Az ismert világ határán, II.

Folytatom izlandi útibeszámolómat. Nagyszombaton az "Arany körútat" jártuk be, ami három geológiai csodához vitt bennünket.

Tudni kell, hogy Észak-Amerika és Eurázsia kontinentális lemezei folyamatosan távolodnak egymástól. A két tektonikai lemez határa az Atlanti-óceán közepén húzódik és keresztül halad Izlandon is!

Izland létrejöttét pont ez magyarázza: az eltávolodó lemezek között a Föld belsejéből magma nyomul a felszínre, ez eredményezi az állandó vulkáni tevékenységet a szigeten. És ezzel magyarázható, hogy földrengés viszonylag kevés van: a földrengéseket általában az egymásnak feszülő kéreglemezek okozzák, a távolodók kevésbé.

Ez a kontinensvándorlás Izland felszínén is nyomon követhető, így a Þingvellir Nemzeti Parkban is megfigyelhető a két kontinentális lemez közötti hasadék.

A nemzeti park közelében található a Þingvallavatn, az ország legnagyobb tava, valamint a Öxarárfoss vízesés is. A nemzeti parknak történelmi jelentősége is van: évszázadokon keresztül itt, a szabad ég alatt tartották az országgyűlést.

Alkalmunk volt Eurázsia és Észak-Amerika távolodását Hveragerði városában is megfigyelni: egy 2008-as földrengés során egy 1m széles hasadék nyílt meg, mely fölött most bevásárlóközpont van, de a hasadékot üveg fedi, hogy mindenki láthassa ezt a geológiai képződményt.

Törésvonalban

Kies izlandi táj

Az egykori országgyűlési helyszín

Öxarárfoss vízesés

A 2008-ban keletkezett törésvonal

Izland felszínén több nagy kiterjedésű jégsapka, platógleccser található. Egy ilyen platógleccsernek lehetnek ferde outlet-gleccserei, gleccser-nyelvei, melyekben a jég "korcsolyázik" lefelé. Viszont a 40-50 m vastag jég alatti nyomás miatt megolvadó víz is kifolyik a gleccser alól. Így táplálja a Budapest nagyságú Langjökull platógleccser a  Hvítá folyót, melyen egy vad vízesés, a Gullfoss található. Vízhozama akár 2000 m³/s is lehet.

Monster-buszok

A vízesés fölötti hatalmas vízpára apró jégkristályokká fagy és a szél már többszáz méterről beteríti vele az embert, ezért mire látótávolságra értünk, már csurom vizesek lettünk. Ettől a helytől már normál járművel nem lehet továbbmenni, hatalmas jégjáró buszok viszik tovább az arra vállalkozó - és megfizetni hajlandó - utazót akár a Langjökull tetejére is.

Az arany körút harmadik geológiai attrakciója Geysir geotermikus mezője. Izland tele van geotermikus mezőkkel, ahol fortyogó víz tör fel a felszínre és áll össze forróvizű tavakká. A ciklikusan kitörő gejzír jelenségéhez viszont az kell, hogy egy függőleges felül nyitott vízoszlopot alulról melegítsen egy geológiai "forrópont". Mivel fizikából tanultuk, hogy a víz akkor kezd el forrni, ha a telített gőznyomás meghaladja a külső nyomást. Nagy nyomáson a víz nem forr fel, ezért lehet az autónk hűtőjében 100 fokosnál forróbb víz is. Ugyanez történik a gejzírben is: a függőleges kürtő aljában nem forr fel a víz a fölötte lévő vízoszlop nyomása miatt. Amikor azonban eléri a forráspontot, az egész fölötte lévő "vízdugót" kilövi.

Mögöttünk a fortyogó-bugyogó mező

Az úton hazafelé még felkerestük Izland egyik vallási központját, Skálholt-ot. Izlandon ne várj régi, többszáz éves templomromokat. A skálholti püspökséget a XI. században alapították, a protestánsok itt gyilkolták meg a katolikus püspököt. A mostani, XX. századi templom egy régebbi fölé épült, de ezt az altemplomot a húsvéti ünnepek miatt nem tudtuk megtekinteni, csak az oda vezető, tőzegtéglákkal bélelt alagutat és egy ősi izlandi ház mintája alapján épült, tőzeggel burkolt, jelenleg kápolnaként szolgáló épületet.

Iskola és katedrális

Tőzeggel fedett gerendaház

Tőzeggel bélelt alagút

Húsvét vasárnapján lájtosabb programunk volt. Az 1-es úton, az országot megkerülő Hringvegur-on haladtunk észak felé, áthaladtunk a Bálna-öböl (Hvalfjörður) alatti 5 km-es alagúton, és első állomáspontunk Deildartunguhver hőforrás volt. Itt szembetűnő volt, hányféleképpen is lehet egy hőforrást hasznosítani:

• turista-látványosság;
• termálfürdő szállodával;
• melegház paradicsom-termesztésre;
• a friss paradicsomból főzött paradicsomleves árusítása az éhes turistáknak.

Hőforrás

Paradicsom-levesező

Melegház

Utunkat egy kettős vízesésrendszer felé folytattuk, a Hraunfossar és Barnafoss felé. Az alsó Hraunfoss a lávamezőbe beszivárgott vizet engedi ki magából, mint egy szivacs (Hraun lávamezőt jelent, van is egy ilyen nevű izlandi csokoládé). A felső vízesés a hegyekből folyik alá, és olvadékvizet szállít. A "barna" gyereket jelent izlandiul, és a legenda szerint két gyermeket elsodort a vízesés, ezért szüleik megátkozták a helyet.

Íme a lávamezőből szivárgó víz:

Ez pedig a felső vízesés:

Viszonylag hamar visszaértünk Reykjavíkba, így volt időnk lófrálni a városban, így végre benézhettünk a nagypénteken zárva levő főtemplomba, a Hallgrímskirkja-ba, és végigjárhattunk néhány szuvenírshopot is.

Az orgona iparművészeti remek

XX. századi gótika

Amerika felfedezője, Leif Erikson

Egy régi vendéglő

Ezzel zárom izlandi tudósításom második részét, de ne aggódjatok, hamarosan jön az utolsó két nap beszámolója is.