A rendszerváltozás utáni politikatörténetben "köteles beszédnek" hívnak minden olyan szövegkörnyezetéből kiragadott, kifordított értelmű politikai beszédet, nyilatkozatot vagy elszólást, amit aztán az adott politikus és pártja elleni karaktergyilkolásra jól fel lehet használni, akár egy komplett kampány is építhető rá. Nevét Kövér László fideszes politikus egy választási gyűlésen elmondott beszédének részletéből kapta, de erről még lesz szó a posztban.
Tekintsük hát át 1990-től napjainkig a legjellemzőbb köteles beszédeket.
Micisapka a címeren
Az első szabad választásokon az MDF-FKgP-KDNP koalíciónak nem volt alkotmányozó többsége, ezért megkötődött az azóta sokat kárhoztatott MDF-SZDSZ paktum, hogy a legfontosabb alkotmányjogi alapelvekben megállapodás születhessen. A miniszterelnököt az MDF (Antall József), a köztársasági elnököt pedig az SZDSZ (Göncz Árpád) adta.
Sok volt a tennivaló és szorított az idő, a parlament mégis túl sok időt fecsérelt olyan szimbolikus dolgokra, mint az új állami címer kinézete. Az MDF a koronás királyi címer mellett, az SZDSZ pedig a koronátlan köztársasági címer mellett kardoskodott. Kis János, aki nem volt tagja a parlamentnek, de mindig is az SZDSZ szellemi-ideológiai vezérének számított, ezt találta mondani: "Mindegy, mi kerül a címerre, akár micisapka is, csak állapodjunk meg végre."
Hát így történt, hogy évekig azt hajtogatták a kormánypártok, hogy az SZDSZ a Szent Koronát micisapkának nevezi, nekik semmi sem jó, ami magyar. Ennek ellenére az 1994-es választásokat az MSZP-SZDSZ koalíció úgy megnyerte, mint a pinty.
Hordót a "zsidónak"!
Ezekben a hősi időkben, amikor még szilveszter este is a költségvetésről vitáztak a parlamentben, az akkor még SZDSZ-es Tölgyessy Péter (később átlépett a Fideszbe) nagyon kemény, időnként kissé demagóg interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Torgyán József kisgazda frakcióvezető közbekiabált: "Hordót a szónoknak!" Viszont az egyik ellenzéki lap azt írta az esetről, hogy a magyar parlamentben zsidóznak, mert valaki azt kiabálta Tölgyessynek: "Hordót a zsidónak!"
Sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejátszottak egy homályosan hallható felvételt, amelyet így is lehetett érteni, meg úgy is. Talán kicsit manipulált is volt a felvétel. Torgyán viszont jó politikus volt, nem szállt bele a küzdelembe.
Kövér László köteles beszéde
Ez már az első Fidesz-kormány vége felé volt, fideszes politikusok választási gyűléseket tartottak szerte az országban. Kövér Békéscsabán beszélt a híveihez, ahol többek között ezt mondta: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat."
Az MSZP helyi parlamenti képviselője azonnal lecsapta a magas labdát, és innentől arra építették választási kampányukat, hogy a Fidesz akasztással fenyegeti politikai ellenfeleit. Ezt a hatalmas csúsztatást aztán négy év múlva kamatostul visszakapták.
A 23 millió románnal való riogatás
2001-ben a parlament nagy többséggel megszavazta a "státusztörvényt", a határon túl élő magyaroknak úgynevezett "magyar igazolványt" adtak, mely hazánkban ugyanazokat a jogokat biztosította a tulajdonosának (tartózkodáshoz való jog, munkavállaláshoz való jog, társadalombiztosítási ellátáshoz való jog, ingyenes oktatáshoz való jog stb.), mint a hazánkban élő magyaroknak.
|
Adrien Nastase és Orbán Viktor 2001 decemberében |
Ezt azonban le kellett tárgyalni a szomszédos országokkal is. Románia csak úgy ment bele a magyar nemzetiségűek szabad magyarországi munkavállalásába, ha ezt Magyarország kiterjeszti minden román állampolgárra. Ez volt az elhíresült Orbán-Nastase paktum. Ennek parlamenti vitáján mondta az MSZP-s Keller László (hogy eltűnt ő is), hogy ezzel megnyílt az út 23 millió román munkavállaló előtt.
A dolog érdekessége, hogy ez a kijelentés négy év múlva, a kettős állampolgársági népszavazáskor jött elő, és a Fidesz Gyurcsány szájába adta, pedig ő ilyet soha nem mondott. Tény, hogy 2005-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás érvénytelen lett, azt csak a 2010-ben hatalomra kerülő második Orbán-kormány adta meg a határon túli magyaroknak.
Az őszödi beszéd
A 2006-os választások megnyerése után az MSZP zárt frakcióülést tartott Balatonőszödön. Itt Gyurcsány egy szenvedélyes hangú záróbeszédet mondott, mellyel megpróbálta feltüzelni a tespedtségbe, punnyadtságba süppedt párttársait, emlékeztetve őket az elmúlt négy év hibáira. „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”
Gyurcsány óvatlan volt. Az MSZP ókonzervatív fele - élén Szili Katalinnal - elérkezettnek látták az időt Gyurcsány megbuktatására, és titokban hangfelvételt készítettek a beszédről, melyet kiszivárogtattak a Fidesznek. Szerintem ennek pusztító hatására ők maguk sem számítottak. Szinte lángba borult az ország, a felháborodott tömeg megostromolta a Magyar Televízió székházát, majd október 23-án az utcán csapott össze a rendőrökkel, akik az összecsapás során gumilövedékeket is használtak.
Így lett az Őszödi Hazugból Szemkilövető Gyurcsány, és innentől kezdve a hatalomból távozni nem akaró miniszterelnök csaknem két évtizedig negatív hivatkozási pont volt a Fidesz szemében. Ettől fogva ha egy ellenzéki politikust ki akartak csinálni, elég volt annyit mondani, hogy
ő is Gyurcsány embere.
Krekó Péter és az "oltásellenes baloldal"
A koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében már látótávolságba kerültek a COVID-elleni vakcinák, és az Európai Unió közös oltóanyag-beszerzésről döntött. Orbán azonban külön tárgyalásokat folytatott európai törzskönyvvel nem rendelkező orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, és ezekkel kezdték meg a lakosság oltását. A baloldali Krekó Péter politológus a Politico című újságnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a kínai vakcinák alá fogják ásni a lakosság oltási hajlandóságát. Így fogalmazott: „Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve”
A kormánysajtó úgy forgatta ki Krekó szavait, hogy a baloldal célja az oltási hajlandóság aláásása, mert ez kedvezőtlen következményekkel jár a hatalom számára. Krekó az emberek halála árán akarja megbuktatni Orbánt. Innentől kezdve lényegében egészen a 2022-es választásokig a baloldalra rásütötték az "oltásellenes" bélyeget. És bár Krekó Péter azóta minden rágalmazási és becsületsértési pert megnyert, a karaktergyilkolás elérte a hatását.
"Sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"
A 2022-es választás közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - hiába Simon András volt a sajtófőnöke - gyakran elszabadult hajóágyúként, megfontolatlanul nyilatkozott a sajtónak. Amikor arra próbált célozni, hogy a kormányzat "
sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"-ként kezeli a választóit, könnyű volt úgy kiforgatni a szavait, hogy Márki-Zay nézi sötétben táplált, híg trágyalével táplált gombáknak a fideszes szavazókat. Pedig a szövegkörnyezet nyilvánvaló volt, de abból kiragadva könnyen meg lehetett téveszteni az embereket.
Gondoljunk csak bele, vajon minek tekinti a választóit a Fidesz
a jelenlegi Nemzeti Konzultációban, amelyben már régen eldöntött gazdasági kérdésekről várják az "egyetértési pontokat"
Orbán Balázs megadná magát az oroszoknak
Orbán Balázs, a Fidesz pártigazgatója a miniszterelnök politikai igazgatója és egyik fő ideológusa Kohán Mátyással, a jobboldali újságírás tehetséges fenegyerekével beszélgetett egy új televíziós műsorban, a Stratégiai Részlegben. Ebben a beszélgetésben hangzott el ez a fejtegetés: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett."
Mivel két héttel voltunk október 23.-a előtt, nem volt nehéz felvázolni a magát az oroszoknak azonnal megadó szabadságharcos képét. Bár a miniszterelnök megvédte névrokonát, szerinte vállvetve küzdenének a Corvin közben, az október 23.-ai ellenzéki tűntetéseken Orbán Balázs volt a legfőbb gyáva, aki tárt karokkal várná az oroszokat.
Én pedig dalra fakadtam a pártigazgató kijelentését hallva.
Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond
Az alaptörvényünk 12 módosítása nyomán az év elején megalakult
Szuverenitásvédelmi Hivatal szeptember közepén egy saját kutatóintézetet hozott létre, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet. Élére egy volt titkosszolgálati tisztet, Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot nevezték ki, megerősítve azt a gyanút, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal titkosszolgálati módszerekkel is óhajt kutakodni.
Október elején kutatóként csatlakozott a kutatóintézethez Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki azelőtt különféle katonai kérdések elemzésével tűnt fel különféle hírcsatornákon. Az NKE és az MCC oktatójának szerepe a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetben nem is volt teljesen világos.
Alig melegedett meg Somkuti feneke alatt a szék, november 4.-én, nemzeti gyásznapunkon az alábbi szöveget posztolta ki Facebook-oldalán:
"
Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond!"
Hamar rájött, hogy az ellenséges túlerő nem feltétlenül érdemel tiszteletet, ezért bejegyzése szövegét így módosította: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond".
Már tombolt az internet népe, amikor rájött, hogy talán mégiscsak kijár a hős megnevezés 56 hőseinek, ezért posztja ebben a formában véglegesedett: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!". Vagyis az 56-os hősök valóban hősök, de csak másodsorban. Elsősorban bolondok.
A felháborodás-cunami hatására még egy magyarázó posztot is kitett, de ezzel már nem tudott javítani a helyzetén. A főnöktől még aznap megkapta a selyemzsinórt. FB-oldalát természetesen törölte. Én viszont azon gondolkodom, hogy vajon mi értelme volt ennek a politikai öngyilkosságnak. Lehet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal időközben megjelent jelentései (TI és Átlátszó) váltak számára vállalhatatlanná és ezt találta legjobb módszernek a távozáshoz?
Raskó György és a nyugdíjasok halála
Raskó György nagytudású agrárközgazdász, aki a rendszárváltozás utáni második parlamenti ciklusban MDF-es képviselőként kezdte meg működését, majd a pártszakadás után átlépett az MDNP-be. Fő szakterülete a mezőgazdaság privatizálása volt, de jelenleg is irányít több mezőgazdasági nagyvállalatot és saját családi gazdaságot is működtet. Gyakran mondja el véleményét a mindenkori kormányok mezőgazdaság-politikájáról.
Raskóval személyesen egy
Bokros Lajos által rendezett eseményen találkoztam. Bokros a 2014-es választási vereség után a Modern Magyarország Párt (MoMe) létrehozásával egy hasonló néppártot próbált a Fidesszel szemben grundolni, mint most Magyar Péter TISZA pártja. Ennek egyik kezdeti megbeszélésén, ahol Bojár Gábor az iparpolitikáról, Pusztai Erzsébet az egészségügyről, Magyar György az igazságügyről tartott előadást, Raskó egy korszerű 21. századi mezőgazdaság vízióját vázolta fel. Kár, hogy abból a kezdeményezésből nem lett semmi.
Hasonlóan más ős-MDF-esekhez (pl. Jeszenszky Géza), Raskó is szimpatizál Magyar Péter mozgalmával, de nem jelöltje és nem tagja a TISZA-nak. Viszont a napokban egy Facebook-posztjában a TISZA esélyeit latolgatta, és ezt írta: "Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, százezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók... A tipikus Fidesz-szavazó 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."
|
Pártpreferciák megoszlása (katt a nagyobb képért)
|
Annak ellenére, hogy Raskó csak pártpreferencia-béli és demográfiai tényeket közölt, a Rogán-művek azonnal lecsapott rá. Kocsis Máté ezt írta: "
A sok bukott liberális és ősbaloldali után Magyar Péter pártja is attól vár eredményt, hogy majd kihalnak a jobboldali szavazók". Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig egyenesen így írt: "
gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban". Pedig Orbánék is érzik a veszélyt, nem véletlen, hogy
Orbán Tusnádfürdőn "bátor, két lábbal a földön járó, nemzeti elkötelezettségű fiatalokat" várt a Fideszbe.
Hiába, most már mindenre lőni kell, ami mozog.
Egészen biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választásokig még nagyon sok köteles beszéddel fogunk találkozni.