Szuronycédula

 Szentendrei víkendházunk pincéjében pakolgatva egy régi, rozsdás katonai szuronyra bukkantam.

Az ilyesfajta szuronyok felhúzhatók voltak a gyalogsági karabélyok csövére, közelharcban alkalmasak voltak az ellenség belének kiontására.

Mostanában ilyen plakátokkal próbálunk "barátságos" gesztust tenni szomszédaink felé

De a szurony nemcsak harci eszköz volt, hanem a közkatonák kimenő egyenruhájának része is, a derékszíjra csatolva kellett hordani. Csakhogy a kimenős katonák gyakran tértek be kocsmákba, italmérésekbe, kapatosan gyakran kerültek összetűzésbe más katonákkal, ilyenkor könnyen előkerült a szurony, és lehetett gyakorolni a belek kiontását. A laktanyaparancsnokok hamar rájöttek, hogy ennek így nem lesz jó vége, nem kéne ittas katona kezébe fegyvert adni. Csakhogy aki volt katona, az tudja, hogy a szolgálati szabályzat az isten, annak be nem tartása főbenjáró bűn, márpedig a szuronyviselést (tiszteknek a tiszti szablya viselését) a szolgálati szabályzat írja elő.

Részlet a Magyar Királyi Honvédség 1876-os kiadású Öltözeti és fölszerelési szabályzatából

Mivel egy zászlóaljparancsnoknak nem terjedt ki a hatásköre a szolgálati szabályzat átírására, de annak egyes előírásai alól írásos felmentést adhatott, felmentést kaptak a katonák a szuronyviselési kötelezettség alól, ezt az írásos felmentést azonban kimenőkor maguknál kellett tartaniuk. Ez volt a szuronycédula.

 A kimenőre induló bakánál a kapus nemcsak azt ellenőrizte, fényes-e a bakancsa és csillog-e a sapkarózsája, hanem azt is, hogy megvan-e a szuronycédula. A szuronycédula a mindenkori törvények, szabályzatok kikerülésének szimbólumává vált.

Az elmúlt száz évben a törvények és szabályok "okos" kikerülése alig változott, de ehhez a gyakorlathoz a törvényhozás is csatlakozott. Ha például a törvényalkotó nem szeretne különféle parlamenti bizottsági üléseken bíbelődni a törvényjavaslatokkal, akkor egyéni képviselői indítványként nyújtja azt be. Az utóbbi időszak törvényeinél ráadásul az is megfigyelhető, hogy szándékosan beletesznek egy gumicsontot az ellenzék számára. Az a módszer, hogy a törvényjavaslatnak, kormányrendeletnek vagy intézkedésnek mindig van egy olyan része, amin az ellenzék garantáltan fenn fog akadni, és akkor máris kész a vád, hogy az ellenzék nem támogatja az ország felemelkedését. Néhány ilyen eset a közelmúltból:

• Tavaly tavasszal, még a járvány első hullámakor a Fidesz rendkívüli felhatalmazásra nyújtott be törvényjavaslatot. A rendkívüli felhatalmazásnak nem volt határideje, a rendkívüli jogrend visszavonásáról az országgyűlés dönthetett, de csak akkor, ha a kormány kinyilvánította, hogy már nem áll fenn vészhelyzet. Kölcsönkérek tőled 10 000 Ft-ot, de nem mondom meg, mikor fizetem vissza. A kölcsönszerződésbe azt írjuk bele, hogy bármikor visszakérheted, ha én kinyilvánítom, hogy kész vagyok a tartozást visszafizetni.
  Naná, hogy az ellenzék ebbe nem volt hajlandó belemenni, és ésszerű határidő törvénybe foglalását követelte, amelyre a törvényjavaslat előterjesztője nem volt hajlandó. Az ellenzék nemmel szavazott, rögtön rásütötték, hogy akadályozza a járvány elleni védekezést. Matt két lépésben.
• Hasonló volt a helyzet az egyetemek alapítványokba történő kiszervezésénél is. Az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba csupa kormányközeli, gyakran a felsőoktatás és tudomány világában járatlan káderek kerültek hosszú évekre bebetonozva. Az ellenzék tiltakozására gyorsan jött a válasz, hogy nem akarják, hogy a hazai felsőoktatás korszerű keretek között működjön.
  
• Idén januártól megindult a koronavírus elleni védőoltások beadása. Hazánk is csatlakozott az uniós közös vakcinabeszerzéshez, de az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott, közös beszerzésű vakcinák mellett kínai és orosz oltóanyagokat is vásároltunk (ráadásul a kínai vakcinát igen drágán egy közvetítő cégen keresztül). Az ellenzék azon követelését, hogy csak uniós engedéllyel is rendelkező oltóanyaggal oltsák a lakosságot, azzal söpörték le, hogy minden nap késlekedés emberéletekbe kerül, szükség van a kellően be nem vizsgált vakcinákra is. Bár az oltási csatát megnyertük, utólag úgy tűnik, hogy a kínai vakcina az idősebbek körében kevésbé volt hatásos, ráadásul a keleti vakcinákkal oltottak oltási igazolványát még sok európai országban nem fogadják el. De az ellenzéken a választásokig most már biztosan rajtamarad az "oltásellenes" jelző.
• Még javában tombolt a járvány harmadik hulláma, amikor a kormány bejelentette, hogy a kínai Fudan egyetem budapesti kampuszt létesít a magyar állam által felvett mintegy 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, versenyeztetés nélküli kínai kivitelezőkkel. Építek a telkeden egy házat magamnak, én mondom meg, hogy mennyibe kerül, te meg szépen kifizeted.
  Ráadásul az egyetem egy a kormány és a főváros között leegyeztetett leendő diákváros területén épül majd fel. Naná, hogy az egész ügylet kiverte a biztosítékot ellenzéki oldalon, erre mit látok az állami televízióban? Hogy Gyurcsány is tárgyalt a kínaiakkal kínai egyetem Magyarországi működéséről, akkor most miért verik a tamtamot. Az ellenzék meg elmaradt annak kommunikálásával, hogy nem az egyetemmel van baja, hanem avval, hogy mi fizetjük.

Jól látható, hogy ellenzéki oldalon már régen nem agysebészek alakítják ki a pártok álláspontját és kommunikációs stratégiáját. Hétről-hétre újabb és újabb csapdákba sétálnak bele. Lehet, hogy szét kéne tépni már a szuronycédulákat, és igazi (persze politikai értelemben vett) szuronyt szegezve kéne a végső ütközetbe indulni.