon, hogy az elmúlt 100 évben háromszor is nekifutottunk ennek a köztársaságosdinak, és most sem áll túl jól a köztársaság szénája.

Az első magyar köztársaság borzasztó helyzetben találta az országot: vesztes háború, rettenetes gazdasági helyzet, az ország kétharmadának idegen csapatok általi megszállása. A nagy fejetlenségben, az uralkodó, IV. Károly a mindössze három napig miniszterelnökösködő Hadik János után a posztjáról lemondott Tisza István helyére Károlyi Mihályt jelölte miniszterelnöknek, 1918. október 31-én, pont azon a napon, amelyiken Tiszát meggyilkolták. Károlyi a királytól kért felmentést esküje alól (mely szerint hűséggel szolgálja a királyt), és a magyar nemzeti tanács kikiáltotta a (nép)köztársaságot, melynek Károlyi első köztársasági elnöke lett. Na igen, ez a "nép" előtag főleg azután vált vörös posztóvá, hogy Rákosi és Kádár alatt negyven évig éltünk népköztársaságban. Akkoriban az a vicc járta, hogy a köztársaság és a népköztársaság között ugyanaz a különbség, mint a zubbony és a kényszerzubbony között.

Pedig a Károlyi-féle népköztársaság kutyafüle sem volt az azt követő tanácsköztársasághoz képest. Bár, ha úgy vesszük, Kun Béláék legalább széttépték a Vix-jegyzéket, és megindították az északi hadjáratot. Károlyit ma Trianon egyik fő bűnbakjának szokás megtenni, ami - tekintettel arra, hogy a Károlyi-kormány mégis csak egy válságmenedzselő kormány volt - olyan, mintha mentőt hívunk a haldoklóhoz, majd a mentőorvost tesszük felelőssé a beteg haláláért. Károlyi emlékezete ezért annyira ellentmondásos: a Horthy-érában emigrációra kényszerült, hogy aztán a felszabadulás után visszatérve egy pár évig a koalíciós kormányt szolgálja, végül ismét emigrációban élt egészen '55-ben bekövetkezett haláláig. Pedig Kádárék Károlyiban nemcsak első köztársasági elnökünket, de a földosztó szocialistát és a szövetkezeti mozgalom nagy pártfogóját látták.

A második magyar köztársaság kikiáltására 1946. február 1.-én került sor. Február 1.-je egyébként a köztársaság emléknapja, de a kutya sem emlékezik meg róla, most is fontosabb volt a választási kampány, mint egy jó szó a köztársasági eszméről. Pedig "emlékműve" is van, egy kőrakás az újlipótvárosi Duna-parton.

A köztársaság emlékműve

A második magyar köztársaság első köztársasági elnöke a kisgazdapárti Tildy Zoltán volt, de Rákosiék leszalámizták az összes pártot, akik tőlük jobbra voltak, a '47-es kékcédulás választások után kezdetét vette a proletárdiktatúra. '48-ban Tildy-t lemondatták, és 56-ig háziőrizetben tartották. '56-ban a Nagy Imre-kormány államminisztere volt, Kádár 58-ban lecsukatta, de egy év múlva szabadon engedték.

Tildy Zoltán kis szerencsével találkozhatott is volna a börtönben a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnökével, a Bibó-per másodrendű vádlottjával, aki csak '63-ban szabadult amnesztiával. Bár a '70-es, '80-as években sok könyv belső borítóján olvashattam Göncz Árpád nevét, hiszen olyan regényeket fordított, mint a Gyűrűk ura, a 2001 Űrodüsszeia, számos Updike-, Golding- és Agatha Christie-könyv, 1990 tavaszáig semmit sem tudtam róla. A rendszerváltáskor az SZDSZ listavezetője, majd az újonnan megalakult országgyűlés elnöke lett. A harmadik köztársaságot már '89 október 23.-án kikiáltotta Szűrös Mátyás, az országgyűlés akkori elnöke, aki egyben ideiglenes köztársasági elnök lett:

A "négy igenes" népszavazás eredményeképpen a köztársasági elnököt az 1990-ben újonnan választott országgyűlés választotta, így a két legerősebb rendszerváltó párt, az MDF és az SZDSZ (mára mindkét párt eltűnt a történelem süllyesztőjében) paktumaként a miniszterelnök az MDF-es Antall József, a köztársasági elnök pedig Göncz Árpád lett. Nemcsak a köztársaság kikiáltásánál, de Göncz államfővé való megválasztásánál is ott voltam a Kossuth téren összegyűlt tömegben.

A frissen megválasztott köztársasági elnök

Tíz éven keresztül - mindkét ciklusát kitöltve - valósította meg a csakis rá jellemző "árpibácsizmust", aki odafigyel az elesettekre, mindenkihez van egy-két bölcs szava. Amióta mérik a politikai népszerűséget, azóta nem volt még nála népszerűbb politikus Magyarországon. Pedig volt konfliktusa az MDF-kormánnyal is a televízió- és rádióelnökök kinevezése körül, és 1998-2000 között az első Orbán-kormánnyal (amikor az elítélt Kunos Péter bankvezért kegyelemben részesítette, az igazságügyminiszter megtagadta a döntés ellenjegyzését).

Mindhárom magyar köztársaság első elnökének ellentmondásos az emlékezete: Károlyi Mihály 100. születésnapjára szobrot kapott (Varga Imre kitűnő alkotása), amit meglehetősen provokatív módon a nagy politikai ellenlábas Tisza István szobra helyére állítottak fel. Nem is maradt el a revans: 2012-ben a Fidesz a Károlyi-szobrot eltávolíttatta, Tisza szobrát pedig újraöntette.

A budapesti Károlyi Mihály utcából egyszerűen Károlyi utca lett.

Tildy-t 1989-ben, születésének 100. évfordulóján rehabilitálták, ekkor kapott mellszobrot szülőfalujában, Szeghalmon.

Bár a Fidesz a köztársasági eszmét minimalizálni szeretné, ezért még országunk nevéből is kivette a "köztársaság" szót, a Köztársaság teret átneveztette, Göncz emlékezetét a liberális oldal melegen ápolja: halála második évfordulóján, 2017-ben mellszobrot állítottak tiszteletére Óbudán, egy év múlva pedig egészalakos szobrot kapott Újpesten, ahol a metrómegállót is róla nevezték el Göncz Árpád városközpontnak. A jobboldali kormányzat azonban távol marad ezekről a megemlékezésekről. Tavaly júniusban még úgy volt, hogy 2022-ben - közönségszavazatok nyomán - emlékérmét vernek a volt államfő tiszteletére, meg is hirdették az érmekibocsájtási programot.

(katt a nagyításért)

A meghirdetett programot aztán pár nap múlva visszavonták, az új programban már nem szerepel a tervezett 7000 ezüst és 10000 színesfém emlékérme.

(katt a nagyításért)

Most ismét köztársasági elnököt választ, ha nem is az ország, de a parlament. A Fidesz jelöltje ismert, ellenzéki oldalról is kiszivárgott három név. Jó lenne, hogy mire oda jutunk, lenne egységes ellenzéki jelölt is. Akkor majd róluk is, meg a harmadik magyar köztársaság összes elnökéről posztolok majd.