Parlament

Parlament

2026. január 18., vasárnap

Energia, energia

 


Miközben Ukrajna északnyugati részét - beleértve Kijevet is - szibériai hideg sújtja, és a ruszkik egyre vadabbul támadják Ukrajna energetikai infrastruktúráját, Putyinék már azon törik a fejüket, hogy az ukrajnai atomerőműveket hogyan választhatnák le Ukrajna villamosenergia-hálózatáról. Kijev lakosságát Vitalij Klicsko, az ukrán főváros főpolgármestere felszólította, hogy aki teheti, hagyja el a várost. Putyin ördögi játékot űz: ha ő maga nem is tudja legyőzni Ukrajnát, majd megtesszi helyette tél tábornok. (Természetesen mi büszke és szuverén magyarok egy fillért sem küldünk keleti szomszédunkba, erről lesz nemzeti petíció is.)

Éppen ezért volt érdekes, hogy az elmúlt héten, amikor is háromszor is megdőlt hazánk villamosenergiafogyasztási rekordja, még Ukrajnából is érkezett hozzánk egy paksi blokknyi villamosenergia.


Természetesen ez nem Ukrajna jószívűségén múlt. Szemben a kőolaj- vagy gázhálózatokkal, ahol az energiahordozó abba az irányba áramlik, amelyik irányba pumpálják, az összekapcsolt villamosenergiarendszerben az energiaáramlás iránya mindig afelé a térség felé történik, amelyikben a fogyasztás és termelés aránya a legkedvezőtlenebb. Így fordulhat elő, hogy az ukrajnai hálózat azon része, amelyik kapcsolódik az európai energiarendszerhez (ENTSO-E), kisebb arányú hiányt produkál, mint a magyar villamosenergia-termelés. Olyanok ezek az összekapcsolt energiarendszerek, mint a közlekedő edények: a folyadék mindig a legalacsonyabb vízszint felé áramlik.

A fenti ábrán látható helyzethez az alábbi energiamix tartozott:


A bicebóca paksi termelést (a 3-as blokk már csaknem három hete félgőzzel üzemel) meghaladó gázerőművi termelés és 3500 MW-nyi villamosenergia-import egészíti ki, a többi forrás (szén, biomassza, megújuló) alig számottevő az időszakban. Természetesen ezekben az időszakokban a napi földgázfogyasztás meghaladja a termelés és import mértékét és a betárazott földgázhoz kell nyúlnunk. Magyarország szerencsés geológiai adottságainak köszönhető, hogy viszonylag nagy mennyiségű földgáz tárolására vagyunk képesek.

Jól emlékszem, hogy 10-15 évvel ezelőtt a magyarországi frissen felépült kombinált ciklusú gázerőművek (Százhalombatta, Gönyű) kihasználatlanul, tartalék üzemben működtek, mert olcsó volt a villamosenergia-import és egy 10 éven belül felépülő Paks II-ben bíztunk. Mostanra jelentősen megváltozott a helyzet, és idén januárban a gázárak is kilőttek.


Németországban komoly gázpánik van, hogy vajon kitartanak-e a betárolt készletek. És ebben a helyzetben került sor Merz kancellár drámai bejelentésére, amelyben elismeri, hogy történelmi hiba volt a német atomerőművek leállítása, és sürgette azok mihamarabbi üzembe állítását.

„Egyszerűen súlyos stratégiai hiba volt kiszállni az atomenergiából. Ha már meglépték, legalább három évvel ezelőtt hálózaton kellett volna hagyni az utolsó megmaradt németországi atomerőműveket, hogy legalább azok az áramtermelési kapacitások meglegyenek, amikkel akkoriban rendelkeztünk.”
„Így most mi hajtjuk végre a világ legdrágább energiafordulatát. Nem ismerek még egy országot, amelyik annyira megnehezíti és megdrágítja a saját dolgát, mint Németország. Elhatároztunk valamit, amit most korrigálnunk kell, de egyszerűen túl kevés az energiatermelési kapacitásunk.”
Mára már elég világos, hogy a fosszilis erőműveket tisztán megújulókkal nem lehet kiváltani, lásd a fenti energiamixes ábrát, ahol Magyarország 7000 MW-os naperőműparkjából mindössze 200-300 MW csurog ki. Az energiatárolás kérdésében még mindig az akkumulátoros tárolás tűnik a legjobb megoldásnak, de gondoljátok meg, pont az akkumulátorgyártást támadják legjobban a zöldek.
(Valaki egyszer azt is elmagyarázhatná nekem, hogy ha ennyire növekszik a kereslet az akkumulátoros energiatárolók iránt, sőt, kormányzati program az otthoni tárolókapacitás fejlesztése, akkor miért vannak válságban a magyarországi akkumulátorgyárak, miért esett termelésük két év alatt a korábbi felére.) Ehhez képest az atomenergia tiszta és megbízható, ezért érdekes, hogy a méregzöldek még mindig kitartanak atomerőmű-ellenes álláspontjuk mellett.

Az I. kerület volt zöldpárti (PM) polgármesterét, V. Naszályi Mártát nagyon tisztelem és követem is FB-on, mégis a legnagyobb magyarországi villamosenergiafogyasztás közepette volt képes ezt kiposztolni:


A zöldek által felemlegetett kockázatok nagy része kezelve van: a Dunába visszaengedett hűtővíz Paks II esetében egy csúcshűtőn áramlik keresztül, így a hő egy része a levegőnek kerül átadásra, fűtőanyag tekintetében a francia Framatome és az amerikai Westinghouse is kész a szállításra, az elhasznált fűtőelemek tárolása jelenleg még 40 évig megoldott.

Persze ettől még Paks II megvalósítása előtt számos nehézség tornyosul, a legsúlyosabb talán az, hogy 2025. szeptember 11-én az Európai Unió Bírósága (európai uniós szintű másodfokú bíróság) hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszéke (EU-s szintű elsőfokú bíróság) 2022. november 30-i keltű döntését, továbbá megsemmisítette az Európai Bizottság 2017. március 6-i keltű határozatát. Az eredeti - most hatályon kívül helyezett - döntés értelmében Paks II európai versenyjogi szempontból rendben van. Ezzel szemben az Európai Unió Bírósága most azt kifogásolja, hogy a véleménye szerint a versenyjogi kérdés (tehát az, hogy tartalmaz-e állami támogatást a Paks II projekt, és ez a támogatás kompatibilis-e az EU-s jogszabályokkal) vizsgálata során az Európai Bizottságnak részletesen vizsgálnia és indokolnia kellett volna, hogy a Paks II projekt technológia szállítójának (a Rosatom leányvállalata, az ASE JSC, a tervezésre, kivitelezésre és üzembe helyezésre vonatkozó EPC szerződés fővállalkozója) kiválasztása során a magyar fél a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A mostani másodfokú bírósági döntés azt a feladatot adja az Európai Bizottságnak, hogy a Paks II állami támogatási kérdésében hozzon újra határozatot. Jelenleg új határozat nem született, de az első betonöntés egy hónapon belül várható, és ez tekintendő az építés kezdő időpontjának (vagyis igaz, hogy már meg van tervezve az erőmű, 7 évvel ezelőtt ERBE dolgozóként én is részt vettem az engedélyezéshez szükséges irányítástechnikai "basic design-ok" szabványossági ellenőrzésében, már számos fő technológiai berendezés legyártásra került, már kovácsolják az atomreaktorokat, már kiásták a gödröket, de ez még nem számít építésnek). Pikánssá teszi a helyzetet, hogy a héten őrizetbe vették az orosz hatóságok Mihail Scserbakot, a Paks II. fővállalkozó cégének, az Atomsztrojexportnak az igazgatóját, mert azzal gyanúsítják, hogy támogatta az ukrán hadsereget (amit ugye mi sohasem tennénk, és erről hamarosan nemzeti petíció is lesz - ja, ezt már írtam).

Hát nagyjából ennyi minden jutott eszembe a múlt héten Európában kialakult hideg időjárás által kiváltott energetikai helyzetről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése