Hogy mindjárt megmagyarázzuk, ki is az a barbár, akit kitömtek: Angelo Soliman, aki portugál rabszolgakereskedők közvetítésével még gyermekkorában került a 18. századi Bécsbe, egy fekete-afrikai királyi sarj, több arisztokrata családnál is szolgált, rendkívül tanult, művelt, sok nyelven beszélő ember volt. Halála után valóban kitömték, mint egy egzotikus állatot, és a Bécsi Természettudományi Múzeumban állították ki a 18. század végén. De nemrég is volt egy kiállítás az életéről "Soliman: Egy afrikai Bécsben" címmel (természetesen már a preparátum nélkül). A felvilágosult szellemi mozgalmakhoz és a szabadkőművesekhez csatlakozó Solimanon a hatalom és az uralkodó, Ferenc császár úgy állt kicsinyes bosszút, hogy halála után emberi mivoltát is megtagadva múzeumi tárgyként állíttatta ki.
Soliman atyai barátja (csaknem négy évtized volt közöttük) és szellemi harcostársa volt a fiatal Kazinczy Ferencnek, a könyv valójában egy párhuzamos életrajzi regény. A 18. század a felvilágosodás eszméinek elterjedését hozta, Németországban a rózsakeresztesek és az illuminátusok, szerte Európában a szabadkőművesek terjesztették az új tanokat. A fiatal Kazinczyt későbbi apósa, a rózsakeresztes elméleteket hirdető megszállott alkimista, gróf Török Lajos avatta be a szabadkőműves mozgalomba, így került barátságba Angelo Solimannal.
A két férfi barátságának nem csak szellemi azonosságuk, de idegen, "barbár" mivoltuk is alapját képezte. A bécsiek pukkasztására Kazinczy sujtásos mentében, karddal az oldalán karolt barátjába, a fekete bőrű, színes kaftánt és turbánt viselő Solimanba, és így sétáltak a Grabenen. Úgy gondolták, hamarosan eljön a szerzetesrendek, nemesség és királyság nélküli, az emberek faji, vallási és származási egyenlőségén alapuló világ. Kazinczy lemásolta Martinovicsék Szabadság-egyenlőség-testvériség Társaságának kátéját, mely szimbolikus aktussal a mozgalom tagja lett.
A francia forradalom megijesztette az európai monarchiákat, II. József halála előtt visszavonta rendeleteit, halála után a titkos társaságok tevékenységét betiltották, a szerzetesrendek és az egyházak visszakapták hatalmukat. Martinovicsot és társait lenyakazták, Kazinczy hét év várfogsággal megúszta. Barátját már élve nem láthatta viszont, a regény szerint Soliman rá hagyományozta bőrét, amiről Kazinczy Ferenc elítéltnek le kellett mondania az állam javára.
Kazinczy szabadulása után állami hivatalait - melyet még a kalapos király közoktatási rendelete alapján nyert el vármegyéjében - már nem kaphatta vissza, és bár nagy lelkesedéssel vetette bele magát a magyar irodalmi élet fellendítésébe és a nyelvújításba, maga és családja számára pedig egy felvilágosult és minden tekintetben európai műveltséget próbált megteremteni, folyamatos elszegényedés mellett végül szinte koldusszegényen halt meg az országban pusztító nagy kolerajárványkor.
Hogy a 18. századi Bécsben milyen érzelmeket váltott ki egy néger látványa, arra szolgáljon itt egy részlet a regényből:
Szájtátva, sápadtan álltak az emberek, amerre csak ment, utánafordultak a falhoz lapulva, mintha attól tartanának, hogy visszafordul és beléjük döf, rájuk dob, köp vagy fúj valamit. Utána napokig rosszakat álmodtak, nem mertek egyedül maradni, és az ismerőseiknek még évek múltán is azt mesélték, hogy a fekete ember rájuk támadt az utcán. Nem emlékezhettek másként, hiszen akkor saját létük értelmét kellett volna kétségbe vonniuk. Így aztán nem csoda, hogy akibe szorult egy kis bátorság, nem tehetett mást, mint hogy nekitámadt, mint a kígyó, ha a farkára lépnek.
Miniszterelnökünk látogatja a labdarúgó meccseket, így aztán tudnia kell, hogy a magyar szurkolók bizony huhognak, ha néger focista játszik az ellenfél csapatában. Tudnia kell, hogy az idegengyűlöletnek erős gyökerei vannak Magyarországon. Miért kellett a nemzeti konzultációval és a plakátkampánnyal erre ráerősíteni. Valóban azt gondolta, hogy ez segíti a bevándorlási probléma megoldását? A közmédia munkatársai valóban etikusnak tartják, hogy úgy tudósítanak a menekültekről, hogy csak tovább erősítik az ellenéréseket? (Maga mit csinál, ha migránst lát? Jaj, én bezárkózóm a házamba, mert ki tudja, mi jár ezeknek a fejében.).
A szabadkőműves mozgalomról manapság az emberek fejében egy titkos, nemzetek feletti, világuralomra törő, a zsidókkal és a bankárokkal lepaktáló szervezet képe jelenik meg. A Magyar Út Körök mozgalom megalakulásakor Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy szabadkőművesek, ateisták és homoszexuálisok ne lehessenek a mozgalom tagjai. Ezzel kapcsolatban is álljon itt egy részlet a regényből, amikor a parasztok megtámadják Kazinczy házát:
Egy nagydarab, zengő hangú férfi lépett elő...Az istentagadó sátánimádó szabadkőművest akarják, mert miatta van a kolera.
Kazinczy Ferenc nagy ideái közül legalább a szép, irodalmi magyar nyelv megteremtése valóra vált. Az előítéletmentes, egyenlőségen és testvériségen alapuló társadalomra még egy kicsit várni kell.
Lángolj fel a lelkünkben szép
Égi szikra szent öröm,
Térj be hozzánk drága vendég,
Tündökölj ránk fényözön.
Egyesítsed szellemeddel,
Mit zord erkölcs szétszakít,
Testvér lészen minden ember,
Merre lengnek szárnyaid.
(Friedrich Schiller: Örömóda, az Európai Unió himnusza)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése