Miután idén sem rendezte egyik párt vagy szervezet sem 56-os megemlékezését az 56-osok terén álló emlékműhöz, úgy éreztem, megér egy posztot eme balsorsú tér nem kevésbé balsorsú objektumainak története.
A fenti kép az 56-osok terének google-nézete. Délkeletről északnyugatra haladva beszámoztam három objektumot: 1 - Regnum Marianum kereszt, 2 - 56-os emlékmű, 3 - Időkerék. De haladjunk csak sorban:
1
Nagyjából a Damjanich utca vonalába építtette a Regnum Marianum Közösség a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot az 1920-as években, '31-re lett kész.
Mivel az építkezés a Tanácsköztársaság bukása után kezdődött, a kommün kárhoztatása a templom alapjaiban elhelyezett dokumentumban is megjelent. Ez éppen elegendő ok volt Rákosi Mátyásnak, hogy a világháborúban amúgy is megrongálódott templomot '51-ben a tiltakozó élőlánc ellenére egy új, tömegrendezvények megrendezésére alkalmas terület kialakításának ürügyén leromboltassa.
Helyére - nem véletlenül - 1969-ben, a kommün 50. évfordulóján emeltek egy szobrot.
A Tanácsköztársaság-emlékmű mintájául Berény Róbert híres plakátja szolgált, de Kiss István szobra mégis furcsa hatást keltett egynézetűségével, sokan megmosolyogták a Ligetből kirontó zászlós alakot.
A rendszerváltáskor ez az emlékmű sem kerülhette el sorsát, ment a Szoborparkba, de spirál alakú talapzata jó alapot szolgált a Regnum Marianum emlékkeresztnek. A keresztnek is megvan a "saját keresztje", 10-15 éve vandálok derékban elfűrészelték.
A Váralja Közösség Csete György építésszel az élen régóta szorgalmazza egy új templom felépítését a helyszínen.
2
Szintén 1951-ben , a Fasor tengelyébe került a Sztálin-szobor (alkotója Mikus Sándor), melynek piedesztálja egyben dísztribünként szolgált a párt- és állami vezetők számára, ahonnan integethettek az éljenző tömegeknek. Már része a magyar folklórnak a szobor ledöntése az '56-os forradalom során.
A monumentális szobornak csak a csizmái maradtak a talpazaton, a többi részt szó szerint széjjelhordták. A teret a népnyelv sokáig csak Csizma térnek hívta, a csizmák pedig megtekinthetők a Szoborparkban. Legutóbb pedig az ellenzék egyik avantgard csoportja megismételte a szobordöntést Orbán Viktor hungarocell szobrával.
A területen megmaradt a dísztribün. Istenem, hányszor vonultam fel alatta hol szüleimmel, hol az iskolával május elsején. 1990-ben már elkezdték lebontani a tribünt, de május elsején - megdöbbent polgárok szeme láttára - mi még "felvonultunk" előtte Katival egy "Éljen és virágozzék." feliratú transzparenst cipelve.
Már a '70-es években elkezdte tervezni Hofer Miklós építész a Városliget szélére, a Fasor tengelyébe építendő Nemzeti Színházat. A monumentális épület mellvédje szolgált volna dísztribünként. Sokan fizettek adományt, ún. téglajegyet az új Nemzetire, mely sohasem épült fel ezen a helyen, sem későbbi helyén, az Erzsébet téren, de ez már egy külön poszt témája lehetne.
Az 56-os emlékmű avatására 2006 forrongó októberében került sor. Az i-ypszilon alkotócsoport által megalkotott műalkotás erős szimbolikával rendelkezik, és míg számos műértő ujjongását váltotta ki, a nép csak rozsdás vaskefének nevezi.
A különálló, rozsdást hatást keltő vasoszlopok fényes fejszeéllé állnak össze, mely belehasít az utcakőbe. Pont a Sztálin-szobor helyén áll. Mivel "szemkilövető" Gyurcsány avatta fel, Tarlós polgármester már hivatalba lépésekor megígérte, hogy megszabadítja Budapestet ettől a "förmedvénytől". Egyelőre magára hagyatottan áll, az oszlopok között szemét és ürülék, a reflektorok üvege kitörve.
3
A Műcsarnok sarkától nem messze viszonylag későn, 1965-ben került felállításra Pátzay Pál Lenin-szobra.
A szobor érdekessége az volt, hogy a szoboralak mögött lévő, háromszor olyan magas monolit előtt Lenin hétköznapi kisembernek látszott. A szobornál értek véget a felvonulások, itt kellett leadni a zászlókat, transzparenseket. Ennek a szobornak is megvolt a maga sorsa: a Nagy Imre-újratemetés előtt úgy kellett elmenekíteni felújítás ürügyén, de a bennfentesek már tudták, hogy nem kerül vissza többé. Most a Szoborpark bejáratát díszíti (a másik oldalon Marx és Engels kubista alakja áll).
Helyére került 2004. május elsején, az EU-hoz való csatlakozásunk napján az Időkerék, Herner János és Janáky István koncepciója. A több tonnás szerkezet egy homokóra, melyben egy év alatt pereg le a homok, szilveszterkor ünnepélyesen, tűzijátékkal és zenével kísérve kéne átfordítani. Sajnos a kerék üzemeltetésére nincs pénz, átfordítása rendre elmarad, a koncepció is nehezen érthető: nem nagyon látszik a homokszemek pergése, az idegen nem érti, miért nem forog.
Kormányunk az 56-osok terére új városrendezési koncepciót dolgozott ki: itt lesz fővárosunk új múzeumi negyede, október elején hirdették ki az építészeti ötletpályázat eredményét. Bereczki István építész, az egyik díjnyertes az Építészfórum oldalán fejti ki a pályázattal és saját nyertes pályázatával (!) szembeni ellenérzéseit: Túlzásnak tartja az 5 múzeumot (Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Fotográfiai Múzeum, Építész Múzeum, Zene Háza) egy helyre. Megszűnnek az ingyenes felszíni parkolók, csökken a Városliget látogatottsága. És bizony, eltűnik mindhárom említett objektum, a Regnum Marianum kereszt, az 56-os emlékmű és az Időkerék. Íme a nyertes koncepciónak a tárgyalt területre vonatkozó része:
http://hg.hu/cikkek/varos/9575-a-felrobbantott-templom-a-regnum-marianum-tortenete
VálaszTörlés"1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel Kiss István Tanácsköztársasági emlékművét – nehéz nem felfedezni az utalást a templom idézett alapító szövegére. Az emlékmű, a Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfigura ma is megvan, csak épp a Szoborparkban. (A máig élő közhiedelemmel ellentétben a Sztálin-szobor nem a templom helyén, hanem attól északra állt; ezt ma jól mutatja az 1956-os emlékmű.) A Tanácsköztársaság-szobor spirális talapzatát a rendszerváltást követően a templom emlékhelyévé alakították. A templom helyének nagy részén ma autóparkoló és a 70-es trolit a Damjanich utcából a ligetbe vezető, beton terelőelemekkel határolt, rendezetlen útszakasz található."
VálaszTörlés