Kedvenc mondásom Dürrenmatt-tól: Két nehéz nyelv van Európában, a portugál és a magyar, de a magyar olyan nehéz, hogy azt a portugálok sem mindig értik.
Életem különféle szakaszaiban olvastam Dürrenmatt-könyvet vagy néztem Dürrenmatt-drámát. A Nagy Romuluszt pl. katonakoromban olvastam (kapuügyeletben), nem sok maradt meg belőle. Az öreg hölgy látogatását olvastam is, láttam is (Ruttkaival!), A bíró és a hóhért szintén olvastam és filmen is láttam, a Fizikusokat előbb láttam (Várkonyi Zoltán, Darvas Iván, Tomanek Nándor) s csak aztán olvastam el, szintén láttam a Play Strindberget, olvastam A balesetet.
Mindezt azért írom le, mert most megint egy Dürrenmatt-kötet akadt a kezembe két kisregénnyel, A gyanúval és a Görög férfi görög nőt keres cíművel. Míg az előbbi tipikus moralizáló Dürrenmatt-krimi hátborzongató és fordulatos cselekménnyel és mély erkölcsi tartalommal, az utóbbi inkább az Öreg hölgyre hajaz. A bizarr történetben egy magányos segédkönyvelő, kinek erkölcsi világrendjében az államelnök, egyházának püspöke, munkaadója, egy absztrakt festőművész, a város főjegyzője és további megkérdőjelezhetetlen személyiségek alkotják a fogódzókat, megunván kicsinyes agglegény életét felad egy hírdetést: Görög férfi görög nőt keres. A hírdetésre egy álomszép nő jelentkezik, ki nyomban hősünkbe szeret, aki ezzel egyidejűleg villámgyorsan emelkedni kezd a társadalmi ranglétrán, hogy mindössze egyetlen nap alatt a legfelső körökbe kerüljön, de ezzel egyidejűleg teljesen összeomlik addig szilárdnak hitt vallási és morális világa.
Dürennmatt apámmal azonos évben született, de már csaknem pontosan húsz éve halott. Fanyar humora engem leginkább Örkényre emlékeztet, izgalmas krimijeinek pedig mindig mély morális tartalma van. Nem bántam meg a mostani könyvvel töltött néhány napot sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése