Brezsnyev

Esterházy Péter irja a Kis magyar pornográfiában:
"Pécs, Nádor. Hirnök jő pihegve, meghalt szeretett vezérünk, az égő fáklya és dzsida: Sztálin. Irdatlan csönd támadt, a zenekar leállt, a pincérek szinte megmerevedtek két asztal közt, érthető, ki tudja, ilyenkor mi a teendő. És ekkor ebben a lassan már alig elviselhető, tompa, ázsiai - ó, Pannónia - csöndben valaki (egy nagy költő nagybátyja?) halkan megkocogtatja a kávéspoharat és halk, fakó hangon annyit mond: PINCÉR, PEZSGŐT. N év múlva szabadult (N>=1)."
Na, majdnem hasonlóan jártam pont 30 éve, 1982 november 10-én. Épp Pécsett voltam a μp-82 konferencián és tényleg épp a Nádorban voltunk (akkor még - kopottan bár, de - üzemelt), amikor jött a hír, hogy meghalt Brezsnyev, az SZKP főtitkára. Valaki bizonytalanul felvetette, hogy el kéne húzatni a Meghalt a cselszövő kezdetű dalt.
Ma már a történelem úgy emlékszik Brezsnyev 18 évére ('64-ben puccsal mondatták le Hruscsovot), mint a pangás éveire. Egy vicc is járta erről:
Sztálin, Hruscsov és Brezsnyev utazik a vonaton. Egyszer csak megáll a vonat, és sehogyan sem akar továbbindulni. Felugrik Sztálin, előkapja a pisztolyát, és ráförmed a kalauzra: Lelövöm a mozdonyvezetőt, ha 5 perc múlva nem indulunk tovább! Eltelik 5 perc, a vonat csak nem akar elindulni. Hruscsov feláll, és barátságosan fordul a kalauzhoz: Elvtárs, beszéljük meg kommunistához méltóan, mi a probléma, oldjuk meg a problémát és haladjunk tovább. De a vonat meg sem moccan. Mire Brezsnyev: Tudjátok mit, húzzuk be a függönyt és csináljunk úgy, mintha haladnánk...
A '70-es évek vége felé már csak 10-15 olyan termék volt a Szovjetunióban, amit biztosan lehetett kapni az üzletekben. A fegyverkezési verseny végérvényesen kivéreztette a kommunista világbirodalmat, emlegették úgy is Brezsnyevet, hogy ő a balsors, akit Reagan tép. Amikor a moszkvai Tretyakovban jártam, az utolsó teremben egy hatalmas Brezsnyev-mellkép függött. Egyik lengyel társunk csak annyit mondott: 52. Kérdeztük: mi 52? Hát 52 kitüntetés lóg a mellén.
Brezsnyev utódát, Andropovot is a párt gerontokráciájából választották ki, egy évet élt csak. És hasonlóan járt az ő utóda, Csernyenkó. Volt egy monitor céljára vásárolt, de leginkább csak televíziózásra használt tévé a munkahelyemen. Minden évben azon néztük az aktuális pártfőtitkár-temetést. Fölmerült, talán be is kéne írni a brigádnaplóba felajánlásként: Idén is meggyászoljuk az SZKP főtitkárának halálát.
1985-ben aztán jött Gorbacsov és a glasznoszty. Gorbacsovot 1991-ben még hasonlóan próbálták megpuccsolni, mint Hruscsovot '64-ben, de ez már csak gyorsította a folyamatokat. Jött Jelcin, és végérvényesen darabjaira hullott a kommunista világbirodalom.