Persze leghamarabb logarlécem volt. Illetve először apám tanított meg a saját logarlécén szorozni meg osztani, aztán kaptam egy sajátot. Kedves fiatal blogolvasók, tudjátok-e, mi az a logarléc, ismertebb nevén logarlőcs? Egy egyszerű összeadó-kivonó léc: az egyik skálán kiválasztott számra (első tag) rátoljuk a másik skála 0 pontját, majd a második skálán kiválasztott számnál (második tag) leolvassuk az első skálát (összeg). Mivel azonban a skálán nem a számok, hanem azok 10-es alapú logaritmusa szerepel, a log(ab)=log(a)+log(b) összefüggés felhasználásával szorozni vagy osztani tudunk. A logarlécek precíziós szerkezet voltak, a külső alapléc enyhe megfeszítésével a mozgó skála könnyedén siklott, a feszítés megszűnésével pedig megszorult az adott pozícióban. Kis gyakorlattal három számjegy pontossággal lehetett szorozni vagy osztani, a jobb logarléceken trigonometrikus és logaritmus-táblázatok is voltak. A középiskolában mindenkinek el kellett sajátítania a logarléc használatát.
A gimiben volt egy mechanikus számológép is, Mercedes-gyártmányú (a Mercedes Büro-Machinen Werke nem összetévesztendő az autógyárral!). Zúgva-zakatolva szorzott.
Első zsebszámológépemet szintén édesapámtól kaptam, egy Commodore SR-1800-at, egy külföldi útjáról hozta. Igazi tudományos kalkulátor volt, a trigonometrikus, logaritmikus és hiperbolikus függvényeken kívül statisztikai számításokra is jó volt. Jól tudtam használni az egyetemen. A munkahelyemen egy hasonló tudású CASIO fx-115-öt kaptam, de ez napelemes volt, és a számítástechnikában jól használható hexadecimális műveleteket is tartalmazza. Manapság is gyakran előveszem, ha egyszerűbb, mint a számítógépem kalkulátor-programját elindítani.
Érdemes megemlékezni még a szorobánról, a japán golyós számológépről. Állítólag Japánban kötelező a gyerekeknek. Nekünk kettő is van, egyet apám egyik japán eszperantista barátjától kaptam, egyet meg az iskolában kellett megvásárolni Borinak.
Manapság a gyors számolásokhoz a telefonomon vagy a számítógépemen található kalkulátorokat használom. Telefonomon megvan még az XCalc program is, mely tudja a trigonometriát és a hatványozást, sőt még grafikus ábrázolásra is képes. Ha gyors egyenletmegoldásra van szükségem, gyakran használom a QuickMath weboldalt. Magasabb fokú és több ismeretlenes egyenletek is megoldhatók vele. Komolyabb feladatokhoz pedig ott a MatLab és folyamatszimulációhoz használható SIMULINK.
A villamosmérnöki diplomatervem 1979-ben egy lebegőpontos aritmetikai programcsomag kifejlesztése volt nyolcbites processzorokra. A cél a gyors műveletvégzés volt, hogy folyamatirányítási célra is használni lehessen. Ekkorra már nem tekintettem csodának a gépi számolást. Ez az aritmetikai programcsomag (fix és lebegőpontos műveletek, trigonometrikus és hatványfüggvények) aztán beépültek egy az Automatizálási Tanszék által kifejlesztett folyamatirányítási programnyelvbe, így egészen a '90-es évek elejéig számtalan alkalmazásba bekerült. Jelenleg Százhalombattán és Pakson működnek olyan analóg mérőkártyák, melyekben ez az aritmetika végzi a számításokat. Az utolsó ilyen paksi berendezés a tervek szerint 2017-ben kerül kiváltásra (Pakson minden előre el van tervezve), így büszkén kijelenthetem, hogy egy általam fejlesztett programkód - szinte a legelső programom - legalább 38 éven keresztül használatban van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése