Katonakoromban ('74-'75-ben) Debrecenből már néhány utcai fülkéből is lehetett Budapestet hívni normál tárcsázással, de Sárospatak csak későn kapcsolódott be a "crossbar"-ba.
'86-ban, amikor saját lakásom lett, azonnal megigényeltem a vonalas telefont. Öt év múlva kaptam meg, de akkoriban hozzá voltunk szokva a sorbaálláshoz. A Posta (igen, akkor még a Posta üzemeltette a telefon-hálózatot) hálózatfejlesztéséhez ún. telefonkötvénnyel lehetett hozzájárulni. A telefonkötvényesek előnyt élveztek, hamarabb jutottak telefonhoz. A Posta impotenciája miatt minden országos szervezetnek megvolt a saját telefon-hálózata: a honvédségnek, vízügynek, elektromos műveknek, rendőrségnek stb., és persze ott volt a legendás K-vonal is. Édesapámnak volt a munkahelyén K-vonala, egyszer mutatott is egy K-telefonkönyvet, minden jelentősebb elvtárs benne volt.
Szóval 20 éve van vonalas telefonunk, a számunk azóta is változatlan, pedig már más szolgáltatónál vagyunk. De a vonalas telefon szép lassan kihaló ágra került, mi is lényegében csak a szüleinkkel való beszélgetésre használjuk. Lányaink is inkább a mobilt vagy a Skype-ot (és egyéb VoiP alapú telefonálást) használják.
Mobil telefonunk 1999 karácsonya óta van, vagyis viszonylag későn lettünk részesei a mobil társadalomnak.
Okostelefonja a családban nekem és Orsinak van, ha van elérhető wifi-hálózat, mi már Skype-on is tudunk csevegni, szerencsére Orsi is átszokott erre a médiumra, jelentősen csökkentve telefonszámláját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése