Parlament

Parlament

2014. november 21., péntek

Erzsébet nap

A családban egyedül apai nagymamám volt Erzsébet, de mivel vidéken laktak, nem emlékszem arra, hogy nagy Erzsébet napokat tartottunk volna. Pedig nagypapám halála után nagyi a teleket Budapesten töltötte, elosztva három gyermekénél egy-egy hónapot. Bezzeg anyai nagymamám minden évben nagy Julianna napi vendégséget rendezett. De az 50 évvel ezelőtti Erzsébet nap emlékezetes maradt, mert aznap adták át a forgalomnak az Erzsébet hidat.
Mivel apám középkáder volt, járt neki a hivatali gépkocsi (Volga). Ezzel hajtattunk át az újjáépült hídon. Már esteledett, ezért a város fényeit és a kivilágított hidat a Balatoni út fordulójában akkor még meglévő Panoráma étterem teraszáról szemléltük. Az M7-es megépítéséig a Panoráma étterem előtt ment el a balatoni autóforgalom, itt stoppoltak az NDK-s csajok is, ennek ellenére a vendéglátóipari létesítmény meglepően minimalista kiépítettségű volt:
A Panoráma-étterem annó
Természetesen Buda egyik legszebb kilátóhelyén ma egy magánház áll.
12 éve azonban az Erzsébet nap a Szilágyi Erzsébet Gimnázium gálaműsorát és tanulmányi versenyét jelenti számunkra. Erzsébet napra az osztályok műsorral készülnek, a diákok pedig többféle tárgyból is adhatnak be pályázatot. Persze kezdetben a pályázatoknál mi, szülők is besegítettünk, így pl. 2006-ban a hulladékhasznosítási pályázatra én segítettem Borinak egy díjnyertes virágállvány elkészítésében, Kati pedig Orsinak segített a magyar forintról egy dolgozatot írni.
Hulladékból készült virágállvány
2011-ben és 2012-ben Orsi egy-egy novellával nyerte meg az irodalom-pályázatot, ezeket ebben a blogban is közreadtam már itt és itt.
Idén új kisgimnazistánk, Petra is adott be pályamunkákat, mégpedig magyar irodalomból és németből. Utóbbiból  első díjat nyert, ezzel méltó követője lett nővéreinek. Persze itt is elkelt a szülői segítség. A feladat ugyanis német népdalok gyűjtése és illusztrálása volt. Kati főnöknője dunabogdányi sváb, kinek az édesanyja a község nemzetiségi népdalkörének aktív tagja. Tőle kaptunk kottákat és szövegeket, sőt, még egy CD-t is. Meglepően sok volt köztük a pajzán dalocska. Ebből választott ki Petra öt dalt, és vegyes technikával (rajz, festés, ragasztás) illusztrálta őket.
A dal...
...és az illusztráció.
Ami az előadásokat illeti, kezdetben a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban rendezték meg a műsort, később a MOM Kulturális Központban. Egyszer, a gimnázium fennállásának 125. évfordulóján a Thália Színház adott helyet a rendezvénynek. Idén a Hagyományok Házában (volt Budai Vigadó) volt a helyszín. Sajnos ott nagyon kicsi a nézőtér, ezért három turnusban lehetett megnézni az előadásokat.
Minden évben szokott lenni valami tematika, ami idén a hang és a szó volt. Petráék a bibliai Bábel tornya történetet szerették volna előadni: építenek cipős dobozokból egy tornyot, közben magyar verseket szavalnak. Aztán jön egy nagy vihar, összedől a torony és mindenki idegen nyelven mond verset. Ez  a koncepció nem nagyon tetszett a magyartanárnak, ezért - letörve a gyerekek kezdeményező készségét - őszi verseket szavaltatott velük. Mindössze annyi maradt az eredeti elképzelésből, hogy Paul Verlaine Őszi chanson című versét mindenki azon a nyelven mondta, amilyen nyelven éppen tanul, Petra németül. Elmondták külön-külön, aztán meg egyszerre. Hát ebből tényleg bábeli nyelvzavar lett, de legalább volt az előadásban valami poén is.
Azért remélem, hogy Petráék osztályának is lesznek a jövőben olyan legendás előadásai, mint azelőtt Boriéknak és Orsiéknak. Itt meg itt megnézhettek két szilágyis előadást, mindkettőben Orsi szerepel.


2014. november 19., szerda

Orsi 20 éves!

Bizony, már Pic Ors (Bori nevezte így annak idején) is betöltötte a 20-at. (Bori egyébként jó névadó, Orsi neve már régóta Hugs).
Bori 20. születésnapjára egy történettel emlékeztem, most így teszek Orsival is.
Orsinak szép nagy, manga szemei voltak babkorában, úton-útfélen megcsodálták az emberek.
Nagyszemű Orsi 1 évesen
De a legemlékezetesebb megcsodálásra 1995 nyarán, balatonszemesi nyaralásunk alkalmával került sor. Cégemnek akkor még megvolt balatonszemesi üdülője, több alkalommal is nyaralt itt a Pál család. A balatonszemesi strandon divat volt a topless, még az egyik kolléganőm sem zavartatta magát kollégái előtt. Egyszer egy fiatal, formás, fedetlen keblű hölgy telepedett le mellénk, hogy milyen szép szemei vannak ennek a kislánynak, nahát!
Bizony az én szemeim is ugyanolyan nagyra nyíltak, és nem biztos, hogy pont a hölgy szemébe néztem. Hát így gyűjtötte Orsi maga köré a rajongókat kiskorában.
Egy másik eset úgy kétéves kora történt Orsikával. Volt egy műanyag kisautója, amire ráülve lehetett autókázni. Egy alkalommal a lakásban furikázott felszedett szőnyegek mellett a parkettán - a parketta lakkozott akácból volt, - amikor szikrázni kezdett az autó kereke. Sohasem derült ki, hogy a műanyag kerék mitől vetett szikrát, mi mindenesetre megállapítottuk, hogy Orsi valószínűleg boszorkány.
Valahogy úgy alakult, hogy Orsi 16. és 18. születésnapjára is csináltam egy saját énekkel kísért filmet. A 16. születésnapjára a Sweet sixteen-t énekeltem:


A 18. születésnapjára, a szokásos videó fináléjaként pedig egy saját számmal kedveskedtem neki:


A 20. születésnapján nem tehetek mást, mint innen a messzi távolból kívánok húszas éveire sok erőt ahhoz az embert próbáló feladathoz, amit maga elé tűzött, és kívánom, hogy minden célját sikerüljön megvalósítania. Eddig jó úton halad hozzá.
Sok boldogságot, Orsi!

2014. november 14., péntek

A UPC nagy dobása

Csattanós választ adott a UPC az először meghirdetett, majd visszavont (vajon valóban visszavont?) internetadóra: egyszerre több százezer nyilvános hozzáférési pontot kapcsoltak be országszerte. A megoldás pofonegyszerű: a UPC-előfizetőknél megtalálható Wifi-routereken egy új csatornát nyitottak.
Az új csatorna azonos néven érhető el az egész világon (persze csak azokban az országokban, ahol van UPC), és minden UPC-előfizetőnek van egy egyedi bejelentkezési neve és jelszava, melynek segítségével felcsatlakozhat. Az okostelefonokon beállított hozzáférési paraméterek automatikusan felkapcsolódnak, ahol UPC Wi-Free nevű hozzáférési pontot érzékelnek. Zseniális!
Itt aztán tényleg bajban lennének Varga Mihályék, hogy hova számolják el egy holland turista internet-forgalmát, melyet esetleg az én access-point-omon keresztül forgalmaz!
A UPC-nél már évek óta tapasztalhatunk új innovációkat, kényelmi szolgáltatásokat. Ha például az embernek napközben eszébe jut, hogy rögzítenie kéne egy tévéműsort, akkor a rögzítést távolról, interneten vagy telefonos applikáción keresztül be lehet állítani.
A tévéelőfizetők számára a digitális set-top bokszokon keresztül kvázi internet-hozzáférést valósítottak meg hírcsatornákhoz, videómegosztókhoz és egyéb közösségi oldalakhoz. Nem kell okostévé ahhoz, hogy az ember a YouTube-on böngészhessen!
A telefon-előfizetők számára néhány hónapja nyitva áll az a lehetőség, hogy az okostelefonjaikra letöltött applikáció segítségével otthoni telefonjuk számlájára telefonáljanak interneten keresztül az egész világon. Ha ez a szolgáltatás meglett volna már nyáron, nem kellett volna a Skype-nál számlát nyitnom, hogy anyámat vagy anyósomat felhívhassuk Izraelből, hiszen csúcsidőszakon kívül ingyen hívom őket a vezetékes telefonomról.
Pár napja megújították a digitális műsorújságot is. A műsorokról, filmekről sokkal részletesebb információ olvasható, mint korábban, pl. a film szereplői, rendezője, operatőre, a gyártás éve stb. Kapcsolódó információként sorozatokról megtudhatjuk, hogy mikor vetítik az egyes epizódokat. Keresőszolgáltatás is van, ahol műsorok címére vagy szereplőire kereshetünk rá.
Természetesen más szolgáltatók is nyomulnak, a T-Mobil pl. nemrég kapcsolta be országos lefedettségű 4G hálózatát.
Persze a távközlési szolgáltatók sem angyalok. Gyakran merült fel a múltban is kartellgyanú a magasan tartott díjakkal kapcsolatban. Ennek megakadályozására való a Versenyhivatal. De az látszik, hogy éles versenyben vannak egymással.
Amikor Németh Szilárdot megkérdezték egy beszélgetős műsorban, hogy ha az internetadót ez EU-s internetfejlesztések önrészére szánják, akkor miért nem hagyják inkább ezt a pénzt a szolgáltatóknál, hogy inkább ők pályázhassanak belőle, Németh nem is rejtette véka alá, hogy azért, mert állami beruházásokkal állami internetet szeretnének fejleszteni. Ez két szempontból is aggasztó. Egyrészt felmerül a gyanú, hogy nagyobb állami ellenőrzést szeretnének gyakorolni az internet felett, másrészt versenyen kívül szeretnének belépni erre a piacra. Egyesek szerint ha a mobiltelefont nem éles nemzetközi versenyben, hanem egy nonprofit állami cégnél fejlesztenék, akkor olyan nagy lenne, mint egy tégla, csak telefonálni lehetne rajta és egymillió forintba kerülne.
Ceterum censeo: a verseny és a valódi piac hiánya a gazdaság minden szegmensében nagy kárt képes okozni, de egy olyan gyorsan fejlődő területen, mint a telekommunikáció, különösen pusztító lehet.

2014. november 13., csütörtök

Paks II

A BME Energetikai Szakkollégiuma szervezésében egy rendezvényt tartottak a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Három előadást hallgathattunk meg: Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az engedélyezési eljárásokról, Dr. Aszódi Attila kormánybiztos a szerződési kérdésekről (de persze ezen túl számos műszaki kérdésről is), Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt vezérigazgatója pedig főleg műszaki kérdésekről beszélt (a cég már csak a nevében hordozza az MVM-et, pár héttel ezelőtt az MVM részvényei, akárcsak a cég felügyelete közvetlenül az állam kezébe kerültek).
Míg a többiek a jó öreg PowerPoint-tal, Nagy Sándor Prezi-vel tartotta meg előadását. Én először Gyurcsány Ferencet láttam Prezi-t használni egy, a Közgázon tartott évértékelőjénél, persze csak tévében. Most először láttam személyesen Prezi-s előadást. Az az igazság, hogy a Prezi akkor igazán alkalmas prezentációs eszköz, ha valaminek egyszerre akarjuk mutatni a szűkebb és a tágabb aspektusait és az összefüggéseket a struktúrákon belül. Ezt nem túl egyszerű megvalósítani, az előadónak sem igen sikerült.
Három évvel ezelőtt voltam Aszódi egy előadásán a fukushimai balesetről, akkor írtam is erről egy posztot, amely második legolvasottabb posztom lett. Akkor az előadáson tiszteletét tette a Greenpeace is. Most az előzetes regisztrációnak köszönhetően nem került sor ilyen incidensre.
Aszódit egy pár héttel ezelőtti posztomban is említettem példaként arra, hogyan vergődnek az úgynevezett zöldek a paksi bővítéssel kapcsolatban érdemi tudás és alternatív javaslat nélkül.
Az az igazság, hogy már az összes tököm tele van azzal, hogy az ellenzék akkor érzi magár igazán ellenzéknek, ha minden szakpolitikai kérdésben a tagadás pozícióját veszi fel. 2009-ben az Országgyűlés 95%-os egyetértéssel szavazta meg az atomerőművi bővítési programot. Ennek ellenére jelenleg nemcsak azt a tényt támadják, hogy az oroszokkal kötöttünk szerződést, hanem eleve megkérdőjelezik a bővítés szükségességét.
Bár az előadáson többnyire a neten is hozzáférhető információk hangoztak el, a legfontosabbakat nem árt összefoglalni:
  • Jelenleg Magyarországon két erőmű működik rentábilisan, Paks évi 90%-os kihasználtsággal, a Mátrai Erőmű évi 70%-os kihasználtsággal a hazai termelés 71%-át adják. Magyarország az EU-n belül a harmadik legnagyobb villamosenergia-importőr.
  • Az oroszokkal 10 milliárd eurós hitelszerződést kötöttünk. A törlesztést 2026-ban kell megkezdenünk, lépcsősen emelkedő kamattal kb. 20 év futamidővel. Ez a bekerülési költség 80%-a, további 2,5 milliárd eurót magunknak kell finanszíroznunk.
  • Három szerződés készül. Egy úgynevezett EPC szerződés a tervezésre és gyártásra. Az EPC (Energy Performance Contracting) típusú szerződések úgynevezett megtakarítás-alapú beruházási szerződések, főleg hő- és áramtermelő beruházásokra kitalálva. Az orosz fél 40% lokalizációt, azaz magyar részvételt ígér a beruházásban. Rejtély, hogy ezt mivel fogjuk kitölteni. A régi erőműnél még magyar szállítási terjedelembe esett az összes generátor, a transzformátorok, a villamos segédberendezések és automatikák. A Láng Gépgyár nagyon szerette volna a turbinagyártást is megkapni, ezek azonban végül orosz gyártmányúak lettek. Ma már nincs nagyfeszültségű berendezések gyártására alkalmas magyar cég, ezért csak a szereléssel és telepítéssel kapcsolatos tevékenység jöhet szóba.
  • Lesz továbbá egy üzemeltetést és karbantartást támogató szerződés is, bár a magyar fél a kulcsrakészen átadott erőművet - a kezdeti időszak után - saját erőből, 100% magyar részvétellel szándékozik üzemeltetni, akárcsak a régi erőműnél. Lesz még továbbá egy 20 évre kötendő üzemanyag-szállítási szerződés is, mely magába foglalja a kiégett fűtőanyag visszaszállítását is.
  • A megtérülést az erőmű teljes életciklusára (nem pedig a hitel futamidejére) számítva 15-17 Ft/kWh villamosenergia-díjra számították ki, ebben benne van a hitel tőke- és kamattörlesztése és minden, a beruházással és az üzemeltetéssel kapcsolatos költség is. A számítások szerint a beruházás nélkül a '30-as években 10-12%-kal drágábba kerülne a villamos energia. Tudni kell, hogy az atomerőmű egy fejnehéz beruházás, a létesítési költségek mellett az üzemeltetési költségek lényegesen kisebbek, mint egy fosszilis tüzelőanyagot használó erőműnél. Szerényen megjegyzem, hogy amikor az első hírek jelentek meg az orosz szerződésről, papírt és ceruzát vettem elő és számolgatni kezdtem, és nekem is az jött ki, hogy rentábilis lehet a beruházás.
  • Viszonylag kevés hálózatfejlesztésre lesz majd szükség, csak egy új Paks-Albertirsa távvezetékkel számolnak, melynek megépítése két nagyságrenddel kisebb, mint az erőmű építési költsége.
  • Az új erőmű már szabályozható erőműnek készül. +-10%-os terhelésváltozásra több milliószor képes lesz, 50% és 100% közötti terhelésváltozásra pedig naponta kétszer, összesen kb. 15000-szer. Emellett is jelentős (kb. 500 MW-os) ún. tercier kapacitásra, vagyis további erőművekre van szükség ahhoz, hogy a valamelyik blokk kieséséből eredő hiány pótolható legyen.
  • Az új erőművet egyelőre a Dunából nyert friss vizes vízellátással tervezik. A régi erőmű kondenzvíz-igénye 105 köbméter másodpercenként, ez az új erőművel további 130 köbméterrel nő meg, vagyis abban a pár évben, amíg a régi és az új erőmű együtt üzemel, kb. 240 köbméter víz másodpercenkénti kiemelésével és 11-14 fokkal melegebb víz visszaengedésével kell számolni. Lényegében ez a legnagyobb környezeti terhelés, amivel az erőmű kapcsán számítani kell. A Duna alacsony vízhozama esetén esetleg szükség lehet visszaterhelésre, ha a hatóság által előírt mintavételi pontnál a vízhőmérséklet meghaladja a 30 fokot.
  • A biztonsági méretezés szempontjából az új erőmű már harmadik generációs, kettős falú épület mely rázuhanó repülőgép ellen is véd, a súlyos üzemzavarok várható gyakorisága két nagyságrenddel nagyobb* a réginél.
* Hoppácsak: a gyakoriság kisebb, az üzemzavarok közötti várható idő a nagyobb, bocs.

2014. november 9., vasárnap

Fal

Ez egy szubjektív blog, milyen személyes dolgot lehet írni egy olyan világpolitikai esemény 25. évfordulójáról, mellyel tele van a média? 25 éve leomlott a berlini fal, és Európa már gyökeresen más lett, mint 25 évvel ezelőtt volt.
Amikor Kati 1962-ben Kelet-Berlinben meglátta a napvilágot, már állt a fal. De akkor még nem, amikor apósomék tartós kiküldetésre Berlinbe kerültek. Apósom első autóját, egy kék-fehér Ford Taunust a nyugati szektorban vásárolta. Döbbenetes lehetett átélni, ahogyan egyik napról a másikra felhúzták a falat.
Én 1969-ben jártam Kelet-Berlinben. Vendéglátóink Berlin egyik külvárosában, Birkenwerderben laktak, S-Bahn-nal jártunk be a fővárosba. A vonat több helyen is a fal mellett  haladt. Messziről a Brandenburgi kaput is láttuk, a közelébe nem vittek minket. 13 évesen, minimális némettudással néha áthangoltam a rádiót egy másik állomásra, amin jobb zene szólt, de hamarosan az eredeti állomásra visszatekerve találtam a keresőt. Akkor még nem értettem, miért.
1989-ben nagyon sokat néztük a német tévét, az RTL-t és a SAT1-et, de fogni tudtuk az osztrák tévét, az ORF1-et is, főleg a politikát. Az NDK-sok előtti határnyitás után pedig főleg. A történelmi esemény idején azonban mással voltunk elfoglalva: előző nap kértem meg Kati kezét.
Kati 1989 szeptemberében - még mint chinoinos - részt vett a lipcsei vásáron. Ekkor már folyamatosak voltak a tüntetések. Október 7-én került sor az NDK fennállása 40. évfordulója megünneplésének. Az állami rendezvényen Gorbacsov is részt vett, és - ha kódoltan is - de megüzente az NDK vezetésének, hogy a Szovjetunió ebben a formában már nem támogatja a német államot. Miközben a Köztársasági Palotában - melyet azóta már lebontottak - folyt az ünneplés, Berlin utcáin tízezrek tüntettek. A Schönefeld repülőtéren Gorbacsov a búcsúcsóknál valószínűleg Honecker fülébe súgta, hogy nincs tovább, aki értett a szóból, és tíz nap múlva lemondott minden hivataláról.
Persze ezt a világpolitikai eseményt nálunk überelte az MSZP megalakulása és a 3. magyar köztársaság kikiáltása.
A történelmi falbontás után, 1989. november 10-ének reggelén szerintem mindenki úgy érezte, hogy mostantól minden egészen más lesz, mint eddig. Én Berlinben azóta sem jártam, pedig Kati minden évben részt vesz a hagyományos berlini érmevásáron. Az egyesült Németország kormányzata visszaköltözött a történelmi fővárosba, a Reichstag épülete megújult, Berlin töretlenül fejlődik és Európa irodalmi és komolyzenei fővárosává vált. Talán egyszer engem is elvisz Kati a szülővárosába.
1990 júliusában Roger Waters The Wall címen gigantikus koncertet adott az egykori falnál. Még nem került sor az újraegyesítésre, sőt, az NDK-ban megtartották a "Wiedervereinigung? Nein, danke! - Újraegyesítés? Kösz, nem!" című tüntetést. De az akkori koncertet élőben nézhettük, és a fellépő világhírességek, Sinéad O'Connor, Cyndi Lauper, Scorpions, Joni Mitchell, Bryan Adams hite és lelkesedése elhitette velünk az új Európa eszméjét. Felemelő évek következtek...

Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Hetven éve gyilkolták meg Radnóti Miklóst.
Apám járatta a Tekintet című irodalmi folyóiratot, és bár már senki sem fizeti az előfizetési díjat, az aktuális lapszámot mégis havonta bedobják anyám postaládájába. A mostani szám részletet közöl Radnóti felesége, Gyarmati Fanni naplójából, az 1944-es bejegyzésekből (Ferencz Győző közreadásában).
Fanni asszony idén februárban halt meg 102. évében, egy két évvel ezelőtti posztomban lelkendezve írtam 100. születésnapi köszöntéséről, arról, hogy még mindig ugyanaz a névtábla áll a Pozsonyi úti lakásuk ajtaján, mint amit még együtt szögeltek fel Miklóssal. Gyarmati Fanni 69 évig hordta az özvegyi fátylat (persze csak képletesen), átlagéletkoruk fiatalon meggyilkolt férjével pont kiadta volna a magyar átlagot.
Radnóti utolsó hónapjairól már szinte mindent feltártak a történészek. Posztom címében megidézett, még a bori táborban írt Hetedik ecloga még a költő életében megjelent. Szalai Sándor bajtársa a vers másolatával sikeresen átjutott Romániába, ahol a Déli hírlap című újság október 30-án jelentette meg egyik másik verssel, az A la recherche-sel együtt. A költő erőltetett menetelése a bori táborból egészen a Győr melletti Abdáig tartott, a foglyok menete több részre szakadt, ezért sokan közülük még út közben felszabadultak, mások viszont egészen Buchenwaldig jutottak. Az út során a költő túlélte a cservenkai vérengzést, amikor is az SS-esek a 3600 fős fogolytábor negyedét-ötödét lemészárolták. A mészárlás előtti napon Radnóti a második Razglednicában (amit exhumálásakor a zubbonya zsebében találtak) még ezt az idilli képet festi:

"Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj."

Halála előtt egy héttel viszont már ezt írja:

"Tarkólövés. - Így végzed hát te is"

A költővel és társaival végül is egy magyar keret végzett, miután a már járóképtelen foglyokat egyetlen győri kórház sem volt hajlandó befogadni.
Mindeközben felesége az ostromlott Budapesten volt. Tudnivaló, hogy Radnóti és Gyarmati Fanni még 1943-ban katolicizáltak. Nem a zsidó törvények alóli kibújás miatt, hanem valódi vallásos meggyőződésből. Gyarmati Fanni 1944-ben a KLOSZ-ban (Katolikus Leányok Országos Szövetsége) tevékenykedett, menteni igyekeztek mindenkit, akit lehetett. A közölt naplórészlet első beazonosítható dátuma november 22-e, ekkor már Radnóti halott volt, de ezt felesége még nem tudhatta. A zsidó szervezetek vezetőiről Fanni asszonynak nem volt túl jó véleménye, többek között ezt írta:
"Három napig bejártam az Esterházy utca 25.-be dolgozni. Rettenetesen kiutált az a zsiványszolidaritással összenőtt zsidó klikk, akik oda bekerültek...Ez a zsidó társaság intézte itt a feleket, biztos igen negy pénzekért többnyire..."
A 1944. december 31-ei bejegyzés annak fényében különösen megható, hogy mi már tudjuk azt, amit a feleség még nem:
"Ma felébredéskor olyan keservesen vágytam egy régi otthoni ágy után, amibe levetkőzve lehet feküdni és aludni, kinyújtott kézzel érinteni Mik édes sima testét, és drága, csöndes lélegzetét figyelni. Megadatik-e nekem még ez? Olyan összetört vagyok, olyan szűkölő, nyöszörgő, agyontaposott állat belülről. Istenem, hozd el újéveddel a szép új életet számunkra!"
Radnóti-emlékek a Német megszállás áldozatainak emlékműve előtt

Csak érdekességképpen utánaolvastam Erdős Péter életének, aki együtt volt Radnótival a Bori munkatáborban. Erdős Pétert korosztályom úgy ismeri, mint a '70-es, '80-as évek popmogulját, aki ugyanolyan szerepet játszott az akkori könnyűzenei életben, mint most Andy Vajna a filmszakmában. Tőle függött, hogy ki szerepelhet, ki adhat ki lemezt, kinek a felvételeit játssza a rádió. Sokan gyűlülték emiatt a szakmában, még Erdős Pétert gyalázó számok is születtek.
Erdős Péter 56-os ügye miatt másfél év börtönt kapott, lánya, az akkor 6 éves Ágika a 7 éves Rajk Lacikával és a 3 éves Vásárhelyi Marikával a jugoszláv nagykövetségre menekült, és Nagy Imréékkel együtt a romániai Snagovba vitték őket. Később Erdős Ágnes férjhez ment Hankiss Elemérhez és felvette férje nevét. Hankiss Ágnes ma a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben. Második férjétől, Vitézy Lászlótól született Dávid nevű gyermekük ma, 29 évesen a BKK vezérigazgatója. És hogy teljesebb legyen a kép, Vitézy László Orbán Viktor miniszterelnök nagybátyja (nagynénje volt férje), így Vitézy Dávid Orbán unokatestvére.
Hát ilyen szövevényes, kesze-kusza történelmi és családi kapcsolatokkal átszőve élünk mi keresztények, zsidók, baloldaliak és konzervatívok itt a Kárpát-Medencében.

2014. november 4., kedd

Pistike és az alapítványi pénz

Egy korábbi posztomban már írtam arról, hogy a 4. A-ban diákbizottsági választások lesznek. Nos, nemcsak ezt a választást nyerte meg fölényesen Pistike és sporttársai, de még további kettőt is: a cselgáncsosok delegálhatták a legtöbb tagot az iskolai diákbizottságba, és a sportköri választásokon az osztály sportkörei közül is a dzsúdósok lettek a legeredményesebbek.
Bizony Norbi és a focisták leszerepeltek, melyben az is közrejátszott, hogy a labdasportok kedvelői, a focisták, a kosarasok és a röpisek nem voltak képesek összefogni.
A cselgáncsosok minden nyáron Ásványfüredre mennek edzőtáborba. Itt Pistike elmondta a sporttársainak, hogy mégiscsak tűrhetetlen, hogy olyan sportkörök is tevékenykednek az osztályban, akiket más osztályokból vagy a tanári karból pénzelnek, és ezen pénzek felhasználásáról nem az osztály diákbizottsága dönt.
Van az iskolában egy testnevelő tanár, akit szőke haja és az állandóan hordott norvég mintás pulóvere miatt a tanulók csak úgy hívnak: "Norvég". Norvég mindene a foci, ő szervezi az iskola labdarúgó bajnokságát is. Az iskolának van a labdarúgásra elkülönített pénze, ebből juttatnak minden osztály labdarúgó sportkörének is. A 4. A-nak juttatott pénzt Norbi kezeli, és a pénz felhasználásáról számlák bemutatásával közvetlenül Norvég felé köteles elszámolni. Évek óta nem volt panasz Norbi munkájára, az A-sok a B-sekkel közös focicsapatot alkotva tavaly meg is nyerték a bajnokságot.
Nem sokkal Pistike ásványfüredi beszéde után a diákbizottság hivatalosan megkereste Norbit, és követelte, hogy számoljon el a Norvég által juttatott pénzekkel. Norbi viszont azt mondta, hogy ez a pénz nem az osztályé, hiszen Norvég kifejezetten a labdarúgás fejlesztésére adományozta, és szerződése értelmében csak Norvégnak köteles elszámolni vele.
Pistike kitartott azon véleménye mellett, hogy minden, a tanári karból érkező pénz az osztályé, ezért felhasználásáról csakis a diákbizottság dönthet. Hamarosan lefoglalták a Norbinál található összes számlát, és bizony "súlyos" szabálytalanságokat találtak:
  • Azok közül a rajzlapok közül, melyekre a focimeccsek plakátjait szokták rajzolni, kettőt Norbi a diákbizottsági választásokon használt fel: ezekre írták rá, hogy "Szavazzatok Norbira, éljen a foci!"
  • Kiderült, hogy a filctollakról kért számlán szereplő adószám már évek óta nem létezik.
Azonnal felfüggesztették Norbi tevékenységét, így Norvég tiltakozása ellenére a 4. A labdarúgói támogatás nélkül maradtak.
Ti mit gondoltok, vizsgálták volna-e Norbi tevékenységét és a Norvég által adományozott pénz felhasználását, ha Pistike nem mondja el ásványfüredi beszédét?