50-60-70

Az 56-os forradalom 70. évfordulóját idén is túrázással töltöttük, ahogyan 2020 óta minden évben - vagyis immár hetedik alkalommal - egy természetjáró szakosztállyal megyünk el október 23. és mindenszentek között egy többnapos túrára.

• 2020: Patca, Zselic
  

  

  Szennai skanzen

  
  
• 2021: Huszárokelőpuszta, Bakony
  

  

  Kőris-hegy, 1000. geoládám

  
  
• 2022: Huszárokelőpuszta, Bakony
  
  
  
  
  
• 2023: Várhosszúrét, Szlovákia
  

  

  Rozsnyó

  
  
• 2024: Vinye, Bakony
  

  

  Csesznek vára

  
  
• 2025: Anna-fürdő, Tolnai-hegyhát
  

  

  Sötétvölgyi kilátó, 1200. geoládám

  
  

Mielőtt az idei, 70. évforduló túrájára rátérnék, tekintsük át az előző kerek évfordulókat. Az 50. évforduló meglehetősen viharosra sikeredett: a tévészékház ostroma, tank rohangászik az Erzsébet téren, szemkilövetés. Pedig én október 23-án délelőtt még Borit (14 éves) és Orsit (12 éves) elvittem a Szabadság, szerelem című filmre, de már akkor nyugtalanság volt a pesti utcákon. Az összecsapást rémülten néztük otthon a tévében, de szerencsére két nap múlva Grazba utaztunk az őszi szünetre.

Kati és a lányok Grazban

Voltunk még Bärnbachban, Stübingben (skanzen), a lurgrottei cseppkőbarlangban, a herbersteini kastélyban és állatkertben és Reinben, az apátságban. Mire hazaértünk, már állt a belpolitikai bál, ami három és fél évig, a 2010-es választásokig tartott. De Gyurcsány Ferenc onnantól egészen 2025-ig főgonosznak számított.

2016 októbere, vagyis a 60. évforduló környéke is elég mozgalmas volt: Megszűnt a Népszabadság, ekkor voltam hosszú évek után először tüntetésen, kvótanépszavazást tartottak és három év kihagyás után új helyen, a 2. kerületi Nagy Imre téren újra fellobbant a Forradalom Lángja emlékmű örökmécsese. Ehhez úgy éreztem, nekem is közöm volt, mert egy évvel azelőtt én nyomoztam ki, hogy hová vitték a Kossuth térről. A 60. évforduló a teljes nagyimrétlenítés jegyében telt el, helyette bekamuzták Dózsa Lászlót, az állítólagos pesti srácot.

Egészen 2024-ig ismét elmaradt a Forradalom Lángja fellobbantása, ám szintén az én javaslatomra 2024-ben és 2025-ben Magyar Péter végezte el a ceremóniát. Kíváncsi voltam, vajon idén, a 70. évfordulón, immár miniszterelnökként is megteszi-e ugyanezt. Örömmel láttam a hivatalos ünnepi programban megjelenni a lánggyújtást, annak pedig különösen örültem, hogy Koncz Áron, a 2. kerület országgyűlési képviselője idén is meghívott a ceremóniára (amire sajnos az idei túra miatt nem tudtam elmenni).

És akkor essen szó az idei túráról: ezúttal a Zarándi-hegységben (Partium, Románia) túráztunk, Ópáloson, Balla Géza borász vendégházában volt a szállásunk. És azért eljutottunk forradalmi helyszínekre, a világosi fegyverletétel színterére, az 1989-es romániai forradalom kirobbanásának temesvári helyszínére, Dózsa György kivégzésének helyére és Klapka György szülőházához.

Világos, Bohus-villa, itt egyezett meg Görgey a megadásról

A világosi vár, alant a síkon a fegyverletétel színhelye

Temesvár, Belvárosi Református Templom,
itt robbant ki 1989. december 16-án a román forradalom

Temesvár, Dózsa György kivégzésének helyszíne

Temesvár, Klapka György szülőháza

Tisztelet a hősöknek!

Bábel

Unokáim nemcsak multikulturális, de multinyelvi környezetbe csöppentek. Három hónapja költöztek ki Buenos Airesbe és a nagyobbik unokám, Yaara egy amerikai iskola óvodájába jár, ahol angolul beszélnek, de azért tanulnak spanyolul is. A kisebbik, Alma pedig egy zsidó hagyományokat ápoló bölcsibe jár, de ott a dadusok spanyolul beszélnek. Otthon pedig felváltva magyarul és héberül szólnak hozzájuk a szüleik.

Két hete nagyszülős nap volt a bölcsődében: bemehettek a nagyszülők, és énekelhettek a gyerekeknek. Mivel mi nem tudtunk személyesen bemenni, videón küldtünk gyermekdalokat. Íme az egyik dal:

Almus először nem érti, hogy mi van, aztán a Kis kacsa fürdik-nél felderül az arca:

Egy másik kisgyerek egyik nagymamája is magyar, de ott az anyuka nem tud magyarul, csak az apuka, de ő is már kint született, szóval nem túl jól. Viszont a nagyi magyar gyerekdalokat énekelt, amit szintén videón küldött el, de az anyukának feltűnt, hogy Almus élénken reagál a gyerekdalra, és kérdezte Orsit, hogy honnan tud a kislány magyarul. Hát, hogy mi is magyarok vagyunk - válaszolta büszkén Orsi.

Szombaton volt két éves a pici, és Orsi meghívta a bölcsistársakat, Yaaruli ovistársait és persze azok szüleit. Volt vagy tíz gyerek és ugyanennyi szülő. Kérdeztem, milyen nyelven beszélgettek. Hát három nyelven: héberül, angolul és spanyolul.

Hát ez elég vicces lehetett. A bölcsibe ugyanis sok Izraelből származó járatja a gyerekét, ezek közül vannak, akik tudnak héberül, vannak, akik nem. Az amerikai oviba meg minden náció gyereke jár, ott nyilván az angol volt a közös nyelv. Magyarul egyikük sem tudott.

De úgy telnek Orsi napjai, hogy nagyjából egyformán használja mind a négy nyelvet, a magyart, a hébert, az angolt és a spanyolt. Persze elárulta, hogy a leghasznosabb app a telefonján az AI-fordító (tényleg, kedves olvasóim, ti még tartotok nyomtatott szótárakat?). Izraelben Orsinak elég volt három nyelv: héber a hétköznapokra, magyar otthonra és angol a munkához.

Én még mindig teljes pánikban vagyok, hogy mi lesz az unokáim anyanyelve, de van, aki azt mondja, nyugodjak meg, a 6 éves korig megtanult nyelvek anyanyelvként épülnek be. Hát, majd meglátjuk.

Azért posztom végére beteszek egy fotót unokáim mindennapjairól: gyümijoghurt a konyhapulton.

Az éghajlat hatása az összeesküvés-elméletekre

Azt hiszem az nyilvánvaló, hogy az idei nyár mindannyiunk életében az egyik legmelegebb és legszárazabb nyár volt. Íme néhány adat.

Magyarország aszály-térképe a tavaszi és nyári hónapok figyelembe vételével
(Forrás: met.hu)

A középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(Forrás: met.hu)

Az elmúlt 125 év nyári középhőmérséklete
(Forrás: Met.hu)

A fenti ábrán jó látszik, hogy a múlt század elejétől nagyjából a '80-as évek elejéig a nyári középhőmérséklet egy fix átlag körül ingadozott (barna vonal). Az ezt követő kb. 30 évben ez az átlag enyhe emelkedést mutatott (sötétvörös vonal), és nagyjából az elmúlt 10 évben rohamos növekedésbe váltott (élénkvörös vonal). Hazánk éghajlata egyre fokozódó ütemben melegszik és szárad! Ezért aztán az idei nyár csak most számít extrémnek, lehet hogy pár év múlva nosztalgiával gondolunk rá vissza.

Nehéz beismerni, hogy szétcsesztük a bolygónkat, és most már tényleg sürgősen tenni kéne valamit, ilyenkor kerülnek elő a különféle összeesküvés-elméletek háttérhatalmakról. Emlékezzünk vissza a koronavírus-járványt kísérő különféle konteókról. Terjednek is a közösségi oldalakon ezek az elméletek jókedvvel-bőséggel. Persze a kibertér mindig is tele volt futóbolondokkal, de most már egyre gyakrabban jut el hozzám ismerősök által megosztott konteós poszt, legutoljára például egy olyan, mely felszólítja hazánk összes hivatalos és civil szervezetét, hogy történjen meg "A Magyarország és a Kárpát-medence felett az elmúlt négy évben tömegesen dokumentált, naponta ismétlődő, tartós, vonalas és szétterülő légköri jelenségek, valamint az ezekkel összefüggésbe hozott szándékos aeroszol- és vegyianyag-kijuttatás teljes körű állami, tudományos és büntetőjogi vizsgálata."

A kiáltvány leszögezi, hogy "az elmúlt mintegy négy évben Magyarország és a Kárpát-medence számos térségéből rendszeresen érkeztek fényképek, videók, időponttal és helyszínnel rögzített megfigyelések olyan, repülőgépekhez köthető, tartósan fennmaradó és nagy területen szétterülő légköri csíkozásokról, amelyeket a bejelentők nem tekintenek az általuk korábban évtizedeken át megfigyelt szokványos kondenzcsík-jelenséggel azonosnak."

Akinek van kedve az ilyesmihez, itt böngészheti (több mint 6000-en megosztották!)

Mint minden összeesküvés-elmélet, ez is ismert jelenségek és fogalmak között keres rejtett összefüggést. Valóban létezik olyan fogalom, hogy SRM (Solar Radiation Modification - Napsugárzás Módosítása) és SAI (Stratospheric Aerosol Injection - Légköri Aeroszol-Befecskendezés), és valóban a napenergia-menedzsmenttel (SRM) és a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezéssel (SAI) kapcsolatban Louisiana állam törvényi szintű tiltást vezetett be az időjárás-módosításra és a geomérnökségre.

És valóban az egyre növekvő légiforgalom miatt az ég gyakran kockásra van csíkozva gépek kondenzcsíkjai miatt. Kész is az elmélet, hogy mi mindent permeteznek ránk ezek a gépek. De persze ugyanaz a gyenge pontja minden konteónak: ha valamiről túl sokan tudnak, az előbb-utóbb kiszivárogna és napvilágra kerülne. Ráadásul a légiforgalom az egyik legszigorúbban szabályozott tevékenység világszerte, sem titokban repkedni, sem a repülőgépekre titkos vegyianyag-tartályokat felcsempészni nem lehet úgy, hogy az ki ne tudódjék. Na persze egy titkos háttérhatalom mindenre (is) képes!

Az is igaz, hogy hazánk az elmúlt időkig folytatott SAI-t vagyis légköri befecskendezést, ráadásul már a gyerekkoromban is voltak jégelhárító rakéták. Ezeknek mai változata a JÉGER rendszer, mely az alábbi elven működik (Wikipedia):

Az automata jégkármérséklő talajgenerátorok acetonos ezüst-jodidot bocsátanak ki a légkörbe, és ez az anyag két-három km-es magasságban mesterséges lecsapódási pontokat alakít ki, amelyen apró szemű jégdarabok keletkeznek. Ezt a folyamatot hívják felhőmagvasításnak. A jégszemcsék sokkal nagyobb számban alakulnak ki, mint normál jégképződés esetén. Mivel az így képződött jégszemek sokkal kisebbek, mint a természetes úton képződöttek, ezért a levegőben, földet érés közben elolvadnak, vagy, ha nem, akkor is sokkal kisebb kárt okoznak a növényekben. A levegőbe kibocsátott acetonos ezüst-jodid a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik.
A rendszer üzemeltetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A mezőgazdaság idén nyáron tényleg hatalmas bajba került, szinte minden ágazata a szélsőségessé vált időjárás miatt veszteségessé vált és az elkeseredett gazdák keresni kezdték az okokat, és sokan a JÉGER rendszerben találták meg a szárazság fő okát. A rendszer működése körül komoly lakossági és gazdálkodói viták alakultak ki, mivel sokan tévesen az aszállyal és a csapadékhiánnyal hozták összefüggésbe a JÉGER-t. Bár a tudományos vizsgálatok (például a Klímapolitikai Intézet elemzései) cáfolták, hogy a generátorok elűznék az esőt, a gazdák nyomására a működési szabályokat jelentősen szigorították, és több megyében időszakosan le is állították a rendszert. Egy ötezer gazdálkodót bevonó felmérés alapján a válaszadók 66 százaléka a rendszer leállítását kérte, így az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium több megyében leállítja a rendszer működését. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a döntés nem tudományos állásfoglaláson alapul: szeretnék a jövőben megvizsgálni a rendszer működésének hatékonyságát. Eközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szárazodás évek óta tartó, fokozódó probléma, amelyet elsősorban a klímaváltozás és a nem megfelelő vízgazdálkodás okoz.

Igen, kedves olvasóim, populista kormányzatok és populista politikusok gyakran engednek az összesküvés-elméletek nyomásának, nem véletlen, hogy Trump egészségügyi minisztere, Robert F. Kennedy Jr. is oltásellenes és leállított vakcinafejlesztési programokat az USA-ban, de hazánkban is a Mi Hazánk is nyíltan oltásellenes, de pl. Márki-Zay Péter a '22-es választási kampányban sem támogatta a kötelező COVID-oltást.

Magyar Péter kormánya is tisztában van vele, hogy a mezőgazdaság súlyos válságban van és a szabadföldi, öntözés nélküli növénytermesztésnek lassan bealkonyul, jelenlegi helyzetében mégis azt látták legnépszerűbbnek, ha utat engednek egy koneónak. És ha majd egyszer újra lesznek jeges zivatarok Magyarországon, a gazdák majd úgy tesznek, mint Arany János Bolond Istókja:

"A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
"No hát, no!" így kiált; "én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!"

Kritikus tömeg

Tegnap végre megnéztünk egy színházi előadást az MMA fellegvárában, a Pesti Vigadóban. Amióta a felújítása után megnyitott és rögtön az MMA-nak adományozódott, mindössze kétszer jártunk benne: egyszer tíz évvel ezelőtt az 56-os forradalom 60. évfordulójára rendezett kiállításon, egyszer pedig pár évvel később egy Budapest meg nem épült épületeiről rendezett kiállításon.

A tegnapi előadás egy bírósági tárgyalás keretében mutatja be Szilárd Leó életét és az atombomba kifejlesztésében játszott szerepét. A címe: Láncreakció.

Szilárd Leó mellszobra a Paksi Atomerőmű látogatóközpontja előtt

(Láncreakció alatt általában a nukleáris láncreakciót értjük, de tágabb értelemben minden olyan fizikai vagy kémiai folyamat láncreakció, melyben maga a folyamat állítja elő a folyamat fenntartásához vagy esetleges eszkalálódásához vezető körülményeket. Legismertebb láncreakció az égés, melynél az égés során keletkező hő biztosítja a gyulladási hőmérsékletet a további tüzelőanyag számára.)

Szilárd Leó nevéhez fűződik a nukleáris láncreakció ötlete: 1933-ban Londonban egy piros lámpánál állva gondolta el, hogy kell hogy legyen olyan magfizikai reakció, melyet egyetlen neutron vált ki, de a reakció során egynél több neutron keletkezik.

Bár a darab elég sematikus volt, az a tény, hogy az előadás a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia közös támogatásával jött létre, azt sugallja, hogy a két ellenséges vár, a két művészeti akadémia, a kormány által korábban pénzzel vastagon kitömött MMA és az MTA kebelén belül működő SzIMA végre közeledik egymáshoz. A színészgárda is rangos volt, játszott benne Szacsvay László, a nemzet színésze (a szerző, Vajda Katalin tavaly írt egy könyvet Szacsvayról), de láthattuk Zsurzs Katit, Pápai Erikát, Hirtling Istvánt, és Szilárd Leót az általam már nagyon régen látott Görög László alakította, nagyon jól. (Az Oppenheimer filmben Haumann Mátéval játszatták Szilárd Leót, de az ő alkata egyáltalán nem emlékeztetett az alacsony, joviális, egy kis tréfára mindig kész Szilárdra).

Visszatérve a láncreakcióra: Szilárd különböző elemek különböző izotópjait kezdte vizsgálni, amik alkalmasak lehetnek láncreakció kiváltására, miközben tőle teljesen függetlenül Otto Hahn 1938-ban  egy uránmintán külső neutronforrás segítségével maghasadást idézett elő. Innentől kezdve világos volt, hogy az uránium valamelyik izotópjával, leginkább a 235-ös tömegszámúval érdemes kísérletezni. A probléma csak az volt, hogy a maghasadás során keletkezett gyors neutronok olyan hamar elhagyták a vizsgálati mintát, hogy nem váltottak ki újabb magreakciókat. Két út maradt a gyors neutronok felhasználására:

1. Lelassítani (moderálni) őket megfelelő moderátorral. 1942-ben a a Chicagói Egyetem amerikaifutball-stadionja alatt Enrico Fermi grafitmoderátoros atommáglyával tartós láncreakciót hozott létre. Ez ma minden atomerőmű alapja.
2. Összehordunk egy kupacba jó sok (kritikus tömegnyi) hasadó anyagot, így a gyors neutronok elnyelődnek és maghasadást, ezzel további neutronok kibocsátását idézik elő. A kritikus tömeg függ a dúsítás mértékétől, a hőmérséklettől, a geometriai elrendezéstől és még egy csomó mindentől. Ez képezi az atombomba alapját.

Hírül véve Otto Hahn eredményét Szilárd Leó Albert Einsteinnel közösen levelet küldött Franklin D. Roosevelt elnöknek, hogy a németek esetleg atomfegyvert készíthetnek (Wunderwaffe). Ez indította be az egyesült államokban a Manhattan-tervet, az atombomba kifejlesztését, és ennek felelősségét veti fel a darab. Pedig született egy második levél is 1945-ben, melyben arra kérik Truman elnököt, hogy ne dobjanak atombombát Japánra, de ez a petíció - melyet Szilárd Leó kezdeményezésére 68 atomtudós írt alá - soha nem jutott el az elnökhöz.

Persze a tudós felelősségén való moralizáláson kívül sok mindent megtudhattunk Szilárd Leóról, pl. hogy mennyi magyar zsidó tudóst juttatott külföldre, hogy milyen egyéb találmányai voltak pl. a sugárterápiában. És persze Einsteintől a tudomány és a vallás kapcsolatáról is hallhattunk egy monológot. Amikor Einsteint megkérdezik, hogy vallásos-e, azt válaszolja, hogy abban az értelemben, hogy Isten hat nap alatt megteremtette a Világot és most egy felhőn ülve szemléli, és ha valami zűr van, leküldi a fiát, hogy tegyen rendet, nem vallásos. De abban az értelemben, hogy minden mögött ott van egy összehangoló, magasabb erő, igen: "Ha kézbe veszed a tudomány serlegét, az első korty után ateista leszel, de a serleg alján megtalálod Istent."

A közönség soraiban is nyüzsögtek a celebek, pl. Rónai Egon az ATV-ből, Kálomista Gábor, az Elkxrtuk című propagandafilm rendezője, vagy Gáspár Tibor színész, aki pont az idén kapta meg a Kossuth-díjat még a régi kormánytól Pataky Attilával együtt. Szóval kicsit még éreztük a lecsengő NER leheletét.

Évforduló

Kedves olvasóim!

Értesítést kaptam, hogy ez a posztom megsérti a Blogger közösségi irányelveit. Gondosan áttanulmányoztam ezeket az irányelveket, de a téma érzékenysége ellenére sem gondolom, hogy átléptem volna azokat a határokat, melyeket ezek az irányelvek megszabnak.
Mivel családilag is érintett vagyok a témában, ezért még ez a mondat is szerepelt a posztban: Családi okokból is elfogult vagyok, ezért nem volna objektív, ha most véleményt nyilvánítanék.
Az eredeti posztban csakis nyilvános oldalakra vezető linkek ill. nyilvános forrásból szereplő fényképek vannak. Mivel fontosnak tartom ezt a posztot, az alábbi változtatásokat eszközöltem:

• Megváltoztattam a poszt címét, annak ellenére, hogy az megegyezik egy hazánkban évek óta sikerrel futó színdarab címével;
• Bizonyos nyilvános, és a kereső motorok által elérhető oldalakra vezető linkeket töröltem;
• A fotókat forrásmegjelöléssel láttam el;
• A Velencei Filmfesztiválon készült fotót töröltem.

Ezekkel a változtatásokkal nyújtom be a posztomat felülvizsgálatra. 

Ma van az Izraelt érő egyik legsúlyosabb terrortámadás harmadik évfordulója, amit korábban nem látott számú katonai és civil áldozattal (mintegy 70 000 emberélet) járó gázai hadműveletek követtek. Bár két év után a túszok kiszabadultak és kezdetét vette egy békefolyamat, az amerikai elnök, Mr. 24Hour által beígért béke és újjáépítés még sokáig várat magára. Izrael követeli a terrorszervezet teljes és azonnali lefegyverzését, és addig nem hajlandó kivonni a csapatait. A Hamász ezzel szemben csak fokozatos leszerelést fogadna el, feltéve, ha Izrael előbb teljesen eleget tesz a megállapodásoknak. Benjámin Netanjahu kijelentette, hogy amíg ő a kormányfő, nem jöhet létre palesztin állam, és a hadsereg sem vonul ki, amíg a Hamász katonailag teljesen meg nem szűnik.

Október végén parlamenti választások lesznek Izraelben, addig bizonyosan nem várható előrelépés. Izrael nagy várakozással tekint a választásokra. Mivel szavazni csak az országon belül lehet, széleskörű mozgalom indult: "Gyere haza, lakjál nálam és szavazz Netanjahu ellen!". Vejem is hazautazik a választásokra Argentínából (egy ideig úgy volt, hogy Orsi és az unokáink is, de az azért túl nagy hercehurca lenne egy plusz szavazatért.

A Google nemrég friss műholdképeket tett közzé, 2026-os kép van szinte az egész világról, így még nagyobb a kontraszt, hogy az egykor virágzó, nyüzsgő, pezsgő övezetből hogyan vált összefüggő romterület.

A Subha Harazin kórház környéke 2018-ban
(Forrás: Google StreetView)

Ugyanez a terület most műholdról
(Forrás: Google StreetView)

Az Alermouk Stadion, benne a hajléktalanok sátorvárosa
(Forrás: Google StreetView)

Természetesen nem sikerült a zsidókat kiűzni Izrael földjéről, nem lett a palesztinoké a folyótól a tengerig (from the river to the sea) terjedő terület, nem indítottak a muszlim országok összehangolt támadást a zsidó állam ellen, Gázából viszont romterület lett. De egyvalamit elértek: a világ egy jelentős hányadának szimpátiáját sikerült kivívniuk. Érdekes módon főleg a szélsőbaloldali és Woke mozgalmak (pl. a magyar Szikra Mozgalom) és a szélsőséges jobboldali csoportok (pl. a Mi Hazánk) relativizálják a helyzetet, mondván, hogy a zsidók ugyanúgy terrorizálják az arabokat, mint az arabok a zsidókat, sőt, Izraelt népirtással, vagyis a palesztinok szisztematikus megsemmisítésével vádolják. Számos nemzetközi eseményen (sport, művészeti események) néz most szembe Izrael nyílt ellenszenvvel.

Családi okokból is elfogult vagyok, ezért nem volna objektív, ha most véleményt nyilvánítanék. A Velencei Filmfesztiválon fődíjat nyert a NAZA című dokumentarista film (a NAZA izraeli katonai rövidítés, a megengedett civil áldozatokat jelenti), mely névtelen izraeli katonai szakértőkre hivatkozva azt a narratívát erősíti, hogy a zsidók többsége úgy vélekedik, minden arab megérdemli a halált, ezért 500 civil áldozat halála is megengedett volt egyetlen palesztin vezető likvidálása céljából. Azért az elég árulkodó, hogy a film a palesztinpárti The Guardian támogatásával készült, és a díszbemutatón palesztin szimpatizánsok töltötték meg a vetítőt.

<Itt eredetileg egy fotó volt a díszbemutatóról>

Izrael elkészítette az ellenfilmet NAZA: Az igaz történet címmel, és mivel az eredeti film még nem elérhető online, a keresők ezt a filmet dobják fel. Ez a film cáfolja az eredeti NAZA narratíváját, ebben névvel szerepelnek a Gázában harcoló parancsnokok, akik elmondják, hogy a Hamász harcosai civil ruhában vegyültek el a lakosság között, és hogy gyakran iskolákban, óvodákban, kórházakban és mecsetekben rendeztek be főhadiszállást, fegyverraktárt vagy kiképző központot. A segélyszállítmányokat a civil lakosság elől a maguk számára orozták el. Az izraeli hadvezetés gyakran a civilek jelenléte miatt az utolsó pillanatban fújt le katonai akciókat.

Évek óta lelkesen nézzük az izraeli Fauda sorozat évadait a Netflixen Lior Raz főszereplésével, mely izraeli kommandósok akcióit mutatja be játékfilm formájában. Az 5. évad már 2023 október 7-e után játszódik, és a 11 epizódból kettőben naturális részletességgel mutatja be azt a borzalmas egy napot (az epizódok előtt felhívják a figyelmet, hogy ezek a részek átugorhatók, a történet nélkülük is követhető). Az évad több epizódját is Magyarországon forgatták, és Lior Raz tegnap élménybeszámolót tartott a Nemzeti Színházban. (A mellékelt fotó forrása is a Nemzeti Színház)

Sokan gondolhatják, hogy ilyen brutális terrortámadások és kalandos szabadítási akciók csak a filmekben léteznek, de az elmúlt héten az élet erre is rácáfolt. A Flydubai Dubaiból Tel Avivba tartó FZ1073-as járatán a másodpilóta a vészhelyzeti szituációkra rendszeresített fejszével a kapitányra támadt, de a súlyosan sérült kapitány megakadályozta, hogy a pilótafülkébe zárkózhasson. Négy bátor utas ártalmatlanította a támadót, stabilizálta a kapitány állapotát és a gép helyzetét, és sikerült Szaúd-Arábiában kényszerleszállást végrehajtani.

Először azt gondolhattuk, hogy megint egy öngyilkos pilótáról van szó, mint a Germanwings 9525-ös járatának 2015-ös baleseténél, amikor a másodpilóta bezárkózott a pilótafülkébe és egy hegynek vezette a gépet, vagy az Air India 171-es járatának tavalyi, máig sem tisztázott baleseténél, amikor az egyik pilóta közvetlen felszállás után lekapcsolta a hajtóműveket. De nem, a Flydubai másodpilótája igazi szeptember 11-et akart végrehajtani, a Tel Aviv-i repülőtérnek vagy Tel Aviv egyik felhőkarcolójának akarta vezetni a gépet. Állítólag egy kislánynak köszönhető a gép és az utasok megmenekülése, mert pont a mosdóba ment, amikor a cockpitben kitört a csetepaté és a kislány sikoltozni kezdett.

Az Azrieli-tornyok Tel Avivban, ez lett volna az egyik célpont
(2014-ben készült fotóm)

Bár fáj a szívem, hogy lányom és unokáim Buenos Airesbe költöztek, most mégis nagyobb biztonságban tudom őket, mintha Izraelben lennének.

Erősek és gyengék

Vessetek a mókusok elé, de sokat foglalkoztat a Hankó-ügy, és annak lelki vonatkozásai. Nem, nem felmenteni akarom Hankót, de azért az világos, hogy szemben az éveken keresztül saját zsebre dolgozó  Sesztákkal ő egyáltalán nem bűnöző, hanem balek. Az Orbán-kormányban ő volt a gyenge. Mindjárt megvilágítom, hogy mire is gondolok.

Az irodalom és zeneirodalom tele van a bandák, csoportok belső csoportdinamikájának ábrázolásával:

• A West Side Story Rakéták nevű bandájának - ők harcolnak a bevándorlók bandájával - van egy tagja, a fiús külsejű lány, Anibodys (magyar fordításban gyakran Senkifia), aki azért küzd, hogy teljes értékű bandatag lehessen.
• Paolo Pasolini Utcakölykök című regényének tragikus hőse Genesio, szintén bandatag, aki bizonyítási vágytól vezérelve beleveti magát az örvénylő folyóba és belefullad.
• A Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője is az egyetlen közlegény a csapatban, hőstette tragikus halállal végződik.
• Golding Legyek ura című regényében Röfi a csapat gyenge tagja, aki minden igyekezete ellenére a törzs számára ő csak egy eltaposandó akadály marad a hatalom felé vezető úton.
  

Mi jellemzi ezeket a karaktereket? A kiszolgáltatott vagy gyengébb egyén a folyamatos bántalmazás és megalázás ellenére is görcsösen ragaszkodik az őt elnyomó csoporthoz – a szociálpszichológia és az irodalom egyik legmegrázóbb mintázata. A bandák világa nemcsak a külső ellenséggel szembeni harcról szól, hanem egy kegyetlen belső hierarchiáról is, ahol a leggyengébbek fizetik a legmagasabb árat a figyelemért.

Ne, de miért hasonlítom Hankó Balázst egy utcai banda gyenge, ámde mégis az erősek csoportjához ragaszkodó, bizonyítási vágyában tragikusan elbukó gyenge jellemhez? Azt a Hankó Balázst, aki egyetemi professzor, a gyógyszerészeti tudományok doktora, sikeres tudományszervező?

Hankó karrierje teljesen hasonlóan indult Palkovics László karrierjéhez:

• Gyorsan felfelé ívelő tudományos és egyetemi karrier;
• Sikeres tudományszervezői tevékenység;
• Kormányzati szerepvállalás;
• Miniszterként mindketten méltatlan feladatok végrehajtására kényszerültek: Palkovics a CEU előzésében és az akadémiai rendszer szétverésében jeleskedett (sőt, az őrült diktátor parancsára még a főmeteorológust is kirúgatta), Hankó pedig az egyetemek KEKVA-modelljének kidolgozásában vett részt, ami miatt az EU megvonta ezektől az egyetemektől az Erasmus- és a Horizont- programokban való részvételt.

Csakhogy Palkovicsnál volt egy pont, ahol már úgy érezte, ezt nem csinálhatja tovább, és lemondott: elvették tőle a közlekedésügyet, amihez igazán értett, és oda akarták adni neki az energetikát, amihez pedig nem értett. Hankónak nem voltak ilyen skrupulusai, amikor megkapta a kultúrát. Végül is ha Pintérnél, a rendőrminiszternél van a közoktatás és az egészségügy, miért is ne lehetne egy gyógyszerésznél a kultúra?

Már akkor meg kellett volna szólalni a vészcsengőnek, amikor Hankó egy giccsfestőnek, Vészabó Noéminek adományozott Munkácsy-díjat, ami miatt felháborodott a képzőművészeti közvélemény és lemondott a Munkácsy-díj Bizottság. Sejteni lehetett, honnan jött Hankó felé a befolyás, hiszen Vészabó készített portrét Orbán Viktorról is. Már akkor látszott, Hankó inkább hajlik a politikai, mint a szakmai befolyásolás irányába.

Képzeljetek el egy kormányülést, ahol az igazi nagyvadak, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal, Lázár János mellett ott ül Hankó Balázs, egy bizonyítani akaró Nemecsek Ernő. És ekkor, közeledvén a választások, érkezett Hankóhoz egy kérés. Nem valószínű, hogy kormányülésen hangzott el, inkább csak szűk körben, hogy a kulturális tárcánál vannak még olyan pénzek, amivel segíteni lehetne a Fidesz győzelmét. Hankó tudta, hogy szabálytalanul jár el, azt is éreznie kellett, hogy túlságosan is átlátszó, hogy a választókerületeknek egyenletesen osztja a pénzt, de egyenlő jogú tagja akart lenni a bandának, és biztos volt abban, hogy alkalomadtán megvédik.

De Hankó bukása nem járt erkölcsi felemelkedéssel, mint Nemecsek Ernőnél, az ő bukása sokkal inkább Anybodys sorsára emlékeztet a West Side Story-ból (AI segítségével készült szövegrész következik):  Miután bebizonyítja a hűségét és a bátorságát a nehéz időkben, a banda akkori ideiglenes vezetője végre elismeri őt. Azt mondja neki: "Jól dolgoztál, öregem. Most már közénk tartozol, Rakéta vagy." Bár Anybodys megkapja a hőn áhított elismerést, ez a pillanat egybeesik a teljes pusztulással. A banda, amelynek tagja lett, ekkorra már elveszítette a vezérét (Riffet), szétesőben van, tagjai pedig nem sokkal később részt vesznek Anita megalázásában és bántalmazásában. A tragédiája abban áll, hogy egy olyan erőszakos és toxikus mikrotársadalom fogadja be, amely éppen az elvakult gyűlölet miatt veszítette el mindazt, amiért létezett.

Miközben a Fidesz nagyvadjai szétszéledtek, Hankó beült utóvédharcokat vívni a parlamentbe, de a törvény itt is utolérte. És a régi bandatagoknak eszük ágában sincs megvédeni őt, a gyengét. Még a Fidesz bukása után is inkább csak a komikus jelenetek maradnak meg Hankóról, például hogy a minisztérium átadás-átvételi eljárása során DVD-n adta át az anyagot, hogy szentmisét tartottak a lelki üdvéért, hogy felesége Jézus Krisztus szenvedéséhez hasonlította férje meghurcolását és végén még az ügyészségre őt szállító gépkocsiról is lemaradt.

Óriásplakát az @rc kiállításon

AI-mém a Hankó Balázsért tartott szentmiséről

Hankó indulna az ügyészségre, de lemarad.

Vegyes házasságok

A hétvégét megint együtt töltöttem volt gimnáziumi osztálytársaimmal, és a beszélgetések során szóba került, milyen sokunknak él a gyermeke külföldön, gyakran vegyes házasságban. Az egyik osztálytársam lányát azeri fiú vette el, egy másiknak a fia török lányt vett feleségül, egy harmadik fia egy mexikói-holland keverék feleséggel él Michiganben. És hát az én Borim is már három éve együtt él egy német sráccal, két éve Bécsben laknak. Én magam pedig keresztény gyökerekkel vettem feleségül egy zsidó lányt.

És akkor az egyik osztálytársnőm megkérdezte, ismerem-e az Ószövetségből Ezsdrás könyvét? Ez a rész a babilóniai fogság utáni időket örökíti meg, amikor a papság szembesül azzal, hogy:

"Izráel népe, még a papok és léviták sem különültek el az ország népeitől, a kánaániak, a hettiták, a perizziek, a jebúsziak, az ammóniak, a móábiak, az egyiptomiak és az emóriak utálatos szokásaitól, mert ezeknek a leányai közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak, úgyhogy összekeveredett a szent mag az ország népeivel, sőt a vezető emberek és elöljáróik jártak élen ebben a hűtlenségben." (Ezsd 9-1,2)

Ekkor elhatározták, hogy az idegen asszonyokat és gyermekeiket kiűzik városaikból:

"Hűtlenséget követtetek el azzal, hogy idegen asszonyokat vettetek feleségül, és így szaporítottátok Izráel vétkét. Valljátok meg ezt őseitek Istenének, az Úrnak, és cselekedjetek az ő tetszése szerint: váljatok külön az ország népeitől és az idegen asszonyoktól!" (Ezsd 10-10,11)

A babilóniai fogság eléggé közismert, erről szól a híres 137. Zsoltár, amit feldolgozott a Boney-M, operát írt róla Verdi, és szövege benne van a zsidó férfiak házassági fogadalmában. De a fogság után a visszatért nép családjainak szétszakításáról még nem hallottam, nem nagyon vannak róla irodalmi vagy zenei feldolgozások. A Biblia szerint "Csak Jónátán, Aszáél fia és Jahzejá, Tikvá fia álltak ennek ellene, és Mesullám meg a lévita Sabbetaj támogatták őket." (Ezsd 10-15), vagyis azért már akkor is voltak olyanok, akik számára a család szentsége fontosabb volt Isten törvényénél.

Nem ez volt az első eset az ókorban, amikor a zsidók tartósan együtt éltek más népekkel. Jól tudjuk, hogy Jákob fia, József, akit testvérei rabszolgának adtak el Egyiptomba, de ott magas tisztséget nyer el, családja lesz, majd végül egész családja Egyiptom földjén telepedik le. És itt kezdődik az az ókori migránsválság, ami végül az Exodusban, az Egyiptomból való kivonulásban csúcsosodik ki. De vajon akkor is így álltak hozzá a népek keveredéséhez? Hiszen Mózes a fáraó fogadott gyermeke, II. Rámszesz mostohatestvére, aki maga is idegen nőt, Cippórát vette feleségül. Az Exodusban megemlítésre kerül, hogy a kivonuláskor idegenek is együtt mentek a zsidókkal:

„Sok gyüttment nép is ment velük, meg juh, marha és igen sok jószág.” (2Móz 12-38)

A bibliakutatók és a rabbinikus hagyomány egyetért abban, hogy ez a kevert sokaság részben olyan egyiptomiakból és más nemzetiségűekből állt, akik házasság, családi kötelékek révén kapcsolódtak a zsidókhoz az egyiptomi rabszolgaság évszázadai alatt. Őket nem üldözték el, mert együtt vonultak ki a zsidókkal, és a pusztában váltak a közösség részévé. Akkor mi a különbség mózesi befogadás és az ezsdrási kirekesztés között? Ezt az AI így foglalta nekem össze:

• Az Exodus idején a befogadás volt a cél: A Sínai-hegyi törvényadás előtt még nem létezett a zsidó vallásjog (Halacha) a mai formájában. Aki elhagyta Egyiptomot és követte az Urat, azt a közösség befogadta. Az egyiptomi feleségek és férjek a zsidó nép részévé váltak.

• Ezsdrás idején a túlélés volt a cél: A babiloni fogság után a zsidóság lélekszáma drasztikusan lecsökkent, és a hazatérők elkezdtek beolvadni a környező pogány népekbe, átvéve azok bálványimádó szokásait. Ezsdrás azért lépett fel olyan brutális szigorral, mert úgy látta, hogy ha a zsidók teljesen asszimilálódnak, a zsidó vallás és identitás végleg eltűnik a föld színéről.

Ugye emlékeztek a Hegedűs a háztetőn című filmre, ahol Tevje legidősebb lánya nem a házasságszerző által kommendált fiúhoz megy férjhez, második lánya már nem is falubelihez, a harmadik pedig már nem is zsidóhoz. Utóbbi lányát Tevje kitagadja, de amikor osztoznak a zsidók kiűzésében és ők is elhagyják Anatevkát, mint az Exodusban a "gyüttmentek" Egyiptomot, akkor megbocsát neki.

Az, hogy Ezsdrás törvénye még mindig mennyire erős, azt megírtam Orsi lányom házasságkötéséhez szükséges zsidósági igazolás kalandos megszerzése kapcsán.

Na de mi a helyzet a mai Magyarországon? Ugye emlékeztek Orbán 2022-es tusnádfürdői beszédére:

„van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással [...] Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”

Vagyis európaival, azonos kultúrájú és hitű idegennel szabad keveredni, de idegen kultúrájú és hitűvel nem. Ebből következtek a nagyon szigorú magyar bevándorlási és idegenrendészeti törvények, melyből több, a magyar közvéleményt is felkavaró ügy kerekedett. Íme két példa:

1. Egy afgán származású férfi 2001-ben, még kísérő nélküli kiskorúként érkezett Magyarországra, ahol a hatóságok menekültként ismerték el. Évekkel később, 2024-ben Teheránban házasságot kötött egy afgán állampolgárságú nővel. A feleség ezután a teheráni magyar nagykövetségen tartózkodási engedélyt (családegyesítési vízumot) kért, hogy Magyarországra utazhasson a férjéhez. A magyar idegenrendészeti hatóság a kérelmet elutasította, amit a másodfokú hatóság és a bíróság is helybenhagyott. Az elutasítás alapja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló szigorú magyar törvény. A jogszabály kimondja, hogy a menekült státuszú személyek házastársai csak akkor kaphatnak családegyesítési célú tartózkodási engedélyt, ha a házasságot már a menekült Magyarországra történő beutazása előtt megkötötték. Mivel ők csak évtizedekkel a férfi beutazása után házasodtak össze, a hatóságoknak a törvény betűje szerint meg kellett tagadniuk a vízumot. Az elutasító határozatot az Alkotmánybíróság is helyben hagyta.
2. Egy Rena nevű Fülöp-szigeteki vendégmunkás nőt a magyar idegenrendészeti hatóságok azután akartak kiutasítani az országból, hogy veszélyeztetett terhessége miatt nem tudta ellátni a gyári munkáját, miközben időközben férjhez ment egy magyar állampolgárhoz, és megszületett a közös, magyar állampolgárságú gyermekük is. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy megszűnt a tartózkodása alapjául szolgáló jogcím (a vendégmunkásként való foglalkoztatás). A szigorú magyar idegenrendészeti törvény értelmében a vendégmunkás-vízum nem alakítható át automatikusan más típusú (például családegyesítési) engedéllyé az országon belül, és a jogszabály nem ismer méltányossági kivételt a terhességre vagy szülésre való tekintettel. A hatóság ezért elrendelte a nő kiutasítását, figyelmen kívül hagyva, hogy a magzata, majd újszülött gyermeke a magyar apa révén magyar állampolgár. A Fővárosi Törvényszék végül a családnak adott igazat, és hatályon kívül helyezte a kiutasítási végzést.

Hát ezek jutottak eszembe Ezsdrás könyve kapcsán, melyhez kapcsolódik egy kortárs regény, Marek Halter Lilah ​könyve című regénye is, amit talán majd egyszer elolvasok.