Nagypéntek

Megint kaptunk egy új ünnepnapot, jó alkalom elmerengeni a régi és új ünnepeken.
Munkaszüneti nappal együtt járó ünnepeink mindig is kétfélék voltak: állami vagy nemzeti ünnepek és vallási ünnepek. Több mint fél életemet a Kádár-rezsimben leélve pontosan emlékszem gyermekkorom ünnepeire.
Állami ünnepek:

• Április 4. Talán ez számított a legnagyobb állami ünnepnek, hazánk fasizmus alól való felszabadulásának ünnepe. A munkahelyeken nagyon vártuk ezt a napot, mert ekkor osztották ki jutalmakat. Hátránya volt, hogy eshetett hétvégére, sőt akár húsvéttal is egybe eshetett. A rendszerváltással ez az ünnep megszűnt, és mivel azóta sem emlékezünk meg a vészkorszak végéről, csak a holokauszt áldozatainak hoztunk létre emléknapot (április 16-án, azaz pont ma van), ezért én már több mint 25 éve minden április 4-én reggel felteszem a lemezjátszóra az Április 4-ről szóljon az ének című munkásmozgalmi dalt.
• Május 1. A munkásmozgalom ünnepéhez hagyományosan hozzátartozott a felvonulás. Kisiskolás koromban apámmal jártam felvonulni, gimnazista koromban különféle térformációs gyakorlatokat kellett bemutatnunk, egyszer talán egyetemistaként is felvonultam, és egyetlen egyszer első munkahelyemmel. 1989-ben volt az utolsó felvonulás, ekkor Németh Miklósék már nem a dísztribünön, a dolgozó néptől elkülönítve, hanem velük együtt vonultak fel. 1990. május elsején nem volt semmiféle rendezvény, már bontották a dísztribünt, mi Katival egy "Éljen és virágozzék" feliratú táblával végigvonultunk a márványborításától megfosztott emelvény előtt.
• Augusztus 20. Alkotmány, Szent István, új kenyér, vízi- és légiparádé, körmenet, tűzijáték. Igazi nyárvégi népünnepély.
• November 7-e. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója. A '80-as években a Szovjetunión kívül már csak nálunk és Bulgáriában volt ünnep, ami vércikivé tette az egészet. 1988-ban sok millió magyar a lábával szavazott november 7-én: a szomszédos Ausztriába utaztak, hogy hőn áhított elektronikai cikkeket, fagyasztó ládát, hifit, személyi számítógépet vásároljanak. Ez volt az utolsó november 7-e, ami számomra azért nevezetes, mert másnap volt Katival az első randevúnk na hol? Hát a Marxista Leninista Egyetem épülete előtt, a Villányi úton!

Keresztény ünnepek:

• Húsvét. Azt hiszem, gyerekkoromban nem nagyon tudtam, mit is ünneplünk ilyenkor. Szombat délután az ablakunkból láttam a sok embert a nagyszombati körmeneten, vasárnap jött a nyúl és ünnepi ebéd volt a nagymamámnál, hétfőn pedig apukámmal végiglocsoltunk szinte minden ismerőst: anyám és apám rokonságát, apám barátainak nőtagjait. Kamaszkoromra nagyok cikinek éreztem már a locsolkodást, azt a hülye szokást pedig, hogy húsvét utáni kedden a kollégák a munkahelyen meglocsolják a kolléganőket, végképp nem tudtam elfogadni. A locsolkodás amúgy szép szokás, de kommerciálódott és gyökértelenné vált a nagyvárosi létben. Lányaimnak kezdetben tetszett, most már menekülnek előle. Míg korábban a nyúl kizárólag édességet hozott, mára általánossá vált a tárgyi ajándék. Csütörtökön egy család állt előttem a pénztárnál a TESCO-ban, a 6 év körüli kisfiú egy rollert, a 9 év körüli kislány egy görkori-készletet kapott. Fizetés után a szülők veszekedtek a gyerekekkel, hogy ki engedte meg, hogy kibontsátok a húsvéti ajándékot. Hová lett a bokrok között csokitojást keresgélés varázsa?
• Karácsony. Az igazi családi ünnep, erről sem nagyon tudtam kiskoromban, miről is szól. December 24-e szombati munkanap volt, csak délután díszítettük a fenyőt. Este hagyományosan rántott ponty volt (nem nagyon szerettem), de a csomagokat már előtte ki szabadott bontani. 25-én nagymamámnál ebédeltünk, 26-án pedig apám testvéreivel jöttünk össze. Korán sem volt ennyire vásárlásra kihegyezve ez az ünnep, visszasírom a régi szép időket.

A rendszerváltással először az állami ünnepek között történt átrendeződés:

• Megszűnt április 4, jött március 15. Március 15-e, a legforradalmibb ünnep nem volt munkaszüneti nap a rendszerváltásig. A '80-as években már általánossá váltak a rendszerellenes tüntetések ezen a napon, be is vitték az embereket a rendőrségre rendesen. 1986-ban volt a híres lánchídi csata, ahol a felvonulókat még felengedték a hídra, de le már csak egyesével engedték őket, nevük és lakcímük feljegyzése után. Szerencsére az így megbélyegzett embereknek már csak három évig kellett viselniük a "politikailag megbízhatatlan" jelzőt. Az iskolákban már régen is tanítási szünet volt, de általában közös iskolai programot szerveztek, nehogy a tanulók eltévelyegjenek. Néhány boldog békeévet leszámítva, amikor még együtt tudtak ünnepelni a politikai erők, ez az ünnep továbbra is a mindenkor fennálló hatalom elleni tüntetésről szól.
• Megszűnt november 7, jött október 23. Az 56-os forradalom évfordulóját sokáig elhallgatták, '86-ban, a 30. évfordulón azonban már igyekeztek állami emlékműsorokban megemlékezni az akkor még "ellenforradalomról". Három év múlva ezen a napon kiáltottuk ki a köztársaságot, és a következő évtől már hivatalos állami ünnep lett. Hasonlóan március 15-höz, amikor a márciusi ifjak üzenik meg kormánynak és ellenzéknek az aktuális politikai üzenetet, október 23-án a pesti srácok mondják ki helyettünk az igazságot, természetesen mást és mást a két oldalnak.

A rendszerváltozás utáni több mint negyedszázad alatt három új munkaszüneti napot kaptunk, egytől-egyig keresztény ünnepek:

• Pünkösd. 1993 óta ünnep a húsvét utáni 7. vasárnap és hétfő. Régi zsidó ünnep, amit a kereszténység is átvett, és a szentlélek szétáradását ünnepeljük ezen a napon. A pünkösdölő népszokások kihalóban vannak, talán a leghíresebb pünkösdhöz kapcsolódó esemény a csíksomlyói búcsú. Mi kezdetektől fogva igyekeztünk pünkösdre időzíteni a hagyományos agárdi tavaszi "brigádhétvégét", de sajnos 5 éve volt az utolsó ilyen rendezvényünk. Sokan már nem élnek a nyugdíjasaink közül, a gyerekek felnőttek.
• Mindenszentek, november 1-e hivatalosan 2001-től munkaszüneti nap. Sokan még mai is összekeverik az október 2-i halottak napjával, ahogy annak idején a törvényelőkészítő vitában Donáth László evangélikus lelkész mondta, egybemosták a vöröset a feketével. Nem csoda, hiszen régebben is ilyenkor jártunk a temetőbe szeretteinkhez. Régen a november 2-hoz legközelebb eső hétvégét választottuk, most erre kaptunk egy külön munkaszüneti napot. Általában bele esik az őszi tanítási szünetbe, amit egy évvel korábban, 2000-ben vezettek be.
• Nagypéntek, idén kaptuk meg munkaszüneti napnak. Bár sokan jobban örültek volna, ha december 24-ét adják ki munkaszünetnek, hiszen ezen a napon már nagyon kevesen dolgoznak, kétségtelen tény, hogy a nagypéntek is sok európai országban munkaszünet. Furcsaságát az adja, hogy ezúttal egy gyásznapot "ünnepelünk", másrészt az ezt követő nagyszombat nem hivatalos ünnep, vagyis nyitva tarthatnak a boltok ilyenkor. Amikor Bori egyéves volt és Kati még otthon volt vele gyesen, minden délben közösen meghallgatták a déli harangszót, együtt bimm-bammoztak, utána jött az ebéd. Nagypénteken hiába várták, nem volt bimm-bamm. Én az utóbbi 20 évben igyekszem nagypénteken húsmentesen étkezni, és még tavaly is bosszúsan állapítottam meg, hogy a munkahelyi étkezdék mennyire nem készülnek fel erre.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az egykori négy állami és két vallási ünnep mellé negyedszázad alatt további három vallási ünnepet kaptunk. Nekem még bántóan hiányzik egy igazi, rendszerváltáshoz kapcsolódó ünnep, lehetne talán az első szabadon választott országgyűlés megalakulása, de ez 1990. május 2-án volt, egybemosódna május 1-gyel, akárcsak az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, ami 2004. május 1-én volt. A köztársaság kikiáltása pedig 1989. október 23-án volt, ez is ünnep már.