Folytattam az elmerülést a Budapest-nosztalgiában, mert egy még tavaly, a főváros egyesítésének 150. évfordulójára megjelent színes kötettel, az Egy város titkaival töltöttem el néhány napot. A szerző Kordos Szabolcs, és a 45 érdekes budapesti helyszín és történet elég bulvár stílusban van megírva, akár a Blikkben is megjelenhetnének ilyen cikkek. Élvezetes olvasmány volt, mert nagyon sok érdekességet tudtam meg, és a 45 "titok" mintegy negyede, 11 helyszín valamilyen módon kapcsolódik hozzám vagy a közvetlen lakókörnyezetemhez.
- Lóháton a szalonban (a Sándor-palota története). Korábban, amikor még a Lovas úton laktunk, gyakrabban sétáltam a Várban, de egy éve is beszámoltam egy Vár-béli sétámról. A Sándor-palotában az első Orbán-kormány miniszterelnöki rezidenciát szeretett volna kialakítani, de a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormány másként döntött: Köztársasági Elnöki Hivatal lett. A Sándor-palota kapuit évente a kulturális örökség hétvégéjén megnyitják a látogatók előtt, így jártunk benne kb. 20 éve. Tavaly tavasszal Novák Katalin a hivatalt hivatalosan is Sándor-palotának nevezte át, így már így szerepel az iratokon, pl. azon a botrányos kegyelmi döntésen is.
- Boszorkányok találkozóhelye (Gellért-hegy). A Gellért-hegy kedvenc sétahelyünk, bár legtöbbször csak a víztározó tetejéig sétálunk fel. Hagyományosan innen szoktuk nézni az augusztus 20.-ai tűzijátékot.
Egy gellért-hegyi boszorkány - Kádári kéjnők a budai lankákon (a Mambo Bár). A Hegyalja út és a Sánc utca sarkán álló épület előtt szállok le minden nap a buszról. Miután Strip Bar-ként hirdette magát, mindig is izgatott, de persze sohasem voltam benne. Hallottam mendemondákat arról, hogy ez egyben a felderítés egyik helye volt. Bár még hirdeti magát, de a covid óta zárva van az egyébként kívülről teljesen jelentéktelen épület.
- Egy városrész, ami nincs többé (Tabán). Az egykori Tabán helyén lévő park kedvenc helyünk, ide jártunk a lányokkal szánkózni, amikor még havasak voltak a telek, rendszeresen kijárunk a május 1.-jei és augusztus 20.-i koncertekre is, és persze amikor itt volt a kisunokánk, kihoztuk őt ide a játszótérre. A könyvből megtudtam, hogy az egykori Tímárvárost törökösen Debághánénak nevezték, ez torzult el Tabánra.
Vejem és unokám a játszótéren a Tabánban tavaly nyáron - Tizenegy emeletes bunker a Vár alatt (Nemzeti Bank egykori trezorja, később Teherelosztó). Számomra ez a bunker inkább a Teherelosztót jelenti, mely 75 éve, 1949-ben írt elő először menetrendet az erőműveknek. Amikor dolgozni kezdtem, már a közeli Nándor utcai épületbe, Virágh Csaba sok vitát kiváltó, de nagyon impozáns épületébe került, és a villamosenergia termelésének és fogyasztásának egyensúlyát egy Hitachi számítógép biztosította. Azt később egy Siemens-rendszer váltotta fel, és a rendszerváltás után a MAVIR-rá átnevezett Teherelosztó Csillaghegyre költözött. Az elhagyott épületet sok vitával övezve bontották el, de semmiféle építkezés nem kezdődött el a helyén, állítólag a Levéltár új épületszárnya épül majd ide, ha lesz rá pénz.
A teherelosztó egykor impozáns épületének hűlt helye - A japánakác, amelyben egykor Sisi is gyönyörködhetett (Nagy Fa). A budavári Nagy Fa a Vár déli oldalán áll. Sokszor sétálunk arra is. A Várkert Bazárral kapcsolatban posztoltam a Nagy Fa galeriről. Új hír, hogy a Fa szomszédságában új játszótér nyílt, talán majd egyszer ide is elhozhatjuk unokáinkat.
Petra a Nagy Fa előtt 2009 környékén - A 205-ös lakosztály (Gresham palota). Ez az épület 16 éven keresztül a munkahelyem volt. A nevezetes 205-ös lakosztály a mostani Four Seasons szálloda legexkluzívebb elnöki lakosztálya, mely az én időmben a VEIKI vezérigazgatójának az irodája volt. Ennek az erkélyére vezette ki a külföldi vendégeket a kilátást megcsodálni. Dr. Vajda György vezérigazgatónk idén nyáron 97 éves korában halt meg, vele végképp távozott a villamosenergetikai szakma nagy professzornemzedéke.
Az egykori labor helyén ma szállodai szoba van - Műkincs műkincs hátán (Lónyai-Hatvany villa). Ez az épület állandó szereplője volt a "El nem készült házak Pesten és Budán" rovatomnak. A villa újjáépítése 2000-ben kezdődött, addigra a Hatvany-gyűjteményt már szanaszét hordták a világban. Emlékszem, hogy meglepődtem, amikor a Dísz térről egyszer csak eltűnt a város felé a kilátás. De két évtizednek kellett eltelnie, hogy először megvegye az MNB, majd visszakerülve az államhoz a vagyonkimenekítési lázban a Batthyány Lajos Alapítvány tulajdonába kerüljön. Néha vannak benne az alapítvány működéséhez kapcsolódó rendezvények, de Aranybástya Étterem néven bőszen termeli a pénzt az alapítványnak a NER nagyobb dicsőségére.
A villa a Király lépcső felől - Lakások, titkos átjárók, denevérek (Lánchíd és Alagút). A Lánchídon és az Alagúton napi rendszerességgel járunk át busszal, korábban - amig még lehetett - autóval is. Sokat posztoltam a Lánchídról, mert tavaly, Budapest egyesítésének 150. évfordulójára készült el, és a rogáni propaganda az önkormányzati választások előtt bepróbálkozott a "Lánchídbotrány" szappanoperával. Azt próbálták elhitetni, hogy a hidat felújító A-Híd Zrt. egy strómancégen keresztül csúszópénzt juttatott vissza fővárosi tisztviselőknek. Valójában a Lánchíd felújítása az a ritka beruházás volt, ami az eredeti költségkereten belül határidőre készült el. Ez egyéb állami beruházásokra alig mondható el, elég csak megnézni a Hauszmann Alajos program keretében épülő épületeket.
- Óriásgyíkok nyomában (Déli pályaudvar). Hogy mi köze a Déli pályaudvarnak a dinoszauruszokhoz? Hát lehetne például az, hogy már maga is egy felújításra vagy teljes bontásra váró rogyadozó őskövület. De a valóság az, hogy az Alkotás úti oldalon lévő kerítés Balaton-felvidéki vörös homokkőből épült, melyen sok, 250 millió évvel ezelőtt élt ősgyík megkövesedett lábnyoma található meg. A szerző édesapja Dr. Kordos László paleontológus, ezt a fejezetet neki köszönhetjük. Ami viszont a Délit illeti, annak állapota tényleg szégyellni való, de hát ugyanez elmondható az egész MÁV-ra is. Rendszeresen szállunk itt át metróra/ról, de a múltkor ide érkezett Bécsből (egy órás késéssel) a Regio Jet, amivel Bori lányomtól jöttünk haza.
- Egy budai titkos társaság (Szabadkőművesek a Margit körút és a Kapás utca sarkán). Ez a hely ma a Budai Táncklub, és bizony mindhárom lányom járt ide zenés tornára. Hosszú évekig hetente kétszer jártam ide, lebonyolítva a híres "nagy kört": Borit és Orsit felvettem otthon (akkor még a Lovas úton laktunk), Borit leadtam cselló-órára az Attila úton, majd mentem tovább a Kapás utcába Orsival. Visszaautóztam az Attila útra, mert addigra pont vége lett a csellónak, és vittem Borit is a Kapásba. Orsinak pont vége lett a táncórájának, és kezdődött Bori órája. Itt megvártuk Borit, általában közben bevásároltunk a G-Roby-ban.
Petra a Budai Táncklubban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése