VAR - videóbíró

A VAR a Video Assistant Referee rövidítése, magyarul videóbíró, ami a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokság sztárja lett, sokszor akasztotta meg a játékot, sok meccs húzódott el miatta, de több büntetőt is a VAR miatt adtak meg. A FIFA folyamatosan  jutott el a videóbíróig.
Már a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság során bevezették a két gólbírót, ami nem akadályozta meg Karsai Viktort egy téves ítélet meghozatalában, amiről később még majd szó lesz. Korábban a gól megítélése a partjelző feladatai közé tartozott. Ezt már a 2014-es brazíliai világbajnokságon is felváltotta a GLT (Goal Line Technology), ami leginkább a teniszversenyeken használt "sólyomszemhez" hasonlít: több kamera jelét egy számítógép dolgozza fel és centiméter-pontossággal képes meghatározni, hogy a labda teljes terjedelmében áthaladt-e a gólvonalon. A gól tényét a játékvezető karján lévő okosóra jelzi.
A VAR ennél több: a több kamera képét a VAR-helyiségben ülő segítők elemzik, és jelzik a játékvezetőnek, hogy volt-e olyan szabálytalanság, amit a játékvezető vagy a partjelzők figyelmen kívül hagyhattak. Mostanra ugyanis már nagyon visszássá vált az a helyzet, hogy míg egy buktatást vagy kezezést tévénézők százmilliói több tucat kameraállásból láthatnak, addig a játékvezető csak saját szemére illetve partjelzőinek a jelzésére kénytelen hagyatkozni. A labdarúgás története tele van számos téves ítélettel, íme néhány ezek közül:

Az 1966-os angliai focivébé döntőjében Anglia és Németország csapott össze, és a rendes játékidőben elért 2-2-es eredmény után az angolok a hosszabbításban további két gólt rúgtak, megszerezve ezzel mind ezidáig egyetlen világbajnoki címüket. Már a rendes játékidőben vita alakult ki a németek egyenlítő gólja körül, mert előtte egy német játékos kézzel ért a labdához, viszont a hosszabbításban Geoff Hurst két gólja közül az egyik nem volt érvényes gól: a kapu felső lécéről levágódó labda nem haladt át a gólvonalon. Különben ez volt az a világbajnokság, ahol már a csoportmérkőzések során kivertük Brazíliát, de utána a negyeddöntőben sajnos elvéreztünk a Szovjetunió ellen. Az egészről részletesen itt olvashattok.

Pont 20 évvel később, az 1986-os mexikói VB-n Anglia a negyeddöntőben Argentínával küzdött a továbbjutásért. A falklandi háború miatt az argentinek nem ellenfélként, hanem ellenségként tekintettek Angliára, paprikás volt a játék hangulata, melyet Argentína nyert 2-1-re. Mindkét gólt Diego Maradona lőtte, az elsőnél egyedül kicselezve a komplett angol védelmet. A második gól volt igazán vitatott: az "isteni" Diego a magasan felperdülő labdát bal kézzel terelve fejelte be a győztes gólt. A kezezést az egész világ látta, csak a játékvezető nem. A brit fogadóirodák azoknak a fogadóknak is fizettek, akik 1-1-re tippelték a rendes játékidőben kialakuló végeredményt, Maradona meg csak annyit mondott saját góljáról, hogy abban Isten keze segítette. Sorrentino 2015-ös filmjében, az Ifjúságban szerepel Maradona, amint egy előkelő svájci szállodában kúrálják. Itt említi meg, hogy ő balkezes, amire azt válaszolják neki, hogy hiszen ezt az egész világ tudja. Maradona 1986-os góljáról itt olvashattok. Mint tudjuk, 1986-ban volt a magyar válogatott utolsó vébé-szereplése.

2007-ben a magyar válogatott Európa-bajnoki selejtező mérkőzést játszott Isztambulban a török válogatottal. Az első félidőben egy kiugratás után a kapura törő Gera Zoltánt a török kapus csak a lábára vetődve tudott megállítani. A szabályok szerint kapura törő játékos szándékos akadályozása a szabálytalankodó kiállítását vonja maga után, és mivel mindez a 16-oson belül történt, büntető is járt volna érte. A skót bíró az isztambuli arénában nem mert a törökök ellen ilyen súlyos ítéletet hozni, ezért Gerának adott sárga lapot színészkedésért, de mivel ez a magyar játékos második lapja volt, végleg kiállította. A tíz emberrel játszó magyar válogatott el is veszítette a mérkőzést, és végül nem jutott ki a 2008-as Európa-bajnokságra. A felvételt utólag elemezve az UEFA elengedte Gera eltiltását, de a végeredményt nem semmisítette meg.


A 2012-es ukrán-lengyel rendezésű Európa-bajnokságon sem lehettünk ott, jelen volt viszont Kassai Viktor játékvezető. Kassai már a 2010-es labdarúgó világbajnokságon több meccset is vezetett (két csoportmérkőzést, egy nyolcaddöntőt és a spanyol-német elődöntőt). Kassai népszerű játékvezető volt, 2011-ben BL-döntőt is vezetett, abban az évben megválasztották az év játékvezetőjének. A 2012-es Európa-bajnokságon azonban őrá is lecsapott a játékvezetők réme: Az angol-ukrán mérkőzésen nem adta meg a házigazdák érvényes gólját, így 1-0 arányban alulmaradtak az angolokkal szemben. Kassai gólbírója nem jelezte gólnak a gólvonal mögül kikanalazott labdát. Kassai ezen az EB-n már több mérkőzést nem vezethetett, de a 2016-os franciaországi EB-n ő vezette a francia-román nyitómérkőzést. Ez utóbbi Európa-bajnokságon végre újra játszhatott a magyar válogatott, és csoportelsőként továbbjutva a nyolcaddöntőben 4:0 arányú vereséget szenvedett Belgiumtól és kiesett.

Azon gondolkodom, hogy néha a videóbírót életünk más területein is lehetne hasznosítani. Amikor valakiről elhamarkodott véleményt mondunk, jó lenne, ha mindig megvizsgálhatnánk a dolgot több kameraállásból, több aspektusból. Ahogy Buócz Gyula bölcs tanárom mondta a műegyetemen a műszaki rajzról: egy kép nem kép, ha szemben jön egy csinos lány, mindig nézzétek meg oldalról, majd hátulról is!
Nos, kedves barátaim, egy kép valóban nem kép. Minden döntésetekben alkalmazzátok belső videóbírótokat, próbáljatok minél több szempontot figyelembe venni.