130 év a Fény Városában

Eredeti, 1888-ból való villanyoszlop Mátészalkán

130 évvel ezelőtt, 1888-ban Schswartz Mór mátészalkai gyártelepétől a Kossuth utca 16. számú házig villanyvilágítás épült ki, elsőként Magyarországon. Így lett Mátészalka a Fény Városa. A zsidó Schwartz család a gyártelepet folyamatosan fejlesztette, szeszgyárral, gőzmalommal, olajütővel, szabadraktárakkal és hozzá vezető iparvágányokkal bővítette. A később Szalkaira magyarosított család belterjes művelésű mezőgazdasági birtokot hozott létre, kórházat, iskolát alapított Mátészalkán. Ferenc József császár és király nemesi címmet adományozott a családnak.
A Schwartz-Szalkai család egyike volt Mátészalka és Kelet-Magyarország zsidó kereskedő-iparos polgár családjainak, amelyek a dualizmus korának zsidó emancipációja után tőkéjükkel, innovációs készségükkel jelentősen hozzájárultak Magyarország történelmének egyik legnagyobb mértékű iparosításához és gazdasági felemelkedéséhez.
Mátészalka villamosítása az első világháborúig fokozatosan bővült, ahogyan a város gazdasági jelentősége is, Erdély elcsatolása után sok menekült talált a városban menedéket, mely hamarosan megyeszékhely lett.
A 1944-ben a Szalkai család is osztozott 1700 mátészalkai hitsorsos sorsában, az auschwitzi gázkamrákban végezték. Deportálásuk előtt még a csendőrség páratlan kegyetlenkedéseit is el kellett szenvedniük, akik a zsinagógában rendezték be főhadiszállásukat, a "pénzverdét" és szadista kínzásaik a hírhedt budapesti "tizenkétker" borzalmas tetteihez voltak hasonlíthatók. Erről részletesebben itt olvashattok. A környékbeli települések zsidóságát is Mátészalkáról indították útnak Auschwitz felé, összesen öt transzportban '44 május 19-e és június 5-e között, több mint 16.000 magyar állampolgárt.
Egy másik mátészalkai Schwartz, Schwartz Manó és felesége, Klein Ilona még idejében kivándoroltak Amerikába és New Yorkban szabóműhelyt nyitottak. Fiukból, a kis Bernardból lett később a híres filmszínész, Tony Curtis, aki nem feledkezett meg édesapja szülővárosáról, jelentős adománnyal segítette a mátészalkai zsinagóga felújítását. Azóta Mátészalkát Hollywood bölcsőjének is nevezik.
És ha már a híres mátészalkaiaknál tartunk, a város szülötte Torgyán József, aki budapesti ügyvédként először kisajátította majd tönkretette a Kisgazdapártot.

Korszerű, LED-es világítótest

A mátészalkai villamos hálózat az elmúlt 130 évben egyre bővült, hamar kinőtte Schwartz Mór üzemének villanytelepét, először regionális, később az országos villamos hálózatra kapcsolták rá. Eljött a 21. század, vele a korszerű világítástechnika, Mátészalkán is felmerült a kis fogyasztású LED-világításra való áttérés gondolata. A mintegy 2400 lámpatest cseréjét az az Elios Zrt. végezte, melynek korábbi tulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt. Tiborczról és cégéről nemcsak azért érdemes beszélni, mert az elmúlt hónapokban az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a célkeresztjébe kerültek, hanem mert érdemes a Tiborcz-féle új nagytőkés osztályt összevetni a száz évvel ezelőttivel. Magyarország 100 évvel ezelőtti gazdasági felemelkedésének gazdasági alapját nem kis mértékben zsidó és német tőkéből valósították meg. A zsidókat és a svábokat idegen testnek nyilvánítottuk, a zsidóságot fizikailag is megsemmisítettük, a svábokat "csak" elűztük. A magyar történelem során azonban mindig visszatérő gondolat, hogy a hazai tőkehiány és az idegen tőke túl nagy befolyásának ellensúlyozására hazai nagytőkés réteg létrehozására van szükség.
Létezik egy magyar nagyvállalkozó réteg, mely valóban saját tehetségéből és szorgalmából emelkedett fel és vívott ki nemzetközi rangot, mint például Bojár Gábor, a Graphisoft megalapítója. Miközben teszi azt, ami egy nagytőkésnek szinte kötelessége, vagyis természettudományos díjakat és felsőoktatási intézményeket alapít, állami megrendelést alig fogad el, kizárólag a nemzetközi versenyszférában működik.
És aztán itt vannak az állam kegyeltjei, Orbán rokonai, szurkolótársai, haverjai. Az ő feltőkésítésük állami és EU-s pénzből történik állami megrendelésekkel, "irányított" uniós pályázatokkal, állami tulajdonú bankoktól kapott kedvezményes hitelekkel. Az új nagytőkés réteg fő jellemzői:

• Felemelkedésük és bukásuk a Fidesz és a miniszterelnök iránti lojalitásának függvénye, bármikor megkaphatják a selyemzsinórt (lásd Simicska Lajos, Spéder Zoltán).
• Versenyhelyzetben szinte sohasem mérettetnek meg, személyre szabott vagy irányított pályázatokon állami megrendeléseket kapnak.
• Számos befektetésükre állami tulajdonban lévő bankok kedvezményes kamatozású hiteleit kapják meg. Tavalyi hír, hogy az egyik fő állami hitelező, az Exim Bank kintlevőségét is az államadóssághoz kell számolni az Eurostat szerint, ami jelentősen növelné az államadósság mértékét.
• Ők és családtagjaik kedvezményes áron kedvezményes hitellel jutottak korábban állami földbirtokokhoz, gyakran a korábbi földbérlők kárára.
• Az uniós pályázatoknál még az a morális probléma is felmerül, hogy az uniós pénzek ellopását túlárazását a közvélemény nem tekinti lopásnak, hiszen az nem magyar pénz.

Félő, hogy Mátészalka legutóbbi közvilágítási programjában is résztvevő Tiborcz István nem Schwartz Mórra, a nagy innovátorra, hanem Mátészalka másik hírességére, a nagy szívtipró Gacsaj Pestára hasonlít inkább.

---