Egy éve Kelenvölgyben

Egy éve búcsúztunk a Gellérthegy-utcától, amiről ebben a posztomban emlékeztem meg. Kelenvölgy jó választásnak tűnt: közel vannak budapesti kapcsolataink: ERBE, Erőterv, MOL, és közelebb kerültek vidéki kuncsaftjaink: Százhalombatta, Paks. Kelenvölgy egy igazi falu a városban: reggelente kakas kukorékol, nyáron az utcán gyerekek fociznak, és csak kelletlenül állnak félre ha nagynéha jön egy autó, az emberek köszönnek egymásnak az utcán. Törzsvendégek lettünk a Bazsalikom Vendéglőben, a Gépész közben lakó mutatványosokkal már jó ismerősökként köszöntjük egymást.
Sajnos hiába fogadkoztam, hogy majd BKV-val járok, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor buszoztam az elmúlt egy évben. Pedig a 239+150/250 viszonylattal is 30 perc alatt be tudok érni, de autóval kb. 15 perc alatt, és a benzinköltség is alig több, mint a BKV-bérlet. A környezettudatosságnak annyi, de legalább Petra örül, hogy autóval járhat iskolába.
Volt cégem felszámolása közben megkezdődött, de igen lassan halad, bár már nem is nagyon érdekel bennünket, annak ellenére, hogy néhány eszközt még mindig szívesen megvásárolnánk.
Íme itt van néhány fénykép az egy éve birtokba vett munkahelyünkről:

Az irodám

Az "aréna"

Kilátás az erkélyről, háttérben a Szamárhegy