1. nap:
Este a szállodánk előtt |
Gépünk menetrendszerűen landolt a Schiphol repülőtérre, és Bori is menetrendszerűen várt minket. Taxival hajtattunk a szállodánkhoz, mind az öten, este 9 körül érkeztünk meg. Szállásunk egy gyönyörű utcácskában volt, az erkélyről ráláttunk a Rijksmuseumra, szűk, meredek volt a lépcsőház, de modern berendezés.
Bori megkapott mindent, amit kért, még egy kicsit többet is (gyulai kolbász, sült husi stb.). Utána kicsit sétafikáltunk a környéken majd felraktuk Borit az 5-ős villamosra.
2. nap:
Bori bebiciklizett hozzánk és együtt mentünk be a közeli Rijkmuseumba, melyben elsősorban németalföldi festők művei találhatók, pl. Rembrandt Éjjeli őrjárata, Vermeer Tejet öntő nője vagy Avercamp Téli látképe.
Bori és a Tejet öntő nő |
A Rikmuseum után kicsit fényképezkedtünk az épület előtt álló nagyméretű "I amsterdam" feliratnál, majd a közeli Gyémántmúzeumot csodáltuk meg - négy nővel, képzelhetitek!
A Gyémántmúzeumban |
Az egyik csatornánál |
Hosszú sor az Anne Frank-ház előtt |
Az Anne Frank-ház egyben "toleranciaközpont" is, különféle mai példákon keresztül mutatják be az ifjúságnak a világban különféle formában jelentkező vallási megkülönböztetést, idegengyűlöletet, rasszizmust és homofóbiát. 2-3 perces filmeket vetítenek, utána a közönségnek zöld és piros gomb megnyomásával kell szavaznia. Mikor mi ott voltunk, pont a magyar Jobbikról ment egy film: gárdaavatás, Morvai Krisztina beszéde, masírozás cigánylakta településeken. A film végén az volt a kérdés, be kell-e tiltani a "Dzsobbik"-ot vagy nem.
Visszavillamosoztunk a szállodánkhoz, Bori pedig hazabiciklizett a kollégiumába.
Éjszakai Amszterdam |
Én mindenképpen szerettem volna látni az éjszakai Amszterdamot (vöröslámpás negyed, értitek?), Orsi ajánlkozott, hogy velem jön, így este bevillamosoztunk a belvárosba, és kicsit sétáltunk az Oude Kerk (Öreg Templom) nem túl jó hírű környékén, ahol tényleg ott ültek a kirakatban a lányok. Bori azt mondta, hogy azért a templom környéke volt az örömnegyed, mert így a bűnt rögtön meg lehetett gyónni. Mindenesetre fura szimbiózisban él itt a szakrális és a profán. Amikor visszaértünk a szállodába, Petra széles vigyorral kérdezte: Na apu, szexeltél?
3. nap:
Borinak ma egyetemi napja volt, ezért olyan programot szerveztünk, amit ő már látott. Délelőtt kibuszoztunk Zaanse Schans-ba, ami egy skanzen sok-sok zöld faházzal és szélmalommal.
Szélmalmok Zaanse Schans-ban |
Bár az idő nem volt túl barátságos, jó volt kóborolni a parasztházak között, benézni a ma is működő szélmalmokba (az egyik egy fűszermalom volt, itt vettünk mustárt, a másik pedig egy nemrég felújított fűrészmalom), megnézni a sajtüzemet, válogatni a sajtok között.
A sajtbolt egyik eladója egy magyar nő volt, aki Hollandiába jött szerencsét próbálni.
Visszabuszoztunk Amszterdamba és egy városnéző hajóval hajókáztunk a csatornákon.
Kikötő |
19 nyelvből választhattunk az idegenvezető magnóból, melyek között volt lengyel és cseh is, magyar azonban nem, így a németet választottuk. Sok mindent megtudtunk a város és a csatornák keletkezéséről, a város nevezetességeiről. A hollandok büszkék arra a merkantil szellemre, mely naggyá tette országukat, de ez a büszkeség inkább befogadóvá, mint kirekesztővé tette őket. Kétségtelenül Hollandia legnagyobb problémája a bevándorlás, de eddig még sikeresen működik az olvasztótégely.
Este bevásároltunk a szállodánk közelében lévő szupermarketben, és vártuk Borikát, aki nemcsak az estét töltötte nálunk, de ott is éjszakázott és (nem túl szabályosan) velünk is reggelizett.
4. nap:
Ez a napunk is boris nap volt. Reggel elmetróztunk a Hermitage-hoz, mely jelenleg ideiglenesen otthont ad a Van Gogh-gyűjteménynek (a Van Gogh Múzeumot most éppen átépítik).
Bori az Amstel folyónál a Hermitage előtt |
A gyönyörűséges Van Gogh-képek láttán eszembe jutott, hogy a Szépművészetiben 2006-ban lehetett Van Gogh képeket látni (hiába, már Ady is megírta: Góg és Van Gogh unokája vagyok én), és a már említett londoni National Gallery is jelentős Van Gogh-gyűjteménnyel rendelkezik.
A jegyünk érvényes volt a francia impresszionista kiállításra is, itt Monet, Renoir, Gauguin és Cézanne festményein ábrándozgathattunk (épp most van egy Cézanne-kiállítás a Szépművészetiben).
A portugál zsinagóga belseje |
Végigsétáltunk a bolhapiacon és kisétáltunk a kikötőbe következő célunkhoz, a Némo-hoz.
A Némo |
A lányok optikai kísérlet közben |
A Némo egy impozáns, hajófart formáló épület a kikötőben, mely egy négyszintes, Csodák Palotája-szerű kiállításnak ad otthont. Élvezték a csajok a különféle látványos kísérleteket, fizikai paradoxonokat, de nagyon sok számítógépes játék és teszt is volt.
A Keleti Dokk modern épületei és egy hatalmas úszó kínai étterem mellett sétáltunk el a központi pályaudvarhoz, ahonnan hazavillamosoztunk. Bori előrement "Bagolyvárosba" mi pedig vettünk kaját és egy-két finomságot, majd villamosra szállva mi is kizötyögtünk Amstelveenbe, ezen belül is Uilenstede-be, ahol Bori kollégiuma található. A "zöld torony" hatodik szinjén egy önálló egyszobás apartmanja van közös konyhával.
A lányok és Morcos Bori szobájában |
5. nap:
Utolsó napunkra már nem terveztünk különösebb programot, a közeli Vondelpark-ban sétáltunk.
Vondelpark |
Visszasétáltunk a szállodánkba, fölszedtük a poggyászunkat, kijelentkeztünk, majd elhatároztuk, hogy tömegközlekedéssel, vagyis villamossal és vonattal megyünk ki a repülőtérre.
A villamos kivitt minket a Déli Pályaudvarra, ahol megcsodálhattuk a 21. század Amszterdamját is.
Modern épületek a Déli Pályaudvarnál |
Repülőnk majdnem végig felhő fölött szállt, a Mohi atomerőműnél megszűntek a felhők, jól lehetett látni, ahogyan a Garam Esztergomnál a Dunába ömlik, pont a bazilika fölött repültünk el. A Pilis fölött ismét felhőbe burkolódzott a táj, csak az Örs vezér térnél értünk le a felhők alá, és egy perc múlva már a betonon gurultunk.
Hát ennyi volt a Pál család kalandja Amszterdamban.
Még több fényképért kattintsatok ide.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése