Holdkór

Az utolsó sikeres amerikai emberes holdraszállás (1972. december) idején 16 éves, az utolsó sikeres szovjet holdszonda küldetés (1976. augusztus) idején 20 éves voltam, és azt gondoltam, hogy a holdraszállás hamarosan mindennapi tevékenység lesz. Az űrkutatást maguknak megengedni tudó nagy nemzetek azonban sokkal inkább azonnali hasznot hozó űrprogramokat folytattak: katonai szondák, időjárás-megfigyelő szondák, helyzetmeghatározó szondák, távközlési szondák, csillagászati szondák és hosszú idejű tartózkodásra alkalmas űrállomások fejlesztésének irányába indultak tovább.

37 évnek kellett eltelnie az oroszok utolsó sikeres - persze ember nélküli - holdraszállása után, amíg 10 évvel ezelőtt, 2013 decemberében a kínai Csang'o-3 szonda sikeres landolást hajtott végre égi kísérőnkön, ezzel harmadik nemzetként vitték végbe ezt a bravúrt. Az elmúlt években többször is posztoltam holdraszállásokról, az első sikeres emberes küldetésről, az Apollo-11-ről, az oroszok kudarcáról, az amerikai Artemis-programról, valamint arról, hogy India lett a negyedik nemzet, mely sikeres leszállást hajtott végre a Holdon.

Ma egy ötödik nemzet, Japán holdszondája is puhán landolt az égitesten, de a leszállóegység napelemtáblái nem termelnek energiát, így lehet, hogy hamarosan véget ér a küldetés, ennek ellenére Japán ötödik helyét nem veheti el senki. Izrael egyszer próbálkozott a holdraszállással, ám az a küldetés kudarccal végződött. Az alábbiakban összefoglalom a hat Hold-nemzet utolsó sikeres és utolsó sikertelen holdraszállását:

Katt a nagyobb képért

Vegyük sorra, hogy az egyes nemzetek milyen holdprogramot terveznek a jövőben:

• Az oroszok a Luna-25 kudarca után elég lájtos programot terveznek: A Roszkozmosz bejelentette, hogy a Luna26-ot 2027-ben, a Luna-28-at 2028-ban, a Luna-29-et pedig 2030-ban szándékoznak elindítani. Persze ez viszonylag pergő tempó ahhoz képest, hogy a Luna 24 és Luna-25 között pontosan 47 év telt el.
• Épp a napokban jelentette be a NASA, hogy az Artemis-2 missziót 2025. szeptemberére, az Artemis-3-at pedig 2026 szeptemberére halasztották, pedig már a Holdra szálló legénység tagjait is kiválasztották. Bár az Artemis-programhoz kifejlesztették a világ eddigi legnagyobb tolóerejű rakétáját, az SLS-t (az Apollo-programban használt Saturn V után), Elon Musk Starship rakétájának 33 Raptor hajtóműből álló fokozata még ezen is túltesz. A Starship-program is kapcsolódna az Artemis-programhoz: az Artemis–3 repülése során két űrhajós a NASA Orion űrhajójából átszállna a holdkompként konfigurált Starship HLS-re, majd azon ereszkedne le az égitest felszínére.
  A két hete indított Peregrine űrhajó váratlan volt számomra: egy amerikai magáncég, az Astrobotic fejlesztette, és februárban szállt volna le a Holdon. Különféle, az emberiség kulturális örökségét hordozó rekliviákat is vitt magával, így magyar szövegeket is, többek között Weöres Sándor költeményeit. Holdjárót is vitt magával, de az űrhajó napeleme nem működött rendesen és hajtóanyaga szivárgott, így nem érte el a Holdat.
• Kína bejelentette, hogy 2050-re önálló holdbázist létesít. 2028-ig hét, 2030-2040 között pedig további hat küldetést hajtanak végre.
• Az indiaiak a Csandraján-4-et 2028 utánra tervezik, célja kőzetminták gyűjtése és sikeres Földre szállítása. A Csandraján-3 Hold-körüli modulja visszatért, és jelenleg Föld-körüli pályán kering.
• Japán alapvetően az amerikai Artemis-programhoz kapcsolódva szeretne japán űrhajósokat a Holdra juttatni. A mai - még nem tudni, hogy sikeres vagy sikertelen - misszió feladata a Holdon található esetleges vízkészletek feltárása lenne.
• Izrael jövőre tervezi a Bersheet-2 felbocsátását, mely egy Hold körül keringő egységből és két leszálló egységből fog állni.

Eddig hat nemzet próbálkozott holdraszállással, ötnek sikerült. A szovjet Luna-9 (1966 február) és a mai japán SLIM között 57 év telt el, az utolsó emberes küldetés óta pedig már 51 esztendő. Talán 2026-ra újra összejön, hogy emberi lábnyom legyen égi kísérőnk porában.

Update 2024.02.23.
Na, az amcsik csak összeszedték magukat, és több mint fél évszázad után egy amerikai magáncég, az Intuitive Machines Nova-C névre keresztelt műholdja elérte a Holdat és annak Odüsszeusz nevű leszálló egysége leszállt égi kísérőnk déli pólusa közelében. De ez is felborult, akárcsak a japánok űreszköze. Úgy tűnik fél évszázad alatt már mindenki meghalt, aki értett a holdraszálláshoz, vagy nem tanítanak már fizikát. Az alábbi képen láthatjátok, a fél évszázaddal ezelőtti holdkompnak mennyivel lejjebb van a súlypontja