Megjött az augusztusi gázszámlánk

Miközben arról érkeztek a hírek, hogy az emberek horror összegű közüzemi számlákat kaptak augusztusra, mi legnagyobb meglepetésre kisebb összegről kaptunk értesítést, mint előző hónapra.

Íme a két számla:

Júniusi számla (katt a teljes képért)

Augusztusi számla (katt a teljes képért)

Ez hogyan lehetséges, ha egyszer csökkentették a csökkentést? Nagyon egyszerűen: Korábban is két árkategória volt a lakossági fogyasztóknak. Évi 41 040 MJ fogyasztás alatt a rezsicsökkentett árat, vagyis 2.256 Ft/MJ-t kellett fizetni, afölött pedig a rezsicsökkentés nélküli, úgynevezett "Gyurcsány-árat", vagyis 2.616 Ft/MJ-t. A mi éves fogyasztásunk valamennyivel, nem sokkal meghaladta ezt a limitet. Az új rezsirendelet szerint viszont évi 63 645 MJ-nál van a limit, ami fölött már a "lakossági piaci árat", 16.863 Ft/MJ-t kell fizetni. Mivel ezt a magasabb limitet nem éri el az éves fogyasztásunk, ezért most a teljes elfogyasztott mennyiség után az eredeti, még 2013-ban meghatározott árat fizetjük.

Érdemes összehasonlítani a régi és az új számla rezsicsökkentési rovatát. Két feltűnő különbség van:

• A régi számlán a rezsicsökkentés referenciája a 2013-as rezsicsökkentés előtti "Gyurcsány-ár", amivel nyolc éven keresztül azt sugallták nekünk, hogy ha még mindig a népnyúzó szemkilövető lenne hatalmon, akkor ezt az árat kéne fizetnünk. Az új számlán szereplő referencia-ár a ki tudja milyen módon kiszámított "világpiaci ár", 21.416 Ft/MJ. Valószínűleg ezen az áron számláznak a nem egyetemes elszámolás alá eső vállalkozásoknak.
• A régi számlán szerepel egy halmozott összeg, amely szintén azt a propaganda-célt szolgálja, hogy a fogyasztó lássa, milyen nagy összeget takarított meg azzal, hogy nem a népnyúzó szemkilövetőre szavazott. Az új számlán már nem görgetik a megtakarítást.

Bármilyen meglepő, a rezsicsökkentéssel egészen 2021 közepéig, a gázárak elszabadulásáig szépen keresett az állam, mert a nagy csinnadrattával bevezetett 10+10% rezsicsökkenés mellet a világpiacon legalább 40%-os volt a csökkenés. Ezt az extra bevételt kellett volna propaganda és presztízsberuházások helyett energetikai fejlesztésekre fordítani. 2021 közepétől viszont már egyre veszteségesebb volt a rezsicsökkentés, de muszáj volt mellette foggal-körömmel kitartani a választásokig.

A világpiaci ár, a lakossági ár és rezsicsökkentés referenciájának alakulása

Most persze egész Európa kapkod fűhöz-fához, de én azt mondom, lehet, hogy ez az energiakrízis hozza meg végre az igazi áttörést az alternatív energiaforrások felé. Persze mindenki elsőre a napelemre gondol, meg a kormány szemére hányja, hogy rendelettel tiltotta a szélkerék-parkok létesítését, de a dolog nem ennyire egyszerű. A kormány hozzáállása ehhez a két megújuló energiához azért ennyire ambivalens, mert rendelkezésre állásuk nem folytonos és nem is mindig kiszámítható, ezért rendszerirányító számára komoly kihívásokat jelent. A villamos energia ugyanis nagy mennyiségben nem eltárolható, hiába építjük Európa legnagyobb akkumulátor-gyárát, és hiába avat a miniszter akkumulátoros energiatárolókat. Egy, a fenti linkben megadott akkumulátoros egység egy nagyobb szélkerék mindössze egy órás termelését tudja eltárolni.

De itt az új varázsige: hidrogén-technológia. A hidrogén előnyei: a világmindenségben és a Földön is a leggyakoribb elem, nagy az energiatartalma, elégetésével nem szennyezi a környezetet, mert víz keletkezik. Hátránya viszont, hogy elemi formában nem áll rendelkezésre, csakis vegyületben, tűzveszélyes és mivel 1 kg hidrogén atmoszférikus nyomáson 12 m³ helyett foglal el ezért csak erősen összenyomva, általában 900 bar nyomáson tárolják.

Ennek ellenére nálunk gazdagabb országok már évekkel ezelőtt megkezdték a hidrogén-technológiai fejlesztéseket:

• Németország és Norvégia között hidrogénvezeték fog épülni;
• Németország és Kanada közös hidrogén-technológiai fejlesztésbe kezdett;
• Szintén Németországban már megindultak az első hidrogénüzemű vonatok;
• A sokak által lesajnált Románia is rendelt hidrogénüzemű vonatokat;
• És egy jó hír: már nálunk is tesztelnek egy hidrogén-meghajtású autóbuszt.

Nagy mennyiségű hidrogént az iparban földgáz és vízgőz reakciójával állítanak elő (gőzreformálás), de esetünkben ez nem játszik, hiszen ugyanúgy földgáz kellene hozzá (kémiaórán mi még cinkre sósavat öntöttünk, így fejlesztettünk hidrogént). Az elektrolízissel történő hidrogén-előállítást korábban drágának tartották, de a megújuló energiával történő hidrogénfejlesztéssel két legyet is üthetnénk egy csapásra:

• Mind a hidrogén előállítása, mind pedig annak későbbi felhasználása teljesen emissziómentes lehetne;
• A napelemekkel megtermelt energia eltárolható éjszakára, a szélkerekekkel megtermelt energia pedig szélcsendes időre.

A hidrogént a járművekben nem elégetik, hanem ún. hidrogéncellákban fordított elektrolízissel termelnek áramot, a folyamat mellékterméke a víz. Persze ki kell építeni hozzá a teljes infrastruktúrát: az előállítást, a szállítást, a töltőállomásokat. Mégis úgy érzem, hogy annyi előnye van a méltatlanul túlhájpolt elektromos járművekkel szemben (nincs szükség drága, lassan töltődő, drága lítiumot tartalmazó, rövid élettartamú, erősen környezetszennyező módon előállítható akkumulátorokra), hogy egészen biztosan utat tör magának.

És persze a hidrogén másik nagy energiatermelési lehetősége a fúziós erőművekben rejlik: a Napot leutánozva, hidrogénből héliumot előállítva szinte korlátlan mennyiségű villamosenergia termelhető. Persze a fúziós reaktorok még gyerekcipőben járnak, de nem lehet véletlen, hogy Kínában bejelentették: 2028-ban megindul az energiatermelés első fúziós erőművükben. Értitek! Hamarabb, mint nálunk Paks2!

Gyorsabban fog reagálni a világ a mostani energiakrízisre, mint gondolnánk, és a hidrogéné lesz a jövő.