Tíz éve töltöttem fel első YouTube-dalom, a Trafikdalt. Már a körülményekről többször is posztoltam, a lényeg, hogy 2013 májusának végén, a Nemzeti Egység Napjának (a trianoni békediktátum évfordulójának) közeledtével nyilvánosságra hoztak egy csacska kis dalocskát, a Barackfa-dalt, és megkérték az iskolákat, munkahelyi közösségeket, családokat, hogy minél többen énekeljék el a dalt és töltsék fel valamelyik közösségi megosztó oldalra. Az emberek nem nagyon értették, hogy egy ilyen gyásznapra hogyan lehet egy ilyen ostoba dalt énekeltetni a magyarokkal, ezért viszonylag kevesen vették komolyan, vagyis színről a felszólítást, annál többen fonákjáról.
Így tettem én is: mivel az országot éppen lázban tartó belpolitikai botrány a frafikmutyi volt, ezért elhatároztam, hogy trafikra hangolt szöveggel éneklem el az ominózus dalt. Tettem ezt a létezhető legprimitívebb módon: eszkábáltam szintetizátoromon egy kíséretet, és notebook-om videókamerájába énekeltem a dalt. Magam is meglepődtem, amikor egy hét elteltével már több ezer kattintás volt a dalon, és az Amerikai Népszava nevű hírportál is lehozta. Na innentől datálódnak politikai tárgyú dalaim a YouTube-on. Az elmúlt 10 évben 89 feltöltésem volt, ebből legalább 80 politikai jellegű dal.
Érdemes végig nézni a nézettség alapján első 10 helyen álló dalomat.
Kattins rá a teljes képernyős nézetért! |
Alapvetően az állapítható meg, hogy azok a dalaim igazán nézettek/hallgatottak, amelyek:
- Felkerültek valamelyik hírportálra, vagy egyéb módon kerültek nyilvánosan lejátszásra;
- Olyan témát érintenek, melyek átívelnek a politikai megosztottságon, és mindenki által érdekelt témával foglalkoznak.
A fenti tízes ranglistából pont öt dal született az első öt évben, öt pedig a másodikban. Tárgyilagosan meg kell állapítsam, hogy az egyes dalokra fordított energiámmal a legkisebb korrelációban sincs a dalok sikeressége. Például a második helyen álló Kipcsak-csacsacsa mindössze egyetlen nap alatt született az ötlet megszületésétől a szöveg és a dallam kitalálásán keresztül a hangszerelésen, feléneklésen és a megfelelő videóklip kiválasztásán át a feltöltésig. De a legutolsó feltöltésem, a Lombkoronasétány-dal mindössze egy délután vett igénybe: hazafelé a metrón megszületett a szöveg, hazaérve töltöttem le hozzá kíséretet, felénekeltem, a számtalan lombkoronasétányos riportból összevágtam a klipet és már mehetett is fel a YouTube-ra. Nemcsak bekerült a legjobb tízbe (27 ezres nézettségével jelenleg kilencedik), de a like-okat tekintve negyedik, a like/dislike arányt tekintve pedig egyenesen az első. Nagyon egyszerű a magyarázat: a sík mezőre EU-s pénzből épített tákolmány politikai oldaltól függetlenül mindenkiben felkorbácsolta az indulatokat.
A legutolsó 90 nap nézettségét tekintve a két kiugrás az, amikor a Lombkoronasétány-dalt lejátszotta az RTL reggeli hírműsora, illetve leközölte az atlatszo.hu.
Sok személyes kedvencem van, amelyik nem fért fel a toplistára, ilyen a Szeretem a Nagy Testvért vagy a Soli Deo Gloria. Egy-egy újabb dalnál sohasem tudom előre, mennyire fog tetszeni, de alapvetően a gőz leeresztésére készülnek, nem pedig a közönségnek. Ráadásul az iróniára nem mindenki fogékony, de tőlem senki ne várjon olyan dalt, amelyik a miniszterelnök testsúlyával, testmagasságával, származásával, mentális állapotával vagy családtagjaihoz való viszonyával foglalkozik.
Minden olvasómat arra kérek, hogy legyen követője YouTube csatornámnak is, mely már egy évtizede próbálja - teljesen sikertelenül - az Orbán-rendszer orra alá dörgölni a disznóságokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése