Szubjektív gondolatok a riói olimpiáról kicsit megkésve a Pál család nyaralása miatt.
A lányok:
A riói olimpián a 8 aranyéremből hetet lányok szereztek, közülük is ketten tripláztak: Hosszú Katinka 400 m vegyesen világcsúccsal (a londoni Gyurta Dani-féle világcsúcs után ez az olimpia sem múlt el magyar világcsúcs nélkül), 200 m vegyesen és meglepetésre 100 m háton, Kozák Danuta pedig Kajak 500 m egyesben, 500 m kettesben és 500 m négyesben. Ezzel Kozák Danuta lett a magyar kajakkirálynő, hiszen egyedül neki sikerült egy olimpián tripláznia és ő az egyedüli ötszörös olimpiai bajnok ebben a sportágban.
Hosszú Katinka utolérte Egerszegi Krisztinát az egy olimpián egyéni számban megszerzett három aranyérmével, de Egerszegi 22 évesen, ötödik olimpiai bajnoki címe után visszavonult, Hosszú első olimpiai aranyát 27 évesen szerezte.
A nők először az 1936-os berlini olimpián szereztek aranyat, mindjárt kettőt, Elek Ilona vívásban és Csák Ibolya magasugrásban, de mindössze kétszer, a 2004-es athéni és a 2016-os riói olimpián fordult elő, hogy több aranyat hoztak, mint a férfiak. Összességében olimpiai aranyaink negyedét nők szerezték, ehhez képest még sohasem volt női olimpiai zászlóvivőnk. Javaslom, hogy 2020-ban Hosszú vagy Kozák vigye a megnyitó ünnepségen a magyar lobogót.
Apropó zászlóvivők:
Eddig mindössze kétszer fordult elő, hogy olimpiai zászlóvivőnk aranyérmet szerzett: 1948-ban Németh Imre kalapácsvetésben és most Szilágyi Áron kardvívásban. Németh Imrének a fia is olimpiai bajnok volt: Németh Miklós 1976-ban gerelyhajításban világcsúccsal.
Apropó szülők és gyermekek:
Olimpiai bajnok szülőknek időnként olimpiai bajnok gyermekei vannak: A már említett Németh családon kívül a vízilabdázó idősebb Szívós István fia is olimpiai bajnok lett 1976-ban. Az unoka, Szívós Márton játszott 2012-ben Londonban és 2016-ban Rióban, de mindkét alkalommal "csak" ötödikek lettek. Sikerült viszont Rióban olimpiai aranyat szerezni Csipes Tamarának kajak négyesben. Édesapja Csipes Ferenc 1988-ban, Szöulban nyert kajak négyesben.
Címvédések:
Aranyérmeseink közül két címvédő is volt: a zseniális Szilágyi Áron megvédte londoni olimpiai bajnoki címét. Ez utoljára magyar vívónak 2004-ben sikerült: Nagy Tímea női párbajtőrben megvédte 2000-ben Sydneyben szerzett címét. Szintén címvédő Kozák Danuta, aki a londoni K1-ben és K4-ben szerzett címét is megvédte Rióban. Nem sikerült a címvédés viszont a nagy várományos Gyurta Daninak 200 m háton, ahol még a döntőbe se került. A tornász Berki Krisztián pedig ki sem került az olimpiára.
Éremszerző sportágak:
Rióban mindössze négy sportágban szereztünk érmet: úszásban (három arany, két ezüst, két bronz), vívásban (két arany, egy ezüst, egy bronz), kajak-kenuban (három arany) és atlétika (női súlylökésben Márton Anita harmadik lett). Négy éve még volt érmünk birkózásban, cselgáncsban, öttusában, tornában is. Ez a csökkenés mindenképpen aggasztó.
Úszásban a Hosszú Katinka által képviselt új iskola és a Magyar Úszószövetség által képviselt régi iskola közötti ellentét kiélesedett, már az olimpia előtt éles szembenállás volt Katinka és az úszószövetség között, lehet, hogy még a Kiss László-ügy kirobbanásában is szerepe volt a konfliktusnak. Kajak-kenuban a férfi szakág van válságban, doppinggyanús esetek miatt több sportoló itthon maradt.
Atlétikában 40 éve már csak dobószámokban szerzünk érmeket, a 2004-es athéni olimpián botrányos volt két magyar dobó, a diszkoszvető Fazekas Róbert és a Kalapácsvető Annus Adrián doppingvétség miatti kizárása és aranyérmüktől való megfosztása.
A nagy vesztesek:
Ha Imre Gézának, a magyar párbajtőrvívás nagy öregjének (41 éves) az olimpia előtt azt mondják, hogy két érmet, egy egyéni ezüstöt és egy csapat bronzot kap, boldogan kiegyezett volna. De az a 14:10-ről elvesztett döntő asszó... Én nem tudtam utána elaludni, aztán másnap elgondolkodtam, hogy ha én nem aludtam, Imre Gézából nincs az a Csernus Imre, aki kipiszkálja ezt a vereséget. Grosics Gyula 60 évig élt bűntudatban, hogy miatta kapott ki az Aranycsapat a világbajnoki döntőben. Egy interjúban elmondta, nincs olyan nap, hogy ez ne jutna eszébe. Szerintem a káprázatos Imre Gézánál is így lesz.
Hosszú Katinka úgy veszítette el a 200 m hát döntőjét, ahogyan a 100 m hátat megnyerte: az utolsó méteren. Azért nem gondolnám, hogy ő nagyon csalódott lenne.
A női vízilabda-válogatott a bronzmérkőzésen úgy kapott ki Oroszországtól, hogy az oroszok az utolsó másodpercben, dudaszónál egyenlítettek, majd a büntető párbajt megnyerték.
Cseh Lászlónak három ezüstje és két bronza mellé Rióban is "csak" egy ezüst jutott, bár Michael Phelps-szel megosztva állhatott fel a dobogó második fokára a 100 m pillangóúszás döntője után. Hargitai András, az úszók szövetségi kapitánya így vigasztalta: lehet olimpiai arany nélkül élni, én csak tudom (neki is volt világbajnoki és Európa-bajnoki címe, de olimpiai aranya nem).
Kis és nagy nemzetek:
Fidzsi-szigetek (rögbi), Koszovó (cselgáncs), Puerto Rico (tenisz) és Szingapúr (100 m pillangóúszás) történetük első aranyérmét szerezték Rióban, míg olyan nagy sportnemzetek, mint Ausztria vagy Finnország arany nélkül maradtak. Ilyen a sport, ezért szeretjük.
Utóirat 2016. 09. 06:
Több tárgyi tévedés is volt a (hangsúlyozottan szubjektív) bejegyzésemben:
1. Volt már korábban női zászlóvivőnk Kőbán Rita személyében, aki ugyanolyan nagy egyénisége volt a magyar női kajakozásnak, mint Kovács Katalin, Dusev-Janics Natasa vagy Kozák Danuta.
2. Természetesen a kajak négyesből Szabó Gabriella és Fazekas-Zur Krisztina is címvédő volt, csak az újonc Csipes Tamara nem.
3. Fennállt a címvédés lehetősége Pars Krisztián előtt is, de ő egy korábbi sérüléssel bajlódva most nem számított esélyesnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése