Öt éve pöfög a felcsúti Csucsú

Öt éve ezen a napon avatták fel a felcsúti (hivatalos nevén Vál-völgyi) kisvasutat. Már eleve derültséget keltett, hogy miniszterelnökünk a házával szemben lévő labdarúgó stadion közelébe egy kisvasutat is építtetett, amely Felcsút és a szomszédos Alcsútdoboz között közlekedik oda-vissza. Született is belőle számos mém, mint például ez a Bansky-stílusú graffiti:

Létezett valaha egy Bicske-Székesfehérvár vasútvonal, mely még 1979-ben megszűnt (teherforgalom még volt rajta egy darabig). Ennek egy szakaszát vásárolta meg a Puskás Akadémia és létesített kisvasutat. A projekthez uniós támogatást is igénybe vettek, ehhez azonban a végül megvalósultnál lényegesen nagyobb utasforgalmat prognosztizáltak. Mivel a gyér forgalmú kisvasutat a bevételekből fenntartani lehetetlenség, ezért a fő finanszírozója továbbra is az a Puskás Akadémia, mely országos viszonylatban a legtöbb TAO támogatást kapja. A TAO közpénz, hiszen azt nyereségadó helyett fizetik az adományozó cégek, vagyis nem az államkasszába folyik be, hanem végső soron egy üresen pöfögő kisvasút dízelmozdonyában ég el.

A sors iróniája, hogy pont abban az évben esett ki a Felcsút az NB1-ből, ekkor jöttek rá Mészárosék, hogy bár az utánpótlás-nevelést írták fel zászlajukra, csakis külföldről vásárolt játékosokkal rúghatnak labdába. A TAO-rendszer a focit is átalakította, ma ha körülnézünk az NB1-ben, nem nagy szurkolótáborral és széles társadalmi bázissal rendelkező csapatokat találunk ott, hanem NER-lovagok TAO-pénzekből hizlalt csapatait állampénzből épített stadionokban: Mezőkövesd, Kisvárda, Paks, Felcsút. Ezeket a csapatokat sohasem fogják a szurkolóik eltartani.

De vissza a kisvasúthoz. Mi 2016 júliusában, Endresz György és Magyar Sándor történelmi repülésének 85. évfordulóján jártunk Felcsúton, hogy elmenjünk arra a helyre, ahol a Justice for Hungary landolt az Atlanti-óceán átrepülése után.

Persze, ha már ott jártunk, bejártuk a környéket, megnéztük a kisvasutat, a stadiont, az alcsútdobozi cédrust, a tabajdi mezítlábas parkot.

Akkor még Mészáros egyáltalán nem volt országos oligarcha, hiszen Simicska még próbálta tartani pozícióit, bár a G-napon már túl voltunk. Mindössze egy helybéli gróf volt, emlékszem mennyire viccesnek találtuk, hogy az éttermen és az autójavító műhelyen is az ő neve szerepel, de még a felcsúti vasútállomás fagylaltozójában adott számlára is Mészáros volt nyomtatva.

Akkor már kész volt a Felcsúti Csucsú című dalom, és az volt a tervem, hogy egy klipet forgatok hozzá Felcsúton. A film mindössze két forgatási helyszínen készült: a Puskás Akadémiánál és a felcsúti állomásnál. Azoknál a jeleneteknél, melyen szereplek, az akkor 12 éves Petra lányom kezében volt a kamera. Mivel nem volt nálam a zenei alap, a feltátogásnál saját ritmusérzékemre kellett hagyatkoznom, de 5 %-nál jobban nem tértem el az eredeti ritmustól, amit aztán az utófeldolgozásnál korrigáltam. Így lett a Felcsúti Csucsú harmadik legnézettebb dalom.

 

Egy vezetéses látogatáson is részt vettünk a  Pancho Arénában és az akadémia épületeiben. Viccesnek találtam, hogy az akadémia kertjében mindössze két autóparkoló volt, táblával kijelölve, hogy kik parkolhatnak ott: Mészáros Lőrinc klubelnök és Orbán Viktor miniszterelnök. A vezetésen egyébként tilos volt filmezni, állítólag ki is volt írva valahol, de a vezető nem figyelmeztetett. Viszont egy biztonsági őr le akarta töröltetni a felvételeket a kamerámról, amin akkor már ott volt a videóklip nyersanyaga. Szerencsére le tudtam beszélni erről.

A felcsúti kisvasúthoz kötődik Orbán egyik jellemhibája is. Egyszer azt nyilatkozta: ha támadják, meghosszabbítjuk Bicskéig, ha még jobban támadják, Lovasberényig. Azóta a kisvasút az orbáni mindennel szembe menő makacsság szimbólumává vált.

Tíz éve volt a fővárosi közterület-átnevezések utolsó nagy hulláma

A fülkeforradalom egyéves győzelmét és az új Alaptörvényt a főváros közterület-átnevezésekkel szerette volna megpecsételni, de kiderült, hogy ezen a területen is kissé bumfordi módon mozgott Tarlós István főpolgármester.

A ferihegyi repülőteret még 2011 márciusában Liszt Ferencről nevezték el nagy zeneszerzőnk születésének 200. évfordulójára. A névváltoztatásnak nem volt ugyan politikai töltete, de a kormányjavaslattól eltérő javaslattal előálló Földrajzinév-bizottság elnökét és több tagját eltávolították, hadd tanulják meg, hogy mostantól más rend van (ők egyébként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy elnevezést javasolták a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér helyett). Tudjuk, hogy a varsói repülőtér is Chopinről van elnevezve. (a müncheni meg Straussról, de nem az osztrák zeneszerzőről, hanem a volt bajor miniszterelnökről, Franz Josef Straussról). A köznép különben a repülőterünket azóta "Lisztferihegynek" nevezi.

A Fővárosi Közgyűlés tíz évvel ezelőtti ülésén három jelentősebb tér átnevezéséről döntött: a Moszkva térből Széll Kálmán tér lett, a Roosevelt  térből Széchenyi István tér, a Köztársaság térből pedig II. János Pál pápa tér. Az első két átnevezés azonnal diplomáciai bonyodalomba sodorta Budapestet, a Moszkva tér átnevezése miatt az oroszok, a Roosevelt tér átnevezése miatt az amerikaiak tiltakoztak. Végül Moszkváról egy Duna-parti sétányt neveztek el, így ott lehet énekelni a Moszkva-parti estéket,  de Rooseveltről csak a Szabadság tér déli csücskét nevezték volna el, de egy tér áthelyezése máshová azért elég nagy kavarodást okozott volna.

A legzavarbaejtőbb azonban a Köztársaság tér átnevezése volt. A KDNP ( igen, van egy ilyen nevű párt, egyedül ők képviselnek minket az Európai Néppártban) ugyanis két indítvánnyal élt a Fővárosi Közgyűlés felé: A Köztársaság tér kapja vissza a Tisza Kálmán nevet, valamint legyen közterület elnevezve II. János Pál pápáról is. Tarlósék a két javaslatot összevonva a Köztársaság térből II. János Pál pápa teret csináltak. Ez az átnevezés három szempontból is problémás volt:

• A húsvéti Alaptörvényre reflektálva a térképről is le akarták törölni a köztársaságot.
• Azzal, hogy kinyilvánították, nem akarnak Tisza Kálmánról közterületet elnevezni, lényegében a kiegyezés utáni nemzeti liberalizmus fél évszázadig tartó virágzó korszakát utasították el.
• Egy olyan teret neveztek el a lengyel pápáról, melynek semmi köze sem a katolicizmushoz, sem a pápához, de még egy jelentősebb templom sincs a közelében. Viszont a hosszú név miatt a 4-es metró szerelvényeit kivételesen hosszú kijelzővel kellett ellátni.

A Köztársaság tér letörlése Budapest térképéről azt a célt is szolgálta, hogy valamit halványítson az '56-os forradalom legnagyobb szégyenfoltján, a Köztársaság téri vérengzésen. A nevezetes eseményre már sem a tér neve, sem az ezt megörökítő emlékmű, sem pedig az egykori budapesti pártház nem emlékeztethet: az emlékmű (id. Kalló Viktor alkotása) a Szoborparkban pihen, a pártház pedig bontás alatt áll.

A közterület-átnevezésekkel egyidejűleg a a volt Lágymányosi hídból is Rákóczi híd lett (nem vagyok biztos benne, hogy déli hidaink nevét mindenki pontosan tudja, a Rákóczi hidat még mindig mindenki Lágymányosinak hívja, az M0-ás hídról pedig csak kevesen sejtik, hogy az valójában Deák Ferenc híd).

A közterület-átnevezéseket aztán szoboreltávolítások is követték: 2012 márciusában Károlyi Mihály szobrát távolították el, és helyére visszakerült Tisza István szobra (a két politikai ellenlábas szobrának az ugyanazon a helyen való cserélgetésében van valami perverz), Lukács György filozófus szobra 2017-ben tűnt el a Szent István parkból (ezzel Varga Imre rekorder a közterületekről eltávolított szobrai tekintetében). A Corvinus aulájából Marx Károly szobra 2014-ben került el máshová.

Édesapám 2008-ban, gyémántdiplomája átvétele után

Hiába azé a jövő, aki uralja a múltat is...

10 éve írták alá a húsvéti alaptörvényt

2011-ben késői húsvét volt, majdnem a lehető legkésőbbi: a húsvéthétfő április 25-ére esett, csillagászatilag már csak április 26 a lehetséges időpont (legközelebb 2038-ban április 26-ra esik húsvéthétfő, 2095-ben pedig április 25-re). No, szóval ezen a rendkívüli húsvéton írta alá Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a rekordgyorsasággal, az új, kétharmados országgyűlés megalakulása után egy évvel elfogadott alaptörvényt.

Új alaptörvényünk nem akart alkotmány lenni, és bizony országunk hivatalos neve is megváltozott Magyar Köztársaságról Magyarországra.

 

Az addigra már teljesen szervilissé váló közmédia még azt is megelőlegezte, hogy a köztársasági elnök is csak simán elnök lesz mostantól, de szerencsére ez nem valósult meg, bár a fővárosi közgyűlés két nappal későbbi ülésén a budapesti Köztársaság teret a szintén szervilis Tarlós István átneveztette (majd erről is fogok posztolni). Féltem, hogy ilyen alapon az Alkotmány utcát is átnevezik majd, de a pesti belváros régi utcája, az egykori Sonnengasse, később Nap utca már 1874-től az Alkotmány utca nevet viseli. Mert bár írott alkotmánya csak 1949-től van hazánknak, a történelmi alkotmányt mindig nagy becsben tartottuk, 1905-ben még Országos Alkotmánypárt néven alakult párt az ifjabb Andrássy Gyula vezetésével. Pár évvel későbbről, a Parlament megépülte utáni időből származik ez a kép:

Schmitt Pál sem maradt túl sokáig köztársasági elnök: alig egy év múlva, 2012 április 2-án plágium miatt le kellett mondania. Schmitt Pál, a háromszoros olimpiai bajnok vívó és nyelveket beszélő diplomata könnyen eligazodott a sport és a diplomácia világában, de a tudományos élet ismeretlen terep volt számára. Phd. dolgozatában plagizált, mert ezt bocsánatos bűnnek gondolta. Azért sajnáltam, mert ő volt az utolsó köztársasági elnökünk, aki még a civil életben vívta ki (Schmitt Pál igazi párbajtőrrel) a tiszteletet. Göncz Árpád 56-os szabadságharcos és író, Mádl Ferenc és Sólyom László rendszerváltó jogtudós, Schmitt olimpiai bajnok és diplomata. Ezt a sort törte meg a sótlan és unalmas, csupán csak karrierpolitikusi múlttal rendelkező Áder.

Van egy vicces párhuzam Schmitt Pál és Áder utódjának megválasztása között is. Mivel Sólyom mandátuma a 2010-es választások után járt le, az MSZP (mert az SZDSZ akkor már nem volt kormánypárt) minden követ megmozgatott, hogy a Parlament még a választások előtt szavazzon az új köztársasági elnök személyéről, ha már az öt évvel korábbi kísérlet Szili Katalin megválasztatására az SZDSZ ellenállásán megbukott. Természetesen ennek nem volt törvényes lehetősége, így Schmitt Pált már az új, Fidesz-vezette Parlament választotta meg. Mivel azonban Áder második mandátuma 2022 márciusában, a parlamenti választások előtt jár le, most az ellenzék azt próbálja elérni, hogy az elnökválasztást halasszák el a parlamenti választások utánra. Természetesen ennek ugyanúgy nincs lehetősége, úgyhogy ha nyer is az ellenzék 2022-ben, nemcsak a legtöbb közhivatalban és közalapítványban ássa be magát hosszú időre a Fidesz, de még egy baráti köztársasági elnök támogatója is lesz.

Visszatérve az Alaptörvényre, azt tudtátok-e, hogy a közvélekedéssel ellentétben, miszerint az Alaptörvényről nem volt társadalmi vita, annak tervezetét 2011 március 8-án közrebocsátották, bárki elolvashatta. Voltak is benne érdekes részek, például: "A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít". Annak ellenére, hogy ebből végül nem lett semmi, mi ezt az elvet gyakoroljuk, és szavazások előtt általában Borit, de most már lassan Petrát is megkérdezzük arról, hogy kire szavazzunk. Mégiscsak az ő jövőjük.

A Fidesz kormányzat nagyon erősen azt kommunikálta, hogy gránitszilárdságú alaptörvény született, egy igazi fundamentum. Szegény Kerényi Imre meg is próbálta ennek a fundamentumnak minden színházi díszletét megteremteni az Alaptörvény Asztalával, ahol minden polgár elolvashatta az Alaptörvényt és rendelhetett belőle saját névre szóló példányt. Volt még ezen kívül bőrkötéses díszkiadás történelmi és kortárs magyar festők illusztrációjával. A nyolcadikosok is megkapták a ballagáskor zsebkönyv alakban.

Sajnos az Alaptörvény, a fundamentum ugyanúgy a napi politika szolgálólányává vált, mint minden egyéb. Évente módosítottuk, és nekem kedvenc szórakozásommá vált, hogy saját példányomat minden módosításkor folyamatosan preparálom:

A Jogtár ugyanezt megteszi elektronikus úton is, ahol a jelenleg hatályos szövegből visszafejthetők a módosítások (egy jogásznak tudnia kell, hogy egy adott időpontban milyen szöveg volt hatályos).

Egy korábbi posztomban már írtam az Alaptörvény 9. módosításának családjogi vonatkozásairól. Azonban igazán jelentős változást a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok illetve a közpénz fogalmának újraértelmezése tekintetében hozott. Korábban maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a jegybanki alapítványok közfeladatot ellátó szervezetek. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig azt mondta ki, hogy ezek az alapítványok kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ezért volt szükség alaptörvény-módosításra. Ennek nyomán hatalmas közvagyon-tömeg kezdett 29. közalapítványba kiáramlani, de további 32 létrehozása várható. Az a vagyon, ami kikerül az alapítványokhoz, többé nem vonható vissza, például egy esetleges új kormány által, vagyis a Fidesz esetleges bukása után is hatalmas befolyás maradhat a Fideszhez hű kezekben. Az új kormány pedig gazdasági eszközök és befolyás hiányában hadd csúszkáljon a jégen.

Nem az a baj, hogy a tíz éve létrehozott fundamentum nem tekinthető fundamentumnak, mert hát ki látott már olyat, hogy egy épület alapját évente cserélgetik, hanem a jogba és az alkotmányosságba vetett bizalom rendült meg ebben a tíz évben.

Lehet szimbolikusnak is tekinteni, hogy az Alkotmány utcát, mely korábban az Ország Házához, a törvényhozás templomához vezetett, mára mély árok választja el a Parlamenttől.

Ismét világi épület Magyarország legmagasabb épülete

"Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén!" (MÓZ-I 11/4)

Azt tudtátok-e, hogy Magyarországon 400 éven keresztül egy világi épület, a soproni Tűztorony volt a legmagasabb a maga 58 méterével. Előtte 100 évig a zsámbéki premontrei prépostság temploma egy évszázadig legmagasabb épületünk volt (51 m), mely sikeresen vészelte át a tatárjárást és a török dúlást, hogy aztán a 18. századi nagy komáromi földrengésben kelljen összeomlania. Nem építették újjá, de jobboldali tornyának süvege megmaradt, így egészen 1743-ig, a pesti Alcantarai Szent Péter templom felépítéséig (75 m) legmagasabb templomunk volt. Hazánk viharos évszázadaira jellemző, hogy miközben Európa-szerte égbeszökő katedrálisok épültek, nálunk szerényebb méretűek maradtak Isten házai.

2021-ig, vagyis 278 éven keresztül viszont hazánk magas épületeit kizárólag templomok uralták. Persze az ipari épületeket (adótornyok, gyárkémények) nem számítjuk, ebben a tekintetben még mindig az 1933-ban épült gyönyörűséges lakihegyi adótorony vezeti a mezőnyt a maga 314 méterével.

150 éve, az 1869-ben felszentelt esztergomi bazilika a legmagasabb templomunk (100 m), de ebben van egy kis csalás, mert ezt a magasságot a kripta aljától mérik, a járdaszinttől mérve "csak" 88 méter. Budapesti épületeink közül a Parlament és a Szent István Bazilika egyaránt 96 méter magasak. A szocializmus éveiben azzal frocliztuk az egyházat, hogy a Parlament csúcsára egy 4 m magas vöröscsillagot helyeztünk, így azzal mérve az Országház is 100 m-es volt.

A szentendrei pismány-hegyi nyaralónk teraszáról nézve Budapest sziluettjét is a Bazilika uralta, a Parlament ugyanis eltűnt a Gellérthegy szürke hátterében. Azóta viszont két jelentősebb épület is feltűnt a horizonton: a Puskás Aréna hatalmas tömbje és a MOL-torony, mely még épül, de már meghaladta a Bazilika magasságát. Végleges magassága 120 méter (28 emelet) lesz, amellyel még nem tekinthető felhőkarcolónak, mert ez a cím csak 150 métertől jár (például a kölni dóm tornyai 150 méteresek!).

Budapest látképe nyaralónk teraszáról: jobbra a Bazilika, középen a Puskás, balra a MOL

Vagyis magasság tekintetében ismét világi épület vette át az uralmat a magasépületek között.

Tükröm-tükröm...

2020 június 6-án - két nappal a trianoni országcsonkolás 100. évfordulója után - Orbán Viktor egy új Turul-szobrot avatott Sátoraljaújhelyen, Matl Péter alkotását. Korábban - még 2012-ben - Ópusztaszeren avatott Turul-szobrot, és az ott elmondott és a nyolc évvel később elmondott beszéde között sok tartalmi hasonlóság volt, erről írtam is egy posztot. Sejthettük, hogy a szoboravatás és az ott elmondott beszéd a járvány ellenére is hullámokat vet majd itthon és külföldön egyaránt.

Elsőként a kormány által fenntartott egyik propagandaszervezet, az Alapjogokért Központ reagált egy, Orbán beszédének megállapításain alapuló propagandafilmmel, melynek címe: Igazság, erő, felemelkedés. Már maga a film is rémisztő volt, de azok a hirdetések, amelyekkel elárasztották a KESMA alá betagozott sajtóterméknek alig nevezhető kiadványokat, de még a Nemzeti Sportot is, már valóban a múlt század '40-es éveit idézik:

Érdekes, hogy édesanyám nemzedékének azonnal átjött, milyen időket idéz egy ilyen fénykép:

Nos, a felháborodásom hatására énekeltem egy dalt a hitleri Németország egykori híres slágerének, a Lili Marleen-nek a dallamára:

Az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós úgy nyilatkozott, hogy szerinte a "Tegyük együtt naggyá a Kárpát-medencét" szlogen nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg, barátságos közeledést jelent a környező országokhoz. Nos, akkor ezt a románok alaposan félreérthették, mert haladéktalanul törvénybe iktatták Trianon évfordulójának nemzeti ünnepé nyilvánítását.

A sort a Magyarságkutató Intézet folytatta, mely az 1100 évvel ezelőtti pozsonyi csatát dolgozta fel teljesen vállalhatatlan vizuális színvonalon több ponton is erősen történelemhamisító tartalommal.

Végül idén, a Fidesz megalakulásának 33. évfordulójára (korábban, a 30 évforduló kapcsán már posztoltam arról, hogyan távolodott el a párt eredeti alapelveitől) a párt ifjúsági tagozata egy tükörbe gravíroztatta Orbán turulos beszédének hét kiemelt mondatát, melynek első példányát maga a miniszterelnök kapta meg, de hamarosan minden Fidesz-tagnak jut majd egy ilyen.

A hét jelmondat kicsit bibliai is. Krisztus hét szava a kereszten Joseph Haydnt is oratórium megírására ihlette, nem csodálkoznék egy hasonló dalművön Orbán szavaiból összeállítva.

A mondatok egy része persze csak üres Coelho-i frázis, mások tipikus Orbáni szájhősködések, de azért van köztük néhány tőről metszett fasiszta mondat is. Vegyük őket szépen sorba:

1. Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse!
   Furcsán hangzik ez annak a szájából, aki már régóta a saját mércéje alapján szeretné megmondani, ki az "igazi" magyar. Ne felejtsük el, hogy a legszebb hazafias versünk költőjét azért küldtük halálba, mert szerintünk nem volt eléggé magyar.
2. Minden magyar gyermek egy újabb őrhely!
   A jelenlegi kormányzat mindent megtesz, hogy manipulálhassa az ifjúságot a nemzeti alaptantervtől kezdve az egyetemek haveri kurátorok által működtetett alapítványokba történő kiszervezésén keresztül a kultúra fölött gyakorolt állami kontrollig.
3. Az igazság erő nélkül keveset ér!
   Az elmúlt években gyakran erőfölénnyel pótolták az igazság hiányát, a törvényeket pedig saját akaratuk szolgálóleányává tették, beleértve az évente módosított alaptörvényt is.
4. Csak az a mién, amit meg tudunk védeni!
   Az a mondat valójában az orbáni hatalomtechnika alapvetése. Épp most folyik az egyes hatalmi ágak és gazdasági centrumok kimenekítése egy esetleges választási vereség esetére.
5. Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyertük!
   Ez a miniszterelnök focipályán összeszedett egyik legsúlyosabb jellemhibája. A vereség elviselésének hibája már többször hajszolta törvénytelenségbe a kormányt (pl. CEU, Kubrádió). Az egykor a jogállamiság pártján álló Fidesz ma nyíltan azt hirdeti, hogy addig kell módosítgatni a játékszabályokat, amíg minket nem hoznak ki győztesnek.
6. Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs!
   Orbánék rendszeresen összemossák a nemzetet, az országot és az államot, állampolgárságot osztogatva boldog-boldogtalannak, ahogyan az érdekük kívánja.
7. Egyetlen magyar sincs egyedül!
   Na erről tudnának mesélni azok a járvány ideje alatt tönkre ment kisvállalkozók, aki Európa legkisebb mértékű állami támogatását kapták kormányunktól.

Egy rendhagyó dalt készítettem Orbán tükréről. A dal végén a tükör összetörik, remélem Orbán hatalmi vágyai is így törnek össze jövőre.

---

Újabb Szabó István-film COVID idején

Járvány idején zárva vannak a mozik, csak az online filmnézés marad. Két mozicsatornára is elő vagyunk fizetve (Netflix és HBO GO), de szoktunk pénzért filmet nézni a cinego.hu-n vagy a Távmozin. Kati kapja a bécsi Magyar Intézet hírlevelét, és mivel a járvány miatt az ő kulturális programjaik is szünetelnek, időnként elküldik magyar filmek linkjeit és belépő kódjait online megnézésre, így került sor tegnap Szabó István Zárójelentés című filmjének megnézésére.

Tavaly tavasszal, vagyis pont a járvány első hullámának kezdetekor mutatták be Szabó legutóbbi filmjét, melyben újra összeállt a nyerő hármas: Szabó István rendező és forgatókönyvíró, Koltai Lajos operatőr és Klaus Maria Brandauer főszereplő. Tudható, hogy ebben a felállásban nyertek Oscart 1984-ben a Mephistoval.

Némi botrányt okozott, hogy a 2020-as Magyar Mozgókép Szemlén a Magyar Filmakadémia életműdíjjal tüntette volna ki Szabót, de Schmidt Mária tiltakozott Kásler Miklósnál és Fekete Péternél, mert szerinte az Oscar-díjas rendező ügynökmúltja miatt méltatlan a díjra. Szabó elegánsan oldotta meg a problémát: a film díszbemutatójára nem ment el és a díjat nem vette át. Azért a filmben van némi utalás a filmrendező ügynökmúltjára, amikor a főszereplő indulatosan ezt mondja: „Megnézem, hogy ezek közül az újak közül ki mit írna alá, ha kétszer úgy pofán verik őket, hogy az orrukon jön ki a vér!”

Szomorú, hogy a tavaly szintén életműdíjat kapott Pécsi Ildikó is elhunyt azóta, akárcsak a filmben szereplő Andorai Péter és Börcsök Enikő is. Utóbbi kettő a Szabó István-filmek rendszeres szereplője volt. Szabó István amúgy is híres arról, hogy sok utoljára szereplő színész játszik a filmjeiben, így például a Napfény ízében Juhász Jácint, a Rokonokban Madaras József. Amúgy Szabó mostani filmje is igazi színészparádé volt, érdekes, hogy Brandauer mellett főként a nők sziporkáztak: Udvaros Dorottya, Csomós Mari, Szirtes Ági, Börcsök Enikő, Csákányi Eszter és Kerekes Éva (utóbbi szép lassan belecsúszik az elvirágzott szépasszonyok szerepébe).

Mára a művészvilág teljesen megosztottá vált, de Szabó István művészetének akkora a kohéziós ereje, hogy a különböző szekértáborokba tartozó művészek szívesen együtt játszanak filmjeiben, így például a Zárójelentésben a katonajózsefes, freeSzFE-vel szimpatizáló  Szirtes Ági és a mostani miniszterelnök és az SzFE átalakítása mellett harcosan kiálló Eperjes Károly.

Szabó István állandónak tekinthető szereplői mellett (Brandauer, Bálint András, Andorai Péter, Börcsök Enikő) ismét gyönyörködhettünk a csodálatos enteriőrökben, ahol minden régi tárgynak fontos jelentősége van (látványterv: Kentaur) és a nagyon ízlésesen összeválogatott zenékben. Szabó talán egy életmű lezárásaként készítette a filmet, mert nemcsak külsőségeiben szabóistvános, de a főszereplőt is mintha Szabó Istvánról mintázták volna: ő is vidéki, zeneszerető orvoscsaládból származik és ifjúkorában orvosnak készült. Szabó egy rövid jelenet erejéig ebben a filmben is tiszteleg a nagy példakép és barát Jirí Menzel előtt, nem tudhatta, hogy a nagy cseh rendező is hamarosan az égi műtermekben folytatja majd a rendezést (tavaly szeptemberben halt meg).

A sok keserűség ellenére a film végkicsengése optimista: a kórházából és vidéki körzetéből is elűzött idős orvos végül az Operaház kórusában találja meg a nyugalmát. A film zárójelenetében Wagner Tanhäuser című operájában a Zarándokok karában énekel. Ezt teszem be posztom végére. Halleluja!

 

Szabó Istvánban igazából az emberségét szeretem. Jó ember, és kész.

A gyanú sötét árnyékának szőrös keze betette a lábát

Spiró György mondta egyszer, hogy azért nem nyilvánul meg napi politikai kérdésekben, mert nincs információja és nincs is módja információhoz jutni. Kis gyalogok vagyunk egy nagy sakktáblán, nem látjuk át a nagy stratégiát.

Emlékszem, amikor 2004-ben az athéni olimpián Fazekas Róbert diszkoszvetőt megfosztották aranyérmétől, mert "nem tudott pisilni", elsőre hogy felháborodtam. Aztán gyanús volt, hogy az eredetileg bronzérmes Kővágó Zoltán mindenféle skrupulus nélkül vette át az ezüstérmet, aztán kezdték suttogni, hogy hát igen, a dobóatléták doppingolnak mint állat. Na hasonlóan kezdek most érezni a Klubrádióval kapcsolatban.

Történt, hogy az ünnepek után a Médiatanács nyilvánosságra hozott egy még előző heti határozatot:

"A testület a szolgáltató kérelmére a május 3. és október 29. közötti időszakra ideiglenes jellegű kereskedelmi szerződés megkötéséről döntött a Közösségi Rádiózásért Egyesülettel, amely a Spirit FM néven hallható szolgáltatását sugározza majd a Budapest 92,9 MHz-es frekvencián. A hatályos szabályok szerint a médiaszolgáltató az eddigi, Budapest 87,6 MHz frekvencia közösségi használatáról lemondott."

Hogy mi van? A Klubrádió korábbi frekvenciájára, a 92,9 MHz-es budapesti közösségi frekvenciára - melyet a Klubrádió hét éven keresztül, hatalmas hallgatótábort maga mögött tudva sugárzott - kiírt pályázat érvénytelen volt, a Klubrádión kívül a Spirit FM is elbukott rajta.  Most mégsem a korábbi használóval, a Klubrádióval kötnek szerződést, hanem egy mindössze egy éve működő, és budapesti frekvenciával már rendelkező rádióval, mely szintén eredménytelenül pályázott, ráadásul kereskedelmi szerződést, vagyis ha jól értem fizetni fognak az amúgy közösségi frekvenciáért? Tudom, hogy ez valahol betű szerint törvényes, Karas Monika (figyelem, rövid o) bizonyára jó jogász, de hogy is van ez?

Lehet, hogy most is feleslegesen háborodtam fel, és egy nagy háttéralku áll az egész ügy mögött? Édesanyám és anyósom számára a Népszabadság-ATV-Klubrádió volt a Szentháromság. Amikor a Népszabadságot felszámolták, anyósom az automatikusan helyébe lépő Népszavát tovább járatta (anyám már nem volt ennyire naiv), nem fogott gyanút, hogy azt miért nem bántják, sőt, még állami hirdetések is vannak benne. Lehet, hogy most is valami hasonlónak vagyunk a tanúi?

A Spirit FM-et ugyanaz a tulajdonosi kör birtokolja, mint az ATV-t, az egész mögött a Hit Gyülekezete bizniszegyház áll. Vezető lelkésze, Németh Sándor jó viszonyt ápol a kormányzattal, fia az ATV vezérigazgatója. Igaz, egészen tavaly őszig a Klubrádió tulajdonosai között is ott találhattuk az EMIH-et. A kisebbik zsidó egyház szintén jó viszonyt ápol a kormányzattal, de ők aztán kiszálltak. Talán a süllyedő hajót hagyták el?

Mindig furcsa érzésünk van nekünk libernyákoknak, hogyha ellenzéki médiumok egymás ellen fordulnak. Pedig már jó pár éve láthatjuk, hogy az ATV és a Klubrádió között elmérgesedett a viszony. Nem nagyon tűrték, ha egy műsorvezetőnek mindkét médiumban volt műsora. Így kellett Bolgár Györgynek évekkel ezelőtt elhagyni az ATV-t, és emiatt kellett nem is olyan rég Lampé Ágnesnek távoznia a Klubrádióból.

Furcsa volt, hogy a Médiatanács döntésével kapcsolatban a Klubrádió honlapján csak kb. 20 óra késéssel jelent meg egy elítélő közlemény. Lehet, hogy a szerkesztőség még maga sem döntötte el, hogy átálljon-e, vagy tovább küszködjön frekvenciától megfosztva, hatalmas adósságteherrel?

A Spirit FM kb. négy hét múlva kezdi meg a sugárzást a 92,9-en. Jól tudják, hogy a régi klubrádiósoknak még be van hangolva a rádiójuk (az enyém is, az összes). Ez már fél nyereség. De egészen biztos vagyok benne, hogy ez alatt a négy hét alatt folyik a Klubrádió egyes műsorai gyártóinak, műsorvezetőinek a győzködése, hogy "álljanak át a sötét oldalra". Igazi frekvencia, nagyobb hallgatótábor, biztos fizetés, nem szólnak bele a szerkesztési elvekbe (persze, hiszi a piszi). Egyáltalán nem lennék meglepve, ha május 3-án 16 órakor a 92,9-en maga Bolgár György fogadná a hallgatók telefonjait, ahogyan teszi ezt már 25 éve (20 éve a Klubrádióban, előtte a Kossuthon).

Orbán megmondta: itt az ideje, hogy saját ellenzéket hozzanak létre, mert nem jó a mostani. Ugyanez vonatkozik az ellenzéki médiumokra is. Mi, gyalogok egyet lépünk előre, vagy ütünk jobbra vagy balra, közben pedig fejünk felett királyok, vezérek, bástyák (Bástya elvtársak) játsszák a játszmáikat:
"A szövőlány cukros ételekről álmodik, nem tud kartellekről". Karas Monika milyen bábú lehet, talán huszár (huszerett)? Meggyőződése, hogy így szolgálja a hazáját.

Gondolatok beoltásommal kapcsolatban

Kedves blogolvasók. Elveszítettem oltatlanságomat, már nem vagyok vakcinaszűz.

Orbán Viktor első ígéretét még nem tartotta be (hogy március 15-ig beoltanak minden 60 év fölötti állampolgárt), de levélben küldött ígéretéhez híven (miszerint húsvétig tényleg beoltanak minden 60 felettit) ma, húsvét vasárnapján, Krisztus feltámadásának délelőttjén a Szent Ferenc kórházban megkaptam első adag védőoltásomat.

Katt a teljes képernyős nézetért

De ne szaladjunk ennyire előre!

Még decemberben, mihelyst lehetőség nyílt regisztrációra, jelentkeztem a védőoltásra. Gyanús volt, hogy semmiféle visszajelzést nem kaptam a regisztrációmról, de amikor édesanyámat megpróbáltam ugyanerről az email-címről regisztrálni, azt a válaszüzenetet kaptam, hogy ez az email-cím már foglalt. Ezt meg is reklamáltam különben, hogy nem életszerű, hogy egy család több tagja nem regisztrálhat azonos email-címről, de lényegében azt a választ kaptam, hogy "Mi így szállunk le a bicikliről". Máig sem teljesen világos, hogy, ha van egy tényleg minden elismerést megérdemlő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér nevű portál, akkor mi szükség volt erre az informatikai szempontból szánalmas fércmunkának tekinthető kormányzati regisztrációs oldalra.

Telt-múlt az idő, közben nemcsak feleségemet, és egy csomó rokont, ismerőst oltottak be, de sorra kapták az oltásra regisztráltak az emaileket, leveleket és sms-eket a kormánytól. Mondjuk az sms-kampány nem volt egészen sikeres, a vásárosnaményieket Győrbe, a pécsieket Váci oltópontokra rendelték, gyakran egy háztartásban élőket az ország egymástól távol eső szegleteibe, hívtak holtakat és már beoltottakat, szóval volt egy kis kavarodás. Én viszont csak vártam és vártam.

Márciusban kaptam a fenti levelet a húsvéti oltás ígéretével, de kicsit megzavart, hogy amikor végre elérhetővé tették, hogy az ember lekérdezhesse, vajon nyilván tartják-e regisztráltként, akkor nemleges választ küldött a rendszer (természetesen megint nem a EESzT).

Katt a teljes képernyős nézetért

Végül aztán nagyhéten megcsörrent a telefonom, és háziorvos jelezte, hogy szeretettel várnak a Szent Ferenc kórházban kialakított oltóponton húsvét első napjának délelőttjén. Furcsa lett volna, ha minden klappol. Most az volt a bibi, hogy az oltóponton más TAJ-szám szerepelt a nevem mellett. Szerencsére a szervezők átlendültek ezen a problémám és megkaptam első adag Pfizer-oltásomat. (megjegyzem, a Pfizer csak a gyógyszergyár neve, ők gyártják a Viagrát is, a vakcinának saját neve is van, úgy hívják: Comirnaty COVID-19 mRNA Vaccine).

Vágyakozásomat az oltás iránt ugyanúgy dalban is kifejeztem, mint ahogyan azt, hogy húsvéti locsolkodás helyett ezúttal a húsvéti oltakozás van divatban.

---

Miniszterelnökünk szerint oltónemzet lettünk, azt értve ezalatt, hogy Európa élvonalában járunk az 1 millió lakosra vetített vakcinációban (egyesek szerint az "oltónemzet" a "vacci-nation" tükörfordítása). Míg Brüsszel csak ügyetlenkedik és szerencsétlenkedik, addig mi keleti vakcinákkal pótoljuk az elmaradt nyugati szállításokat. Itt azonban érdemes megállni egy pillanatra.

Amikor a múlt év vége felé először jelentek meg a koronavírus elleni védőoltások, a gazdag nemzetek jó pénzért, egymás fölé ígérve elkezdték lerabolni a piacot, így lett az oltakozás vezető nemzete Izrael, az USA vagy Nagy-Britannia. Az Európai Unió a járvány kezdete óta már másodszor bizonyította, hogy a bajban a szolidaritás a legfontosabb: ősszel közös hitelfelvételi és pénzügyi csomagot fogatunk el (amit Magyarország rögtön egy ócska vétó-fenyegetéssel támadott be), majd később a közös vakcinabeszerzésről döntöttünk, nyitva hagyva a lehetőséget az Unión kívüli - a nem közös engedélyezés és beszerzés hatálya alá eső - oltóanyagok beszerzésére. Nyilvánvaló, hogy ha az EU erős nemzetei, Németország, Franciaország maguk is a közös beszerzésen kívüli csatornákat is keresték volna, akkor ezt a piacot ugyanúgy lerabolták volna a kis nemzetek kárára, ahogyan azt tették a britek vagy az amerikaiak. Vagyis az, hogy ezek az országok azóta is következetesen ragaszkodnak a közös beszerzéshez, és az újabb vakcinákhoz is kizárólag a közös engedélyezés és beszerzés csatornáin keresztül akarnak hozzájutni, az nem a "szerencsétlenkedés", hanem az európai szolidaritás jele. Csak a kis nemzetek tehették meg, hogy olyan vakcinák felé kacsintgassanak, melyeket gyártóik szándékosan nem engedélyeztetnek az EU-ban, mert így, surranópályán, magas árakkal és laza szállítási feltételekkel szeretnének inkább érvényesülni. Ez nem minőségi, hanem piacpolitikai szempont.

És így - a kínai és orosz vakcinákkal - lettünk oltónemzet, és ez tette lehetővé az "oltásellenes baloldal" mítoszának megteremtését is. Orbán megint legalább két lépéssel előre gondolkodott, mint az ellenzék:

• Jól tudta, hogy a hazánkra nézve egyre kedvezőtlenebb járványadatokból csak úgy tud jól kijönni, ha a védőoltások tekintetében élharcosok vagyunk, ehhez jöttek kapóra az Unió által nem vizsgált és EMA-engedéllyel nem rendelkező, viszont az uniós kvótán felül beszerezhető vakcinák;
• Sejthette azt is, hogy ezt az ellenzék támadni fogja, ezért ugyanúgy rásütheti az "oltásellenes" bélyeget, ahogyan tavaly tavasszal a felhatalmazási törvény meg nem szavazásakor a "védekezésellenes" jelzőt.

Vagyis az ellenzék megint besétált Orbán kelepcéjébe, és most már a választásokig csupa ilyen hírrel lesz tele a híradó:

A kormány a járvány elleni védekezésnél a második és harmadik hullámban inkább a svéd modellt választotta, és csak óvatos és megkésett zárást rendelt el. Ennek meg is lett az eredménye, a korábbi jól védekező országból sereghajtók lettünk:

A karantént már senki sem ellenőrzi, COVID-os betegek tömegközlekedéssel mennek teszteltetni magukat, majd pozitív tesztjük birtokában tömegközlekedéssel hazamennek, de előtte még beugranak a közértbe vásárolni. Személyesen váltják ki a Favipiravirt, nem kis megütközést keltve a patikusokban.

Azt a szlogent, hogy minden élet számít, most a védőoltásokban szerzett előny váltotta fel, és aki a COVID-áldozatok hatalmas számával mer előhozakodni, az halálkampányt folytat.

---